Közeledik a személyi jövedelemadó bevallásának határideje, ami elképesztő bonyodalmakat tud okozni bármelyik halandónak. Bár 2014 óta változatlan a családi adókedvezmények rendszere, de rendszer eleve igen bonyolult, és annyi különféle élethelyzet van, hogy néha a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál (NAV) munkatársai is belefutnak olyan esetekbe, ami kihívás elé állítja őket.

A NAV szerint ennek egyrészt az az oka, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy eltérjünk az az év közben igénybe vett kedvezményektől. Másrészt vannak olyan személyek, akik év közben nem érvényesíthetnek kedvezményt, csak az év végi bevallásukban. A magánszemélyek egy része pedig nem kéri az adóelőleg megállapításakor a kedvezmény figyelembe vételét, azt inkább a bevallásban egy összegben igényli vissza. Ráadásul a családi viszonyok is változnak, egy válás például már komoly galibát tud okozni az adóbevallásban.

Szintén nehézséget okozhat, hogy sok jogszabályt kell figyelembe venni egyes esetekben. A kedvezményre vonatkozó rendelkezés több ponton a családtámogatási ellátások szabályaira épül, ezért egy-egy eset helyes megítéléséhez – az szja- és társadalombiztosítási törvény mellett – a családok támogatásáról szóló törvényt és a családi támogatásokról szóló kormányrendeletet is alkalmazni kell.

És persze a kivándorlás miatt is egyre több a bonyolult ügy, ahol a hazai és nemzetközi egyezményeket is harmóniába kell hozni egymással. Az adóhivatal most közzétett néhány konkrét esettanulmányt. A 16 konkrétan megtörtént példából ötöt választottam ki.

Itt van például az első, amely szerint kétgyermekes magyar család 2017-ben Németországba költözött. Mindkét szülő rendszeres jövedelemmel rendelkezik a német munkáltatójától.

Gyermekeik után új lakóhelyük állama folyósítja a családi pótlékot (Kindergeld). A szülők a házaspárokra vonatkozó szabályok szerint adóznak, a gyermekekre tekintettel nem érvényesítenek kedvezményt (Kinderfreibetrag-ot), mivel a családi pótlék kedvezőbb számukra.^*Német szabályozás szerint a gyermekek után vagy családi pótlék jár, vagy adóalapkedvezmény érvényesíthető. A gond az, hogy a budapesti lakásukat az édesanya bérbe adta. Az ebből származó bevétel az összes jövedelmének 20 százalékát teszi ki.

1. kérdés: Az édesanya családi kedvezménnyel csökkentheti-e a bérbeadásból származó magyar jövedelmét?

A NAV válasza szerint nem. Ennek oka, hogy az anya ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az ingatlan fekvése szerinti államban, tehát Magyarországon adóztatható azzal, hogy a kedvezmény megítélésekor alkalmazni kell a külföldiekre vonatkozó korlátozó rendelkezéseket is.

Bár a gyermekekre vonatkozóan a kedvezmény feltételei teljesülnek, azonban az édesanya magyar jövedelme nem éri el az összes jövedelmének (beleértve a német jövedelmet is) 75 százalékát, ezért a két gyermekre vonatkozó családi kedvezményt magyar adóbevallásában nem érvényesítheti.

Magyar házaspár egy kiskorú gyermeket nevel. Az apa 2018-ban Ausztriában vállalt munkát, az anya kizárólag magyar munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezett. A gyermek után járó családi pótlékot a magyar hatóság folyósította. Az ausztriai magasabb összegű ellátásra tekintettel, az osztrák államtól családi pótlék kiegészítést kaptak. Az apa osztrák jövedelmének adózásakor családi kedvezményhez hasonló kedvezményt (Kinderfreibetrag) vesz figyelembe.

2. kérdés:  Az anya érvényesíthet-e családi kedvezményt abban az esetben, ha az apa ugyanarra az időszakra és gyermekre tekintettel hasonló kedvezménnyel él Ausztriában?

