A fapados repülés elterjedése nem csak az olcsóbb utazás ígéretét hozta el rengeteg embernek, hanem az úgynevezett dinamikus árazást is. Ahogy azt már megszokhattuk, egy repülőjegynek régóta nincs kőbe vésett ára, a szoftverek szinte állandóan változtatják az éppen aktuális értékeket.
Az árazószoftverek paramétereit persze (egyelőre még) emberek határozzák meg, vagyis a légitársaság szakemberei döntenek arról, hogy az utazás feltételeinek módosulása miként érvényesüljön a jegyárakban. Nem mindegy, hogy éppen mekkora a gép töltöttsége, mennyi idő van még az utazásig, mit kínál a konkurencia, mennyiért sikerült már helyeket eladni az adott gépen, milyen utasforgalom várható a repülés napján, a lényeg az, hogy az utasnak nincs érdemi információja arról, hogy mikor tudná legolcsóbban megvenni a jegyét.
Jobb híján marad a próbálgatás és a megérzés. Vannak, akik a minél korábbi vételre esküsznek, de sokan játszanak kivárásra és last minute vásárlásra is, mások folyamatosan figyelik a változásokat, és a trendekből próbálnak következtetni. Most mi is az utóbbihoz hasonló módszerhez folyamodtunk.
Tavaly szeptember elején beállítottunk egy repülőjegyfigyelő szolgáltatást egy fiktív, idén húsvétra tervezett londoni utazásra. Április 18-án, még Nagypéntek előtt repültünk volna ki, és Húsvéthétfő után egy nappal, 23-án jöttünk volna vissza.
Azért választottuk Londont (és annak bármelyik repülőterét), mert oda mindennap sok járat indul, és talán ez az az útvonal, ahol a légitársaságok közötti verseny a legélesebb. Így jó eséllyel folyamatosan egymásra licitálnak a cégek, vagyis lehet érdemi mozgás az árakban. A húsvéti időszakot pedig azért szemeltük ki, mert az iskolai szünet, illetve a rokonlátogatások miatt ilyenkor a kereslet is nagy, ezért a potenciális utazóktól is nagyobb aktivitást feltételezhettünk.
Az eredményt az alábbi grafikonon foglaltuk össze (ezen nagyon sok minden még nem látszik jól, de több érdekesebb időablakot a cikk hátralévő részében külön is kinagyítunk majd):
Fontos, hogy a grafikon nem egy légitársaság adataira épül, tehát nem egy bizonyos repülőjegy árának változását mutatja, hanem azt, hogy az adott napon mennyi volt az összes elérhető légitársaság összes repülőjegye közül a legolcsóbb (oda-vissza útra, egy főre). Nem zárkóztunk el az átszállás elől sem, és a fapadosok mellett a hagyományos légitársaságok árait is folyamatosan néztük.*Ennek a két szempontnak a későbbiekben még fontos szerepe lesz az adatok elemzésekor.
Először nézzük meg a kezdeti, október-novemberi időszakot kinagyítva. Ekkor még több mint fél évvel jártunk az utazás előtt, és jól látszik, hogy a jegy ára stabilan 45 ezer forint körül maradt. Mintha egyetlen légitársaság szoftvere sem érzékelt volna olyan körülményt, ami miatt növelni vagy csökkenteni kellene az árat. Feltételezhető, hogy ebben az időszakban még kevesen foglaltak, és úgy tűnik, hogy a 45 ezer forint kezdetnek elegendő átlagos érték volt a cégeknek.
A következő érdekes szakaszt a december-január hozta. December elején a jegyár a 40 ezer forintos szintre mérséklődött, majd a karácsony előtti napokban és a két ünnep között hirtelen 55 ezer forint köré ugrott. Ez a drága szakasz egészen Szilveszterig tartott, és talán azt tükrözte, hogy ilyenkor az emberek szívesebben vásárolnak. Egyrészt több idejük van a tavaszi kirándulást tervezgetni, másrészt ajándékba is sokkal nagyobb arányban vehetnek repülőjegyet, harmadrészt pedig a karácsonyra kapott ajándékpénz birtokában is hajlandóak lehetnek magasabb árat fizetni.
Januárban a karácsonyi drágasághoz képest szinte beszakadt a jegyár, és stabilan az olcsóbb, 40 ezer forint körüli tartományban maradt.
Februártól viszont elég hektikussá vált az ár alakulása. Ekkor már csak két hónap volt indulásig, és feltételezhető, hogy az egyes légitársaságok eltérő töltöttséget mértek, illetve a töltöttségek olyan határértékeket érhettek el (vagy pont nem értek el), amelyek megrángatták az árazószoftvereket.
Érdekes, hogy ebben az időszakban több papírforma is borult. Viszonylag sokszor fordult elő, hogy alig volt árkülönbség a fapados és a hagyományos légitársaságok jegyárai között, pedig tudjuk, hogy a szolgáltatás sok szempontból egyáltalán nem ugyanaz.
Február 2-án például a legolcsóbb fapados ajánlat 49991 forint volt, a legolcsóbb hagyományos pedig 50264, vagyis csak 273 forint volt a kettő között a különbség. Sőt, február 7-én az egyik hagyományos légitársaság szolgáltatása sokkal olcsóbbá vált, mint az éppen akkor mért legolcsóbb fapadosé.
Megdöbbentő, de a különbség több mint 10 ezer forint volt - a hagyományos javára. Ebben a foglalási időszakban még az is előfordult, hogy egy hagyományos légitársaság egy átszállással majdnem 7 ezer forinttal olcsóbb lett, mint a legolcsóbb közvetlen fapados.
Aki ebben az időszakban foglalt, és azt hitte, hogy a fapados és/vagy a közvetlen megoldás mindig olcsóbb, az alaposan tévedett.
Az utazás előtti utolsó bő egy hónap adatait mutatja utolsó ábránk. Talán nem véletlen, hogy indulás előtt 40 nappal addig sosem látott mélypontra, 35 ezer forint köré esett az ár. Mintha ekkor lett volna a szoftvereket beállító embereknél az a lélektani határ, amikor az üresen maradt helyeket mindenképpen próbálják eladni, akár jóval olcsóbban is.
Valószínű, hogy ez a taktika be is jött, és a gépek elkezdtek telítődni, mert az indulás előtt két héttel megint 45 ezer fölé kúszott az ár, a csattanó azonban a végére maradt: egy héttel indulás előtt a maradék helyeket elkezdték kiárusítani, és az utolsó napokban megint zuhanni kezdett az ár.
Az a bátor vállalkozó nyerte a legnagyobbat, aki csak az indulás előtt négy, három vagy két nappal vette meg a jegyét.
Március 14-én, négy nappal indulás előtt 30 ezer forintért lehetett hozzájutni egy olyan jegyhez, amely a legdrágább szeptember 20-án volt, amikor majdnem a kétszeresébe, 59,8 ezer forintba került.
Élet
Fontos