Az Ericsson bukaresti irodájában dolgozók szinte úgy érezhetik magukat, mintha egy modern kórház infektológiai részlegén járnának. A hasonlat nem véletlen, a karanténszobákat, a fotocellás ajtókat, a kihelyezett testhőmérséklet-mérőket, az éjszakai fertőtlenítő UV-lámpákat, a padlótól a plafonig érő válaszfalakat a mosdókban és a munkaállomások között azért alakították ki, mert a kórházakban is efféle megoldásokkal igyekeznek csökkenteni a fertőző osztályokon zajló ellátás kockázatait. A romániai irodaházban az átalakításokkal egyrészt a munkavállalókat igyekeznek visszacsábítani az otthonaikból, másrészt pedig az intézkedések gyakorlati hasznát is igyekeznek megfigyelni.
Liviu Tudor, az ingatlanvállalatokat képviselő European Property Federation (EPF) elnöke azt mondta a Bloombergnek, hogy a projekt egy irodapiaci szabvány előkészítésének része. Ennek kialakításában az építészek és mérnökök mellett egészségügyi szakértők is részt vesznek, így például az egyik legjelentősebb bukaresti kórház vezetője is csatlakozott a munkacsoporthoz. Az „immunis” irodai minősítés megszerzéséhez persze többek között a kinti, friss levegőt szállító légkondicionálók és szellőzők telepítése és a távolságtartásra alkalmas helyiségek, illetve útvonalak kialakítása is hozzátartozik, sőt, még számos további szempontot figyelembe kell venniük az irodák üzemeltetőinek.
Tudor ötven amerikai és európai ingatlanfejlesztővel is tárgyal a kritériumrendszer kialakításáról, amit a tervei szerint az Európai Unió döntéshozói elé terjeszt majd. Az amerikai lap ugyanakkor egy román mikrobiológust is megszólaltat, aki szerint persze szükség van a munkaállomások közötti távolság növelésére és a gyakori fertőtlenítésre, de könnyen felesleges kiadásokba bocsátkozhatnak az irodaházak a védekezés ürügyén,
a fertőzések elkerülése ugyanis leginkább az emberek felelőssége.
A maszk viselése, a gyakori kézmosás és fertőtlenítés, illetve a kellő távolságtartás lehet igazán gátja a vírus terjedésének, amit ugyan kiegészíthet a kiemelkedően biztonságossá tett környezet, de nincs rá mindenképpen szükség. Tudor ennek ellenére elkötelezett a projekt iránt, amibe saját ingatlanfejlesztő cégén keresztül már legalább egymillió eurót fektetett.
A Bloomberg elemzője szerint, ha az átalakítások és a minősítés megszerzésének árán vonzóbbá tehetők az irodák, akkor az jobban megérheti majd a tulajdonosoknak, mintha kihasználatlanul, üresen állnak az épületek. Az pedig egyáltalán nem kizárt, hogy a bérlők számára meggyőzők lesznek a járványbiztosnak kikiáltott ingatlanok – nem véletlen, hogy például a különböző környezetvédelmi és energiahatékonysági tanúsítványoknak is nagy piacuk van, még ha a minősített épületek energiafelhasználása gyakran nem is kedvezőbb sokkal az átlagosnál.
Élet
Fontos