Kevesebb, mint másfél órával a magyarországi vészhelyzet kihirdetése előtt mutatták meg az indulóknak Magyarország egyik legnagyobb futóversenye, az Ultrabalaton szervezői a sikeres teljesítőknek járó hatalmas mennyiségű érmet. A Facebook-posztban szövegként mindössze annyi szerepelt: 2 tonna érem.

Teljes a bizonytalanság

Bár az idén először kétnaposra tervezett esemény szervezője, a Balatonman Triatlon Kft. ügyvezetője, Zelcsényi Miklós lapunknak múlt hét végén azt mondta: most még úgy számolnak, hogy a meghirdetett időpontban meg tudják rendezni a versenyt, ha május közepéig érvényben maradnak a jelenlegi szabályok, akkor ezt nem tehetik meg. A vészhelyzet kihirdetésével ugyanis betiltottak minden 500 fő feletti szabadtéri eseményt, márpedig az UB-n több mint 1500 csapat és közel 350 egyéni futó indul, a két nap összesen több mint 12 ezer ember^*A szervezők hétfőn 20 órára ígértek tájékoztatást a versenyzőknek..

Az Ultrabalaton érmei

Az Ultrabalatonnál azonban legalább még esély van arra, hogy a tervezett időben megtartják, sok más tömegsport rendezvényél azonban semmi esély nincs erre. Az elmúlt napokban világszerte sorban mondják le, vagy teszik át más időpontra azokat a nagy futóversenyeket, amiket a következő hetekben tartottak volna. Elhalasztották az egyik legnagyobb múltra visszatekintő Boston Maratont, akárcsak a londoni, a barcelonai és a pozsonyi versenyeket, Bécsben és Rómában pedig törölték az maratonokat, azaz később sem tartják meg őket. A vészhelyzet keddi kihirdetése óta pedig ugyanez történik Magyarországon is gyorsított ütemben.

A legtöbbeket a budapesti Vivicitta elhalasztása érint, hiszen ennek különböző távjain közel 30 ezren álltak volna rajthoz. Jól mutatja a a koronavírus helyzet gyors eszkalálódását, hogy Kocsis Árpád, a versenyt szervező BSI Sport Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta: soha annyi külföldi nem nevezett a Vivicittára, mint az idén. Egy nappal a magyarországi vészhelyzet kihirdetése előtt még közel száz olasznak is érvényes nevezése volt. A cégvezető szerint az utóbbi hetekben a külföldiek jelentkezése ugyan kissé lassult, jelentősebb számú lemondást azonban még a múlt hét közepén sem tapasztaltak.

Európában milliókat érint

Vannak olyan szervezők, akiket még súlyosabban érintenek a fejlemények, és még előbb lépniük kellett. A nagyobb rendezvények közül a tiltás elrendeléséhez időben a VI. Tihany Félmaraton van az egyik legközelebb, ezt ugyanis a hét végén rendezték volna, és idén is fél évvel korábban elkeltek a nevezések. A szervezők már pár órával a kormány döntését követően élő videóüzenetben jelentették be, hogy kénytelenek egyelőre nem ismert időpontra elhalasztani a versenyt. Ugyanígy eltolják például a március 29-i Szeged Maratont, az április 4-ei Ötpróba Úszónapokat, és nem rendezik meg a tervezett időpontban az ország egyik legnépszerűbb teljesítménytúráját, a Gerecse 50-t sem, több tucat márciusi-április esemény sorsa pedig teljesen bizonytalan.

Kocsis Árpád szerint, aki a Futóversenyek Nemzetközi Szövetségének is vezetőségi tagja,

április végéig közel száz hazai futóverseny marad el, és több mint 100 ezer nevezés törlődik. Európában milliós nagyságrendben törlik a nevezéseket.

Bár a későbbi versenyek, mint például az UB, szervezői többségében kivárnak, de még a májusra tervezett események között is van olyan, amit már most elhalasztottak. A Villányi Borvidék Félmaraton például május 2. helyett október végén lesz.

