A digitalizáció a borospincéket is elérte, ma már okos megoldások hada kíséri a szőlőszemek útját az ültetvénytől a palackig, sőt, azon túl is. Az inkább a műkereskedelemben elterjedt NFT-k, a mesterséges intelligencia és a kiterjesztett valóság is megtalálta a helyét az évezredes hagyományokra építő szakmában.

Ezek egy része a digitális mezőgazdaság, az agritech világába tartozik, mint például a szőlőtőkék fejlődésének és a talaj összetételének, nedvességtartalmának folyamatos szenzoros monitorozása, vagy a mesterséges intelligencia ráeresztése az ültetvényről készített műholdas, vagy drónról lőtt képekre, azért, hogy kiszáradás, betegségek megjelenése esetén időben be tudjanak avatkozni a minőségvédelem érdekében.

A bor minőségét az érlelési szakasz hossza is nagyban meghatározza, így ezen a téren is indultak kutatások. Az űrben, vagy éppen a víz alatt érlelt borok eltérő sebességgel öregednek, mint a pincékben pihenő társaik. Egy kísérlet keretében még 2019 novemberében 12 üveg bordói vörösbort küldtek fel a nemzetközi űrállomásra, hogy a súlytalanság és a kozmikus háttérsugárzás érlelési folyamatra gyakorolt hatását tanulmányozzák. Amikor egy év után visszaérkeztek a Földre a borok, vakteszten hasonlították össze azonos évjáratú és fajtájú társaikkal, amelyek a Földön maradtak. Kiderült, hogy az űrben érlelt borok gyorsabban öregedtek, ez pedig kifejezetten jót tett a vörösbornak, lágyult a tannin – a fanyarságért felelős csersav – tartalmuk, és jobban előjöttek a virágos jegyeik.

A digitalizációhoz visszatérve, a mesterséges intelligencia idővel akár át is veheti a borkritikusok helyét, hiszen sokkal több bort képes „észben tartani” és rendszerezni, mint bármelyik ember. Ennél talán egy fokkal meghökkentőbb, amikor egy boroscímkén  – mobiltelefonunk kijelzőjén át nézve – Snoop Dogg amerikai rapper elevenedik meg és beszél hozzánk a kiterjesztett valóság segítségével. Azonban ez is része a borfogyasztás köré épített, egyre sokszínűbb élménycsomagnak.

Kép: gbl.19crimes.com

Az új vevőkörre vadászó, híres borászatok is felszálltak az NFT-vonatra^*Az NFT-k, vagy nem helyettesíthető tokenek bármiről – akár az adott palack borról, vagy csak a fotójáról – készíthető, blockchain-alapú egyedi digitális másolatok.. Azonban a 2021-ben 25 milliárd dollárosra (majdnem 10 ezer milliárd forint, a tavalyi magyar GDP mintegy ötöde) bővülő globális NFT-piac nemcsak az innovatívnak számító amerikai borászatokat ihlette meg, hanem például a bordeaux-i borvidék szívében fekvő Chateau Dariust is. A fizetést bitcoinban is fogadó tulajdonos szerint ezentúl minden szüret során NFT-ket is készítenek az évjáratos^*egy palackban csak az adott évben szüretelt bort tartalmazó borokból. Fontos motiváció az is, hogy így érhetik el hatékonyan az Amerikában már vagyonuk 25 százalékát kriptopénzekben tartó vagyonosabb fiatalokat.

Kaptak hideget és meleget is

Magyarországon a boroscímke nagyrészt még kiaknázatlan kommunikációs felület, pedig itt lehet plusz élményt, a borral kapcsolatos tudást közvetíteni a fogyasztók felé – így a termelő még közvetlenebb kapcsolatot alakíthat ki a vevőkkel.

Sok minden múlik természetesen az adott piacon, azon, hogy mennyire nyitottak az újításra a fogyasztók. „Jó minőségű bort kell előállítani és a 21. századi módon eljuttatni a fogyasztóhoz” – foglalta össze a lényeget Nagy Tamás borakadémikus, a tokaji Mad Wine pincészet márkanagykövete a Telekom Magenta podcastjának legújabb részében.

A gasztronómia digitalizációval való találkozási pontjairól szóló adást ide kattintva lehet meghallgatni:

A magyar piacon elsőként a Mad Wine jött ki okosborokkal. Az NFC-s (mobiltelefonos kártyás fizetésekhez is használt technológia) címkével ellátott borospalackok leolvasásához a palack nyakán lévő hologramos matricához kell közelíteni a mobiltelefont, ekkor előjön az okosbor oldala. A borászatot bemutató videó mellett az adott bor leírását, hangulatát, a hozzá ajánlott fogásokat találjuk meg, és kóstolás után rögtön véleményezni is lehet a bort. A címkét piacspecifikusra tervezték, Japánban például a megfelelő szusit ajánlják az adott borhoz. Fontos visszajelzéseket is kapnak a fogyasztótól, így a négy kontinensen, 35 országban értékesítő borászat az adott piac igényeinek jobban megfelelő borokat tudja készíteni. 

De nem csak digitális területen újított a borászat az utóbbi időszakban. „Kaptunk hideget és meleget is, elsősorban a borászok részéről” – mondta Nagy Tamás a Mad Wine dobozos fröccseiről, amelyekkel a nemzetközileg jegyzett magyar borászatok közül elsőként jöttek ki. Elmondása szerint sokaknak meglepő volt, de hamar átjött a praktikuma a dobozos fröccsnek, ami szerinte azért annyira sikeres, mert olyan borból készítik, amit egyébként is nagyon szívesen meginnánk egy vacsorához.

Hibrid bevásárlás

Egy applikációval lehet bejönni az automata konténerboltokba, itt nincs pénztár, csak ki kell sétálni az üzletből, az összeget levonják a bankkártyánkról, amit az alkalmazásba regisztráltunk – mondta Kende Gábor, a Kende Gasztro társalapítója a podcastban. A technológia láthatatlan, mesterséges intelligencia dolgozza fel a látottakat, a polcokon súlyérzékelők vannak, és a kettő kombinációjából születik meg az összeg, amit kiszámláz a rendszer.

Bár a járvány alatt megugrottak az online rendelések, továbbra is van igény a fizikai boltokra. A munkaerőhiány miatt azonban muszáj valamit kitalálni a kiskereskedőknek, hogy nyitva tudják tartani az üzletet pénztáros nélkül is – belátható időn belül a kiskereskedelmi egységek jelentős része valamilyen automatizált technológiát fog használni – vélte Kende Gábor.

Ma már nem lehet nem digitalizálódni, és nem lehet kizárólag a munkaerőre támaszkodni – állítja Bánhalmi Kata, gasztrovállalkozások számára támogatást nyújtó Piqniq társalapítója. Szerinte a járvány alatt elterjedt, ebéd- és étel házhozszállítási cégek, a Wolt és a Kifli sokat segített abban, hogy minél szélesebb réteg, ezen belül az idősebbek is bizalommal forduljanak az online világ, a digitalizáció felé. Úgy véli, a magyar gasztrocégek hosszabb távú digitalizációs megoldások terén még gyerekcipőben járnak, de vannak már előremutató példák. Az egészséges ételeiről ismert Fruccola például a terjeszkedés helyett úgy döntött, előre elkészített melegételeket kiadó automatát fejlesztett és tölt fel naponta az irodaházakban a főleg ebédidőben jelentkező kereslet kiszolgálására.

A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában