Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2022. március 1. 10:26 Adat, Élet

Szörnyű a magyarok egészségügyi állapota, ezért rosszak a kilátásaink a hosszú életre

Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.

Az elmúlt húsz év mindegyikében Magyarországon haltak meg a legtöbben népességarányosan a közvetlen régiónk országai közül. Bár két évtizedes időtávon általánosságban itthon is javultak a kilátások a hosszabb életre, a nők így is nálunk élik meg a legkisebb eséllyel a 65 éves kort, és a férfiak esetében is csak Romániát előzzük meg ebből a szempontból. Rengetegen küzdenek itthon valamilyen krónikus betegséggel, és ez nagyon sok ember halálához vezet.

Három éve az úgynevezett halálozási ráta 13,26 volt Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy ezer főre vetítve ennyien veszítették életüket 2019-ben. Húszéves időtávon ez a mutató az uniós országok közül csak két balti államban és Bulgáriában volt magasabb, mint itthon. Bár a közelmúltban már a román adat is közelítette a magyarországit – ahogy az a lenti ábrán is látszik – az ezer főre vetített halálozás 2002 és 2019 között így is mindig nálunk volt a legmagasabb a régióban*Ha Bulgáriát nem számoljuk ide.. Ráadásul Románián kívül minden térségbeli országban sokkal kevesebben halnak meg, mint nálunk.

A magas halálozási rátát magyarázhatná, hogy itthon jobban elöregedett a társadalom, mint Kelet-Közép-Európa más államaiban, de ez nincs így. A régió országai között ebből a szempontból nincsen nagy eltérés: kivétel nélkül mindenhol kifejezetten magas, 40 év feletti a medián életkor*A medián az a középérték, amelynél a teljes sokaságban épp annyi magasabb, mint alacsonyabb érték van. Ebben az esetben az a személy, akinél épp annyi itthon élő ember fiatalabb, mint amennyi idősebb..

Különbség inkább abban van, hogy mennyi ideig élnek az emberek az egyes országokban, illetve milyen eséllyel élnek meg viszonylag magas kort. Az Elmúlt 20 év sorozatban már írtunk róla, hogy Magyarországon nemzetközi és régiós összevetésben is kifejezetten alacsony a születéskor várható élettartam. Ennek fényében már nem meglepő az sem, hogy

a környező országok lakóinak többségénél jóval kisebb eséllyel éljük meg a különösebben magasnak nem nevezhető 65 éves kort.

A magyar férfiak több mint negyede, a nőknek pedig épp a nyolcada veszíti életét még 65 éves kora előtt. Előbbinél a térség országai közül csak Romániában rosszabb a helyzet, utóbbinál pedig még ott sem.

A nőknél ráadásul nem is volt túl jelentős előrelépés az elmúlt két évtizedben, ennek lett az az eredménye, hogy ma már – a listán 2002-ben még mögöttünk álló – Romániában is jobbak a nők kilátásai. A férfiak esetében már jóval látványosabb volt a fejlődés, de sokatmondó adat, hogy a 2002-es cseh szintet még így sem sikerült elérnünk 2019-re.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem számíthatunk túl hosszú életre Magyarországon, de legalább egészségesnek érezzük magunkatKevés olyan uniós tagállam volt 20 évvel ezelőtt, ahol egy újszülött rövidebb életre számíthatott, mint Magyarországon. Azóta még kevesebb lett.

A háttérben egész biztosan nagy részben az áll, hogy rengeteg olyan – sokszor kezelhető, megelőzhető – betegség van, amelyben Magyarországon sokkal többen veszítik életüket, mint más országokban. Ha a szűk térségünket vizsgáljuk, akkor nálunk szedik a legtöbb áldozatot a daganatos betegségek és az ischaemiás szívbetegség, de nagyon sokan halnak meg légzőszervi és emésztőrendszeri betegségekben vagy éppen cukorbetegség következében is. Az emésztőrendszer megbetegedéseinek kivételével ráadásul az elmúlt húsz évben nem is nagyon csökkentek ezek a betegségspecifikus halálozási számok.

Utóbbiban minden bizonnyal szerepe van annak, hogy itthon tényleg rengeteg ember küzd különböző krónikus betegségekkel. Sajnos az Eurostat erre vonatkozó adatai nem különösebben frissek, és időben is nehezen összehasonlíthatóak, de az teljesen egyértelmű, hogy nálunk van a legtöbb magas vérnyomásos beteg (nagyjából a felnőtt népesség harmada), és kifejezetten sok a diabéteszes, illetve a krónikus légzőszervi megbetegedésben szenvedő magyar is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet egészségügy elmúlt 20 év Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Torontáli Zoltán
2024. november 15. 06:02 Adat, Élet

Életet leheltek a Nagykörútba a turisták és a bevándorlók, az üzletek ötöde kicserélődött

Csökkent egy év alatt az üresen álló üzlethelyiségek száma, az új boltok láthatóan a turistákra lőnek, vagy az ázsiai diaszpóra üzemelteti őket.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.