(Nagy Domonkos kutató, Hack-Handa Tünde vezető kutató az eNET-nél.)
Az eNET idei, negyedik e-sport-kutatása alapján Magyarországon körülbelül 540 ezren játszanak hétköznapokon három és fél, hétvégén pedig akár hat órát, és egy részük már részt vett versenyen vagy offline e-sport-rendezvényen nézőként vagy versenyzőként. Ők a hardcore gamerek, akiket érdemes megkülönböztetni a lényegesen kisebb játékidő- és anyagi ráfordítással játszó casual gamerektől.
A 18 és 65 év közötti magyar lakosság 65 százaléka, mintegy 3,8 millió ember játszik videojátékokat; az ennél fiatalabbakkal együtt tehát biztosan négymilliósnál népesebb ez a tábor. A versenyszerűen játszott játékok közül a legnépszerűbbek itthon és világszerte a League of Legends, a Counter Strike: Global Offensive (CS:GO), a PUBG, a Rainbow Six Siege, a Fortnite és a FIFA.
A világ egyik legdinamikusabban fejlődő piaca kapcsolódik a videojáték-versenyekhez, a Newzoo adatai alapján 2019-ben 950 millió dollár bevételt termelt az e-sport. Becslésük szerint 2020-ra ez az érték meg fogja haladni az 1,1 milliárd dollárt is. A nézettség is egyre nő, tavaly a kínai platformokat leszámítva is átlagosan egymillióan nézték egyszerre a League of Legends-, illetve a Fortnite-világbajnokságot. A Statista becslése szerint 2023-ra már évente világszerte közel 300 millióan fognak rendszeresen e-sportot nézni.
A piacon elsőként a videojátékokhoz jobban kapcsolódó hardvergyártók jelentek meg szponzorként, azonban ez a paletta jelentősen szélesedett az utóbbi évek során. Jelenleg olyan nagynevű szponzorok támogatják az e-sport-csapatokat, mint a Coca Cola, a Monster Energy Drinks vagy éppen a Vodafone. Nem meglepő tehát, hogy a nagyobb hagyományos sportcsapatok is elkezdtek érdeklődni az e-sport iránt.
Az első nagy volumenű befektetések 2017-ben kezdődtek, azonban pár sportklub már korábban meglátta a lehetőséget a versenyszerűen játszott videojátékokban. Az elsők között igazolta le a VfL Wolfsburg 2015-ben első profi FIFA-játékosát. A török Besiktas 2015-ben alapította meg League of Legends csapatát, mellettük a német Schalke 04 kötelékébe is viszonylag korán, 2016 májusában került a League of Legends csapatuk. Az NBA 2017-ben vásárolta meg a saját e-sport-ligáját, melyben az NBA 2k videojáték-sorozat éppen aktuális részével játszanak az e-sportolók. De nem csak az online kosárlabdába szállt be az NBA, jelenleg a League of Legendshez kapcsolódó NA LCS*North American League Championship Series tíz csapata közül ötben legalább részben NBA-csapat a tulajdonos.
A hagyományos sportklubok közül legnagyobb arányban nem meglepő módon a futballcsapatok fektetnek be az e-sportba, elsősorban a FIFA-ba, ami jelenleg a legnépszerűbb labdarúgást szimuláló játék. A külföldi labdarúgócsapatok közül olyan nagyobb nevek rendelkeznek FIFA-csapattal, mint az AS Roma, a Paris Saint-Germain, a Manchester City vagy éppen az Ajax, ahol a magyar Szirtesi ’Gabinho’ Gábor is játszott egy évig.
Magyarországon a legjelentősebb offline verseny a V4 Future Sports Festival, amin a visegrádi országok e-sportolói vesznek részt. A két legfőbb játék ezen a versenyen a CS:GO és a Fortnite Battle Royale volt. Ezen kívül létezik már egy online Magyar nemzeti e-sport bajnokság is, ahol a legnépszerűbb játékokban lehet versenyezni.
A külföldi csapatokhoz hasonlóan Magyarországon is elsősorban az aktuális FIFA-játék iránt mutatkozik érdeklődés a hazai sportklubok részéről: a Ferencváros, a DVSC, a Puskás Akadémia és az MTK is FIFA-csapattal rendelkezik. A legtöbben 2018-ban kezdték meg tevékenységüket, és jellemzően maradtak a FIFA-szimulátornál, de két kivétel is akad: a Honvéd és a DVTK e-sport-csapata más játékokat is megcélzott. A DVTK 2019 elején bővítette profi videojátékos szakosztályát League of Legends, Fortnite és Hearthstone játékokkal, illetve 2020 áprilisában az NHL20 is bekerült az e-sportok közé.
A magyar, 16 éven felüli hardcore gamerek körében készített kutatásunk szerint Magyarország legnagyobb követői táborral rendelkező e-sport-csapata a Lenovo Legion Honvéd Esport Akadémia, amit szintén 2018-ban hoztak létre. Az akadémián a FIFA mellett League of Legends, CS:GO, Fortnite, PUBG játékokkal foglalkoznak, sőt mi több, 2020 júniusától már online edzéseket is tartanak. A Honvéd együttműködik olyan ismertebb magyar streamerekkel is, mint Kodiak, aki az idei e-sport kutatásunk alapján a harmadik legnépszerűbb videojátékokkal kapcsolatos videós tartalmakat készítő személyiség a magyar e-sport-játékosok körében.
A magyar játékosok tizede játszik jelenleg versenyszerűen, és további egyharmaduk szeretne a jövőben profi e-sportolóvá válni. Ez együttesen körülbelül 250 ezer ember, ami nagy merítést biztosít a hazai sportklubok számára. Kutatásunkból szintén kiderül, hogy az e-sport-játékosok szeretnék is, ha a sportklubok nagyobb szerepet vállalnának a hazai e-sportban. A jelenleg is versenyszerűen játszók közel kétharmada biztosan, minden harmadik talán csatlakozna egy sportklub e-sport-szakosztályához, ha lenne rá lehetősége. Ezek az arányok hasonlóan alakulnak azok körében is, akik még csak tervezik az e-sportolóvá válást. Az érdeklődők egy része még fizetni is hajlandó lenne azért, hogy regisztrált e-sportoló legyen, és ezáltal regisztrációhoz kötött, hivatalos versenyeken is részt tudjon venni.
Az e-sport-játékosok szeretnének biztosabb jövőt maguk előtt látni, amit elsősorban a hazai e-sport-szcéna fejlődésével lehetne elérni. Amennyiben az e-sportoló foglalkozás a hagyományos sportolóhoz hasonlóan elfogadottá válna hazánkban, az kedvezően hatna a hazai e-sport-piac működésére. Ezt Magyarországon segítené a biztos jogi és szervezeti háttér kialakítása is.
Bár világszerte még mindig óvatosan nyúlnak a sportklubok az e-sporthoz, és jellemzőbben csak a sportjátékokba fektetnek be, egyértelműen látszik egy tendencia, amely szerint egyre több hagyományos sportcsapat jelenik meg ebben a közegben. A sportkluboknak itthon is megérheti létrehozni vagy bővíteni az e-sport-szakosztályt, mivel nagy lehetőségek rejlenek még ezen a területen.
Élet
Fontos