Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. október 1. 15:18 Adat, Élet

A bolgárok után a magyaroknak van a legkisebb beleszólása abba, hogy mikor dolgoznak

Az Európai Unióban a bolgárok után a magyaroknak és a litvánoknak van a legkisebb beleszólása abba, hogy mikor dolgoznak, viszont más tagállamokhoz képest a magyar munkavállalókat viszonylag ritkán keresik meg munkaidőn kívül munkával kapcsolatos feladatokkal, és kevesebbszer kell a tervezettnél többet dolgozniuk.

Az Eurostat 2019-re vonatkozó friss adatai alapján az Európai Unióban a munkavállalók csaknem kétharmadának (61 százalék) a munkaadója, vagy – amennyiben egyéni vállalkozó – partnerei határozták meg a munkaidejét, a maradékuk viszont részben vagy teljes egészében maga döntötte el, hogy mikor dolgozik.

Az uniós mezőnyben a bolgároknak volt a legkisebb ráhatása arra, hogy mikor dolgoznak, 80 százalékuknak osztotta be az idejét a munkaadója. Litvániában és Magyarországon szintén kiemelkedően nagy, 79 százalék volt a hasonló cipőben járók aránya.

A mezőny másik végén a finnek és a svédek végeztek, ott a munkavállalási korú népesség 30, illetve 35 százaléka esetében döntött csak a munkaadó vagy a partnerek a munkaidőről, de Hollandiában, Luxemburgban és Dániában is viszonylag nagy volt a munkavállaló szabadsága (mindháromban 49 százalék esetében döntött a munkaadó a munkaidőről). Ez jellemzően nem teljes döntési kompetenciát jelentett, hanem rugalmasságot a munkaadó részéről az időbeosztásra vonatkozóan.

A kevéssé rugalmas munkaidő következménye az is, hogy a munkavállalók nehezebben tudnak pár órára elkéredzkedni, ha valamit munkaidőben kellene elintézniük. Legnagyobb arányban – rendre 80 százalék felett – a svédek, a dánok, a hollandok és a finnek vélték úgy, hogy viszonylag könnyen el tudnak intézni valamilyen sürgős ügyet munkaidő közben. Legkisebb arányban a bolgárok, a románok és a szlovákok (54 és 60 százalék között) mondták, hogy ezt könnyen meg tudják oldani, de nagyjából a magyarok 40 százaléka is azt mondta, hogy nem vagy nehezen tudja elintézni a sürgős ügyeit munkaidőben.

A rugalmasságnak ugyanakkor úgy tűnik, megvan az ára, ugyanis az adatok alapján az is látszik, hogy azokban az országokban,

ahol a munkavállalók nagyobb arányban osztják be a saját idejüket, könnyebben keveredik össze a munkaidő és a szabadidő.

Legalábbis erre utal, hogy a munkaidő beosztása szempontjából legrugalmasabb Finnország, Svédország és Hollandia is az élmezőnyben van, ha azoknak a munkavállalóknak az arányát nézzük, akik arról számoltak be, hogy az elmúlt két hónapban a munkaadója munkaidőn kívül adott feladatot vagy kereste meg valamilyen munkával kapcsolatos témában.

Az EU-n belül a leginkább egyébként a csehek, a románok és a litvánok tudnak elszakadni a munkától a szabadidejükben. A magyaroknak is viszonylag jól megy a munka és a magánélet szétválasztása, konkrét feladatot gyakran csak a 8 százalékuk kapott a munkavállalójától a felmérést megelőző két hónapban, és csak 5 százalékuk számolt be gyakori munkaidőn kívüli munkaügyi konzultációkról.

Az előre nem tervezhető túlórában is hasonló trendek figyelhetőek meg: 2019-ben az uniós munkavállalók ötöde nyilatkozott úgy, hogy hetente legalább egyszer előre nem látható többletfeladatot kapott, ami a munkaidejére is hatással volt. A legnagyobb mértékben a luxemburgiak (37 százalék), a finnek (31 százalék), a franciák és a szlovénok (27-27 százalék) mondták, hogy gyakran előfordul ez velük. Leginkább Bulgáriában, Litvániában és Magyarországon volt jól tervezhető a munka tavaly, ezekben az országokban csak a megkérdezettek 8-9 százaléka mondta, hogy gyakran kell eltérnie a normális időbeosztásától.

Adat Élet EU munka munka-magánélet egyensúly rugalmas munkaidő Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Avatar Avatar
2020. október 19. 16:52 Adat, Vállalat

Együtt váltottunk rendszert a csehekkel, de hol tartanak most a magánvállalataink?

A csehek egy lépéssel előrébb járnak, a magyar cégeknek aktívan kell gondolkodniuk arról, hogyan fogják a működésüket a jövőben is fenntartani.

Stubnya Bence
2020. október 18. 12:19 Adat

Sok magyar munkahelyen meg sem próbálják motiválni a dolgozókat

Igazán motiváló munkahelyből kevés van Magyarországon más EU-tagállamokhoz képest.

Jandó Zoltán
2020. október 17. 16:55 Adat

Heti 10 óránál is többet videokonferenciázik a magyar felnőttek tizede

A rezsibe nem száll be a munkáltató, de eszközt a dolgozók közel fele kapott az online meetingekhez.

Fontos

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Stubnya Bence
2020. október 16. 06:47 Közélet

Készültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiacon

Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.