A törlés a kisebbeknek biztos csőd

Nem véletlen, hogy itthon senki nem törlésről beszél, mindenki halasztást tervez, előbbi ugyanis még a nagyobb cégeket is nehéz helyzetbe sodorná, a kisebb, évi néhány versenyt szervező vállalatokat pedig teljesen megroppantaná.

Egy esemény törlése brutális veszteség, tulajdonképpen azonnali csőd – fogalmazott Keczán Pál, az egyik leginkább érintett versenyt, a már említett tihanyi félmaratont szervező cég vezetője.

Ennek oka az, hogy a költségek jelentős része hetekkel, hónapokkal a verseny előtt merül fel. Az érmek ugye már a májusi UB-hez is megérkeztek, és Zelcsényi Miklós elmondása szerint múlt hét végére várták a versenyzőknek szánt pólókat is. Ugyanez volt a helyzet a Vivicitta esetében: a pólók, az érmek, a rajtszámok és az időméréshez szükséges chipek mind-mind a BSI raktárában álltak, készen arra, hogy a futók átvegyék őket.

Márpedig csak ezek az előre megvett tételek a nemzetközi tapasztalatok szerint az összes költség nagyjából 30 százalékát teszik ki, és ezt erősítette meg Keczán Pál is, aki azt mondta, a kiadások körülbelül harmada megy el az érmekre, rajtszámokra, pólókra.

Ez az, amit egész biztosan elveszít egy szervező, amennyiben a vis maior helyzetekre nem készült fel és végleg visszamondja a versenyt, hiszen a versenyzőknek szánt dolgokat a következő évben már nem lehet használni, mivel azokon szerepel az évszám. Ha viszont erről rendelkezik a versenyszabályzat és még 2020-ban megtartják az eseményt egy másik időpontban, akkor nem bukják a pénzt.

Persze ez nem jelenti azt, hogy ha egy versenyt eltolnak, az ne érintené érzékenyen a szervezőket. Minél közelebb volt az adott rendezvény a kormányzati tiltáshoz, annál fájdalmasabb a lépés, hiszen annál több olyan kiadás merült már fel, ami soha nem jön vissza. A távolabbi versenyeknél ezek főleg a szervezéshez, a beszállítókkal, helyszínekkel való tárgyalásokhoz kötődnek, de például a tihanyi félmaraton szervezői már öt napja lent voltak a versenyközpontnál, és készültek a versenyezők fogadására, amikor a tiltás életbe lépett.

A már leszállított érmek és pólók a VI. Tihanyi Félmaratonon

A kibérelt WC-ket, kordonokat, sátrakat, sörpadokat és egyebeket, ha leszállították őket, akkor már ki kell fizetni. Hasonlóan, ha valaki nem önkéntesekkel dolgozik, akkor a rendezvényre szerződtetett munkavállalókat sem lehet közvetlenül a verseny előtt lemondani. Itt nagyjából 8-10 nap lehet a határ, Tihanyban például még pont tudtak időben lépni, így a közel 180 fős személyzetet vissza lehetett mondani.

Minden ősszel lesz

Az sem véletlen, hogy a szervezők többsége nem állt elő azonnal új időponttal, egy ilyet leegyeztetni ugyanis nem öt perc. Az esetek nagy részében konzultálni kell a versenynek otthont adó település önkormányzatával, amelynek rá kell bólintania az új időpontra minden bizonnyal egy testületi ülésen. Márpedig a legtöbb helyen most az önkormányzatoknak a legkisebb gondja is nagyobb annál, hogy ilyen kérdésekkel foglalkozzanak, vannak más sokkal akutabb feladataik, például az óvodák és bölcsődék helyzetének kezelése. Egy olyan versenynél, mint például az UB, ez még bonyolultabb, hiszen a Balaton-kör közel ötven települést érint.

