Spanyolországban 2007 márciusában vezették be az apasági szabadságot, két hét fizetett távollét járt a gyermek születése után. Az intézkedés nagyon népszerűnek bizonyult, az első évben a jogosultak 55 százaléka vette igénybe. Azóta ráadásul meghosszabbították az idejét, 2017-ben előbb négy, majd tavaly öt hétre, és 2021-ig további bővítés várható.
Közgazdászok a 2007-es bevezetés után történteket tanulmányozták, eredményeikről a Quartz számolt be. Ezek szerint a lehetőséggel nem élők és az azt kihasználók ugyanolyan valószínűséggel maradtak a munkaerőpiacon, ám az utóbbiak a két hét letelte után is nagyobb mértékben vettek részt a gyermek gondozásában, mint az előbbiek. Ennek köszönhetően pedig az apasági szabadsággal élők partnerei nagyobb valószínűséggel tértek vissza munkahelyükre.
Ebben az értelemben az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, más tekintetben azonban valószínűleg nem.
Kétéves időtávon 7-15 százalékkal kisebb arányban vállaltak újabb gyermeket azok a párok, ahol a férfi kivette a kéthetes apasági szabadságot, mint azok, ahol nem.
A különbség ezt követően ugyan csökkent, de még hat év után is kimutatható volt.
Ezzel egy időben, vagyis az apasági szabadság intézményének bevezetése után a felmérésekben azt lehetett megfigyelni, hogy a 21 és 40 év közötti spanyol férfiak körében csökkent valamelyest a tervezett gyermekek száma, a nők körében viszont nőtt.*2006 és 2010 között a férfiaknál 2,1-ről 2,05-re csökkent, a nőknél 2,08-ról 2,11-re nőtt. A tanulmányt jegyző kutatók feltételezése szerint ennek az lehetett az oka, hogy a gyermekükkel több időt töltő férfiaknál reálisabb kép alakult ki a gyermekneveléssel járó erőfeszítésekről. A nőknél pedig talán annak köszönhető az ellentétes irányú elmozdulás, hogy mentesültek az otthoni terhek egy része alól.
A szerzők ugyanakkor maguk is óvnak a messzemenő következtetések levonásától, hiszen egyetlen ország egyetlen adatsoráról van szó, ráadásul két tény együttes előfordulása nem jelent feltétlenül oksági kapcsolatot. Könnyen lehet, hogy más dolgok jobban befolyásolták a spanyol férfiak családdal kapcsolatos terveit, ilyen lehet például a 2008-as válság, amely földbe döngölte a spanyol gazdaságot.
Más országokra pláne nem érdemes kivetíteni az eredményeket, mert viszonylag szokatlannak számít a kiinduló helyzet, amikor a spanyol férfiak több gyermeket terveztek, mint a nők. Az viszont gyakori, hogy mindkét érték bőven afelett van, mint amennyi ténylegesen megszületik. A 2017-es adatok szerint az EU-n belül Málta után Spanyolországban a legalacsonyabb az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek száma (1,31*2008-ban még 1,45 volt, 2013-ban viszont csak 1,27, azóta némileg nőni tudott.), miközben a tervezetteké 2 fölötti. Az EU-átlag egyébként 1,59, a magyar érték 1,49 a KSH, 1,54 az Eurostat adata szerint. A spanyol döntéshozókat mindenesetre elgondolkoztathatják az eredmények, hogy érdemes-e még jobban kiterjeszteni az apasági szabadság idejét.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
