Az emberiség története alatt rengeteg dolgot használtak már fizetésre, nem csak a pénzt. A háború alatt a cigaretta vált csereeszközzé, mostanában pedig a zacskós levessel fizetnek a börtönben. Ezek között van olyan, amelyik önmagában is értéket hordoz, de van olyan is, aminek csak azért van értéke, mert elfogadjuk, hogy így van, és ezzel magában hordozza az ígéretét, hogy később vehetünk érte bármit. Az internetnek köszönhető információáradat korában megjelent egy új fizetőeszköz, a figyelem.
Ez abból a szempontból nem is meglepő, hogy a figyelem is egy szűkös erőforrás. A közgazdaságtan legelterjedtebb definíciója szerint éppen az ilyen szűkös erőforrások elosztásával foglalkozik. Az információ kereskedelmében fizetőeszközzé vált a figyelem. Az információ piaca mindig is létezett, Herbert Simon már 1971-ben a figyelem szűkösségéről beszélt az információgazdag világban. Azóta még több lett az információ, a figyelem pedig még szűkösebbé vált.
Az interneten lényegében végtelenre nőtt a könnyedén elérhető információ mennyisége. Nem elég már annyi időt szánni az újságolvasásra, ameddig elfogy a reggeli kávé. Kis túlzással percenként jelennek meg az új hírek, események, információk, amiknek a figyelmen kívül hagyása akár pénzügyi veszteséggel is járhat. Ha lecsúszunk egy támogatási pályázatról vagy nem adjuk el időben a részvényeinket, csökkenhet a vagyonunk, és ha akár csak egy rövid időre is felhagyunk a hírek követésével, könnyen elveszíthetjük a fonalat. Arra azonban nem képes az emberi agy, hogy mindent folyamatosan figyelemmel kövessen. Itt lép be a képbe a szűkösség.
De önmagában az, hogy a figyelemből kevés áll rendelkezésre, nem jelenti azt, hogy szükségszerűen fizetőeszközként tekinthetünk rá. Ehhez az is kell, hogy az emberek elhiggyék, hogy értéket képvisel. Ennek hamar megteremtették a lehetőségét az online reklámoknak felületet biztosító közösségi oldalak. Az olyan direkt reklámoktól, mint amit a Youtube videók előtt látunk, Beyoncé lányának rúzsáig az Instán, minden a figyelemre épül, amit érdekes tartalmakkal vagy keresőmotoros optimalizálással ragadnak meg a hirdetők. A Youtube-on valódi pénzt lehet keresni a sokat megtekintett videókkal, de indirekt módon is nagy hasznot húzhatunk egy jól elhelyezett figyelemfelkeltő reklámból. Ez viszont egyre nehezebb, mivel aranyos macskákkal, extrovertált rapperekkel és végtelen mennyiségű termékkel kell megküzdeni.
Ebben a küzdelemben segítenek a célzott reklámok. Ezek persze az információs korszak előtt is léteztek, de amióta Vágási Feri beszállt az internetbe, sok minden megváltozott. A technológia lehetővé tette, hogy az eladók rengeteg dolgot megtudjanak és tároljanak egy-egy vásárlóról. Nem csak arról van szó, hogy sok személyes adat elérhető rólunk az interneten, hanem arról is, hogy
követni tudják a tevékenységünket, és ebből megtudhatják, hogy mire fordítjuk vagy költjük szívesen a figyelmünket.
Persze a figyelem legtöbbször akkor válik valódi értékké, ha cselekvés is követi, tehát például ha megvásárolunk valamit. De közben folyamatosan nő azoknak az aránya, akik interneten döntenek a vásárlásról, ezért a figyelem megragadása már fél siker. Sokan vettünk már meg valamit, amivel internetes hirdetésben találkozunk először és azelőtt sose gondoltuk volna, hogy szükségünk lesz rá.
Viszont, ha a figyelem fizetőeszköz, akkor feltehetjük a kérdést, hogy kik a gazdagok ezen a piacon. Georg Franck tanulmányában amellett érvel, hogy az információs piac nyertesei az online felületen jelen lévő celebek. A több millió követővel bíró oldalak rengeteg pénzt zsebelhetnek be különböző márkáktól, egy-egy posztban vagy képen való megjelenlenésért cserébe. Nagy előnye a rendszernek, hogy nagyobb mobilitást biztosít, mint a hagyományos piac. Justin Bieber vagy Kim Kardashian a legismertebb példák arra, hogy hogyan ugorhat valaki hirtelen a legmagasabb vagyoni státuszba, ha megkapja a szükséges figyelmet.
De vannak a rendszernek vesztesei is. Ha a celebek az információs piac vagyonosai, akkor azokat tekinthetjük szegényeknek, akik nem kapnak elég figyelmet. Ők főleg azok, akik nem tudják kihasználni a modern technológiát, így ez nagyban korosztályfüggő. Másrészt a hagyományos értelemben vett szegények sem férnek hozzá az internethez, vagy nem tudják magukat kellő módon képezni, hogy kihasználhassák az előnyeit. Az internet segíthet magasabb vagyoni szintre jutni, de van egy belépési költség, aminek a megfizetése nélkül sajnos egyre kevesebb az esély a kitörésre.
Szerencsére ahogy a pénz, úgy a figyelem is fordítható jó célokra. Az online megjelenésekkel viszonylag olcsón élhetnek különböző jótékony szervezetek is. Egy-egy jól irányzott Facebook-hirdetéssel sok ember figyelmét érhetjük el, ami ugyanúgy, mint a profitra irányuló reklámok esetén, jótékonysági felhívásoknál is sok hasznot hozhat. Azonban nehéz helyzetbe kerülhetnek olyan alapítványok, amelyek nem tudnak szexi termékeket felmutatni. Több ezren osztanak meg egy cuki nyusziról képet, hogy tiltakozzanak az állatkísérletek ellen, de kevés ember tünteti ki figyelmével az emlékezetpolitikáról szóló fekete-fehér képeket.
Ha tehát úgy tekintünk a figyelmünkre, mint értékes fizetőeszközre, akkor talán jobban átgondoljuk, hogy mit érdemes megvenni ebből a szűkös erőforrásból. Lehet, hogy nagyobb örömöt okoz nekünk, ha megnézünk egy videót arról, ahogy deszkások esnek el trükközés közben, de aki ehelyett erre a cikkre kattintott rá, remélem, úgy érzi, hogy jobb döntést hozott. Ugyanígy megoszthatjuk Taylor Swift legújabb számát is, viszont talán fontosabb a minket követők figyelmét felhívni a globális felmelegedésre.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