Az önkormányzatok mellett pedig a beszállítókkal is egyeztetni kell, hiszen – ahogy Zelcsényi Miklós fogalmazott – az, hogy valamelyik partnernek egy tavaszi időpont jó, nem jelenti azt, hogy egy őszi is az lenne. Így nem elképzelhetetlen, hogy bizonyos feladatokra új beszállítót kell keresnie annak, aki új időpontra kényszerül.

Az ilyen adminisztratív-üzleti kérdések azonban még ha többletköltségeket is jelentenek, idővel kezelhetőek. Sokkal nagyobb gond, hogy a szervezőknek sok lehetőségük nincs,

szinte biztosan olyan időpontot tudnak csak választani, amikor már van verseny, sőt az is előfordulhat, hogy valamelyik másik saját eseményüket kannibalizálják.

A futóverseny-szervezés sajátossága ugyanis, hogy jórészt tavaszra és őszre koncentrálódik. A világ versenyeit összesítő oldalak szerint júliusban és augusztusban jellemzően feleannyi esemény van, mint április-májusban, illetve szeptember-októberben. Egyrészt azért, mert télen és nyáron nem annyira jó futni (fontosabb eseményeknél esély sincs egy jó időeredményre), másrészt mert egy sok lezárással járó versenyt nyaralószezonban sokkal nehezebb összehozni. Az UB ezért például, ha el kell halasztani, biztosan nem lehet nyáron.

Ennek megfelelően az érintett események nagy részét, csak őszre lehet tolni, de azok a hónapok már enélkül is rendkívül zsúfoltak. Hogy csak egy példát említsünk: a most elhalasztott versenyek közül elvileg a Pozsony Maraton, illetve a lisszaboni és a párizsi félmaraton új időpontja is szeptember 5 lett, az a hétvége, amikor a Budapest Félmaratont is tartják.

Mindenki bukik

Persze az ilyen versenyek első körben a helyieknek szólnak, de egyrészt – ahogy ez a Vivicitta esetében is látszott – egyre fontosabbak a futóturisták, másrészt így már országon belül is összeérnek nagyobb versenyek. Arról nem is beszélve, hogy ha valaki szeptember elején elindult egy versenyen, a következő néhány hétben nem valószínű, hogy bevállal még egyet, különösen nem, ha mondjuk maratonról van szó. Így, ha egy szervezőnek már van két nagy eseménye ősszel, és most rászervez még egyet, akkor saját magától is vesz el vevőket.

Éppen ezért az ilyen cégek nagyon alaposan szervezik meg a szezonjukat, és figyelnek arra, hogy jól időzítsék az eseményeket ez ugyanis üzleti szempontból is fontos. Most azonban ezzel már nem lehet számolni. Ahogy Kocsis Árpád fogalmazott:

2020 mindenkinek a túlélésről szól, most nincsenek szabályok.

Azaz nagyon úgy tűnik, hogy tavasszal mindenki egyedül fut, ősszel pedig versenyről versenyre járhat, ha bír.

Mindez pedig természetesen nem csak ezekre a cégekre hat. A futóturizmus miatt az ilyen eseményeknek más szektorokra, például a helyi idegenforgalomra, és vendéglátásra is komoly hatásuk van. Pont azokra a területekre, amiket amúgy is súlyosan érintett már a kornavírus-járvány, illetve az amiatt bevezetett intézkedések. A Tihanyi Félmaraton például a szervezők felmérése szerint négyezer vendégéjszakát eredményez a nem túl frekventált kora tavaszi időpontban a környéken, a nagyobb versenyek esetében pedig egy nagyságrenddel magasabb ez a szám. A BSI három nagy eseménye négy éve, amikor felmérték közel 3 milliárdos többletköltést hozott Budapesten.

Ez egyébként a futókat is érinti, hiszen a közeli eseményeknél már nem mindig lehet visszamondani a szállást, így egy elhalasztott versenyen, ha később meg is rendezik, akkor is tízezreket bukhat egy-egy induló.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet futóverseny koronavírus tihanyi félmaraton Ultrabalaton válság Vivicitta Olvasson tovább a kategóriában