Kellemetlen meglepetést okozott ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a novemberre vonatkozó inflációs adatokkal. A fogyasztói árak tavaly novemberhez képest 22,5 százalékkal nőttek, de még idén októberhez viszonyítva is 1,8 százalékos volt az emelkedés. A magyarországi infláció szeptemberben egy nagyobb ugrással érte el a 20 százalékot, majd az utóbbi két hónapban egyenletesen ment felfelé, vagyis egyelőre nemhogy a csökkenés, de még a stagnálás jeleit sem mutatja.
Ez utóbbi azért számít meglepetésnek, mert Európa országainak többségében a novemberi adat októberhez képest már enyhülést, vagy legalább stagnálást mutatott. Az eurózónába tartozó országok novemberi előzetes inflációs értékei már egy hete ismertek, az alábbi grafikonon néhány nagy tagállam mellett a számunkra mindig érdekes Ausztriát és Szlovákiát mutatjuk be, Hollandiát pedig azért tettük rá a grafikonra, mert ott a jelek szerint látványosan sikerült letörni a drágulást.
Ha a V4-ek adatait nézzük, magyar szemmel az sem kellemes látvány most. Csehország novemberi adata cikkünk írásakor még nem ismert, de októberben már jelentős enyhülést mutatott. Az eurózónába tartozó Szlovákia a magyarnál jóval alacsonyabb szintről 0,6 százalékos emelkedést produkált, Lengyelországban csökkenés volt, Magyarország azonban még V4-szinten is magas alapról emelkedett tovább.
Az is csalódás, hogy a háztartások költségvetésében nagy szerepet játszó élelmiszerárak dinamikus emelkedése sem csillapodott a KSH szerint. Ez annak ellenére is így van, hogy a G7 saját, nem hivatalos fogyasztói kosaránál mi november vége és október vége között lényegében nem észleltünk drágulást.
Az éves alapú G7-es inflációt novemberre 48 százaléknak mértük, a KSH most 43,8 százalékot közölt, de valószínű, hogy a valóságban majdnem egy teljes hónap lehet a mi adatfelvételünk és a hivatalos KSH mérés között (mindkettőt novemberi adatnak nevezzük, de mi a hónap végén nézzük meg az árakat és pár nap múlva közöljük is az eredményt, miközben a hivatalnak ennél jóval bonyolultabb és időigényesebb feladata van).
Ezek alapján továbbra is csak bizakodhatunk abban, hogy a következő hivatalos adat már kedvezőbb lesz az élelmiszerekre nézve.
Ugyanakkor szinte biztos, hogy az üzemanyag-ársapka kivezetése előbb-utóbb felfelé tolja majd az összesített inflációs adatot. Ezzel kapcsolatban Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza mai inflációs kommentárjában azt írta, hogy az árstop elengedése decemberben már kétharmad részben, januárban pedig már teljes egészében megjelenik az adatokban.
A havi alapon mért novemberi emelkedésre Magyarország mellett ugyan akad még néhány példa, de ezek most már inkább kivételek. Az eurózónában az említett Szlovákia (14,5-ről 15,1 százalékra emelkedés) mellett Szlovéniában volt minimális emelkedés (10,3-ról 10,8 százalékra), illetve Finnországban nőtt az érték (8,4-ről 9 százalékra), de ezek kiindulási pontja is mind messze a magyar szint alatt van, és az emelkedés magyar mértékétől (1,8 százalékpont) is távol állnak.
Jellemző, hogy amikor például a cseh sajtóban próbáltunk rákeresni a friss cseh inflációs adatokra, akkor azt ugyan nem találtuk meg (mert még nem jött ki), de a magyar 22,5 százalék még ott is vezető hír volt, leginkább elrettentő példaként bemutatva. Az eurózónán kívüli európai országok adatai egyébként a napokban folyamatosan jönnek majd ki, cikkünk írásakor ezek (Lengyelországon kívül) még nem ismertek.
Nagy kérdés, hogy a csaknem összeurópai trendet Magyarországon miért nem látjuk, nyitott gazdaságunk ellenére miért nem gyűrűzik be azonnal ez a kedvező fordulat. A nemzetközi értékelések szerint egyértelmű, hogy az európai enyhülés mögött elsősorban a végre mérséklődő energiaárak állnak. Az európai földgáztartalékok magas szinten vannak, a tél pedig egyelőre enyhe, így a gáz aktuális piaci ára november első felében jellemzően már alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, ami lefelé tolja az inflációs mutatókat. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az árak minél inkább szabadpiaci körülmények között alakuljanak ki, ez Magyarországra kevéssé jellemző.
Az általános csökkenéssel mindamellett a szakértők nagyon óvatosan bánnak, egyelőre nem világos, hogy beszélhetünk-e fordulatról. A helyzet továbbra is képlékeny, több hónapig tartó stabilitásra, stagnálásra vagy csökkenésre lenne szükség ahhoz, hogy optimizmusra legyen ok. Az energiapiacon azonban továbbra is olyan bizonytalan a helyzet, hogy bármikor újabb fordulópont következhet, akár a drágulás irányába is. November második felében a gáz tőzsdei ára például már az egy évvel korábbinál magasabban alakult.
Idehaza az irány ugyanakkor rövidtávon nem kérdés. Az ING számításai szerint, amennyiben nem változik érdemben a piaci üzemanyagár, nagyságrendileg további 2 százalékponttal emelkedhet az infláció Magyarországon az árstop kivezetése miatt. Így a jövő év elejére már 25-26 százalék közötti éves bázisú infláció várható.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
