Magyarország legzsúfoltabb villamosvonalától, a budapesti 4-6-ostól nagyjából egy percet kell sétálunk, hogy egy meglehetősen tájidegen helyre jussunk el. Saját meghatározása szerint egy zöld oázis bújik meg 6-7 emeletes házak gyűrűjében, egy csobogó kerti tavacskával, veteményessel, komposztládákkal és a telek közepén egy egyszintes házzal.
Az újbudai Móricz Zsigmond körtér közelében rejtőző zöld sziget a Humusz Szövetség székhelye, amelyet 1995-ben hoztak létre és társadalmi szervezetként hulladékmegelőzéssel foglalkozik. A szervezet a kétezres években költözött a magasházak árnyékában fekvő épületbe, amely egykoron bölcsődeként működött. A kilencvenes években azonban megszűnt, és elhanyagolt állapotban vegetált.
A Humusz Szövetség a kétezres évek elején került ide, és a felújításért cserébe kezdte el használni az önkormányzati területet. A szervezet egyik legfőbb célja a környezettudatosság népszerűsítése, a szemléletformálás. Ebből a célból például foglalkozásokat tartanak gyerekeknek óvodásoktól középiskolásokig, heti rendszerességgel vannak előadásaik és tanácsadással is segítik az ide tévedőket.
Az újrafelhasználás jegyében a házban használt bútorok vannak, az előtérben raklapokból összetákolt, használt farmerekből huzatolt kanapék. Az udvaron is újrahasznosított anyagokkal igyekeznek példát mutatni. A virágágyás borosüvegből van, a madáretető tejes dobozból, a sétány pedig bontott téglából.
A kertet bárki használhatja hétköznap reggel 9 és délután 5 között, vannak, akik a tavacska melletti asztalnál reggelizni vagy ebédelni szoktak. Sok környékbelinek azonban így is csak évek után tűnik fel a zöld sziget. A kertben működik egy közösségi komposztálási lehetőség, amely egyedülálló a fővárosban. „A tudomásom szerint máshol nincs ilyen méretű, ilyen jól kommunikált komposztpont Budapesten” – mondta Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke.
A komposztálással sokat tudunk tenni a környezet tehermentesítéséért. Merza Péter szerint a lakosság által termelt szemét harmada olyan szerves hulladék, amit komposztálni lehet. A komposztálás lényegében azt jelenti, hogy a zöldséghéjtól a kávézaccig a lebomló hulladékot egy levegőző helyre gyűjtjük. Akár néhány falécből is lehet készíteni komposztálót, és a benne gyűlő hulladék fél-egy éven belül alakul humusszá. Így a szemétégető helyett a szerves hulladékunk visszakerül a természetbe.
Az újbudai zöld szigeten 2011 óta foglalkoznak komposztálással, és bárki beleöntheti a szerves hulladékát a kihelyezett komposztálókba. Ehhez mindössze regisztrálni kell, innentől itthagyhatja a konyhai zöldhulladékát, majd az ebből képződő humuszt is elviheti. A szolgáltatás ingyenes, bár a szervezetnek egyre nagyobb energiája fordul a komposztálók gondozására. A legnagyobb feladat annak az ellenőrzése, hogy ne kerüljön bele oda nem való anyag (ilyen például az általában vegyszerrel kezelt és a mi éghajlatunkon nem lebomló narancshéj).
Bár a kerületi lakossághoz képest is elenyésző szám, összesen 170 háztartás regisztrált eddig a komposztáláshoz, a szám dinamikusan nő nyár óta. Azóta szinte minden nap van egy új érdeklődő. „Az ősszel például hozzánk járt egy külföldi cserediák, egy olasz lány, aki megdöbbent, hogy Budapesten nem gyűjtik külön a szerves hulladékot” – mondta Merza, aki szerint külföldön valóban jellemző, hogy külön gyűjtik a komposztálható szemetet.
A Humusz Szövetség tanácsadással segíti azokat, akik társasházuknál kezdenének bele a komposztálásba. Merza szerint a legnehezebb lépés a többi lakó meggyőzése, mivel általában büdös, csúnya, kártevőket vonzó és túl sok vesződséget okozó tevékenységnek képzelik a komposztálást. „Nyáron persze lehet szaga, ha rásüt a nap, de ez kis odafigyeléssel megelőzhető. A természetben is lezajló lebomlási folyamat kézzelfoghatóvá válik a komposztáláson keresztül” – mondta Merza. Szerinte legfeljebb heti fél óra munkával jár a társasházakban való komposztálás, alapvetően az oda nem való anyagok kiválogatása miatt.
Élet
Fontos