Sándor hosszú évekig dolgozott mozgóárusként Baranya megye déli részén. Hat éve egyik szokásos útján figyelt fel egy hatalmas levelű, dús, élénkzöld növényre. „Annyira megtetszett, hogy meg is kérdeztem a vásárlómtól, kaphatok-e belőle” – emlékezett vissza első találkozására a banánnövénnyel. Kapott néhány hajtást, és maga is megpróbálkozott a banán elültetésével falujában, a Villányi-hegység lábánál fekvő Nagyharsányban.
A növénynek sikerült túlélnie a teleket, és gyorsan elszaporodott Sándor kertjében. Az elmúlt években már termés, azaz apró banánok is megjelentek a növényen. Persze az időjárás nem elég meleg a beérésükhöz, így alapvetően a látvány miatt tartja a növényt Sándor. „Szeretem a mediterrán életérzést” – mondta.
Az egzotikus növény több falubeli érdeklődését is felkeltette. „Jöttek és kérdezgették, hogy mi ez, tudok-e nekik adni. Tetszett nekik” – mondta. Sándor az elsők között ültetett banánt Nagyharsányban, de mára sokan követik példáját.
A banán magyarországi jelenlétőről nagyjából évente lehet olvasni egy-két kisebb cikket, de ezek jellemzően egyedi példák. Jelent már meg hír banánnövényről nagykanizsai panelek árnyékában, a harkányi csodakertben vagy egy hajdúszoboszlói hotelben.
A Villányi-hegység környékén viszont néhány településen kifejezetten látványossá vált a jelenlétük. Nagyharsányban egy utcában öt-hat olyan udvart is lehet látni, ahonnan többméteres banánnövények magasodnak ki. A különösen szép fekvésű Palkonyán három egymás közelében lévő udvar utcafrontját is banánok uralják, és láttam banánnövényt Villányban is.
A Nagyharsányban élő István szerint az elmúlt pár évben egyre többen próbálkoznak a banánültetéssel a faluban. Ő a felesége főút mentén húzódó büféje mellé ültetett egyet egy-két évvel ezelőtt. „A vendégeink pedig nagyon szeretik, sokan kérdezik, hogy micsoda ez, és fotózkodnak vele” – mondta István. Azt tervezi, hogy a büfé másik oldalán is banánokat fog növeszteni.
„Egyre melegebb idő van. Jön fel a mediterrán klíma” – István szerint az érezhetően változó éghajlat miatt tud áttelelni a környékükön a banán. A növény a meleg, párás, szélmentes időt kedveli, és István szerint a helyi adottságok egyre inkább ilyenek. A Pécsi Tudományegyetem botanikus kertjét vezető Babayné Boronkai Erzsébet azt mondta nekem, hogy „rá lehet fogni” a klímaváltozásra a banánok elszaporodását, de valójában az ilyen típusú növények a nagyobb fagyokat is átvészelik.
Babayné azt mondta, hogy a környéken már húsz éve is látott banánnövényt, amelyet egyébként téves banánpálmának vagy banánfának nevezni, mivel a fűfélék közé tartozik. Saját tapasztalata szerint Baranya déli része mellett a Balaton déli partjánál is több kertben van banán. A pécsi püspökség udvarában pedig legalább száz négyzetméteren vannak banánnövények. A kertvezető szerint az viszont nem várható, hogy ehető termése legyen a magyar banánnak. Ehhez ugyanis 8-10 hónapon keresztül 20 fok feletti hőmérséklet szükséges.
Ha van is termése, október-november környékén lefagy. Ez azt is jelenti, hogy a banánnövényeket a tél beállta előtt visszavágják, olyan 20-30 centiméterre a földtől. Tehát csak egy földből kiálló csonk marad, amelyet szalmával, műanyagfóliával, banánlevéllel vagy esetleg további szigetelőanyaggal fednek le. Ha túléli a fagyokat, akkor tavasszal újra kihajt. Óriási sebességgel kezd el növekedni, a Palkonyában élő Röder udvarában három hónap alatt 4-5 méteresre nőtt meg a növény.
A sváb férfi szerint az ő banánnövénye a legmagasabb a településen, amelynek az az oka, hogy napi három vödör vízzel öntözi meg. Röder szerint fontos, hogy a banán közvetlenül a háza mellett nő, mivel védi a fagytól, a széltől és a túlzott hőségtől. Az elmúlt napok viharai azonban nyomot hagytak a növényeken, több helyen sérültek. Röder szintén hat éve ültetett először banánt, a kertjében citromfa is van, és legújabban kivivel is próbálkozik.
Élet
Fontos