Igen, mert az apa csak osztrák, míg az anya csak magyar jövedelemmel rendelkezik. Az osztrák szabályok szerinti kedvezményt az apa veszi igénybe, aki Magyarországon adóztatható jövedelem hiányában, az Szja törvény szerinti családi kedvezménnyel nem tud élni. Az anya – az osztrák kedvezménytől függetlenül – érvényesítheti a teljes családi kedvezményt a gyermeke után.

Egyre több külföldi vendégmunkás dolgozik Magyarországon. Egy ukrán állampolgár például 2018-ban egész évben Magyarországon dolgozott összevont engedéllyel, más jövedelme nem volt. Feleségével két kiskorú gyermeket nevelnek Ukrajnában, itt tartózkodása alatt munkásszálláson lakik. Jövedelmével hozzájárul a család fenntartási költségeihez, rendszeresen hazautazik, a hétvégéket otthon tölti.

3. kérdés: Az ukrán magánszemély figyelembe veheti-e a családi kedvezményt magyarországi jövedelmének adóztatása során?

A NAV szerint igen. Azért, mert itt dolgozott egész évben, és együtt él a családjával, mér akkor is, ha hét közben munkásszálláson lakik.

De mivel otthon van bejelentett lakcíme, hazamegy minden hétvégén és hozzájárul a család fenntartásához, ezért igényelheti a családi adókedvezményt. Az ukrán vendégmunkásnak azonban egy csomó papírt be kell szereznie ahhoz, hogy a NAV rábólintson a kedvezményre.

Egy édesanya 2018. február közepétől két gyermekével férjétől külön él, de az egyedülálló emelt összegű családi pótlékát nem vette igénybe. Szeptembertől új élettársával lakik albérletben. A lakástulajdonos nem járult hozzá ahhoz, hogy a lakcímre bejelentkezzenek.

4. kérdés: Az élettárs az SZJA bevallásában érvényesítheti-e teljes évre vonatkozóan az anyának járó családi kedvezményt?

Az adóhivatal válasza szerint január és február hónapban a családi pótlékra, és a gyermekek után járó családi kedvezményre a házaspár mindkét tagja jogosult volt. Ezekre a hónapokra járó kedvezményt a házastársak döntésük szerint közösen érvényesíthetik, az anya a rá eső részt nem oszthatja meg élettársával. Márciustól azonban kizárólag az anya jogosult a családi pótlékra, illetve a családi kedvezményre.

Erre az időszakra járó kedvezményt az adóbevallásban már megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő élettársával is.^*Tehát az anya csak azokra a jogosultsági hónapokra nézve oszthatja meg az őt megillető családi kedvezményt élettársával, amelyekben a férj már nem volt jogosult a kedvezményre.

A március és december közötti kedvezményt akkor is igénybe veheti az édesanya és az új partnere, hogy abban az időszakban még nem éltek élettársi kapcsolatban, illetve nem rendelkeznek közös lakcímmel. Itt elég, ha nyilatkoznak és esetleg tanukkal bizonyítják, hogy „érzelmi-gazdasági életközösségben” élnek.

Magyarországon élő házaspár két középiskolás gyermeket nevel. Az apa 2017-től magyar munkáltatójának szlovák telephelyén, kiküldetésben dolgozik. Szlovákiában adózik, egyéb jövedelemmel nem rendelkezik. Társadalombiztosítás szempontjából a kiküldetés ideje alatt is a magyar joghatóság hatálya alá tartozik, így magyar társadalombiztosítással rendelkezik.

Járulékokat a munkaszerződésben meghatározott alapbére után fizeti meg Magyarországon. Gyermekek után az iskoláztatási támogatást a biztosítás helye szerinti tagállam, a magyar hatóság folyósítja.

5. kérdés: Érvényesíthet-e az apa családi járulékkedvezményt?

Nem, mert az apa által fizetendő járulékok alapja nem képez belföldön adóztatható jövedelmet, ezért családi kedvezmény járulékkedvezményként sem érvényesíthető. A Szlovákiában szerzett jövedelmét Magyarország automatikusan mentesíti az adóztatás alól.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet családi adókedvezmény Nemzeti Adó- és Vámhivatal szja Olvasson tovább a kategóriában