Van egy fogalom a közgazdaságtanban, amit közlegelők tragédiájának hívnak. Onnan kapta a nevét, hogy régen bárki kihajthatta a birkáit a közös legelőkre, ami miatt elhasználták azokat, és kikopott rajtuk a fű. Ugyanez igaz arra, ahogy ma bánunk a környezetünkkel. Mivel senkit se tilthatunk el attól, hogy visszaéljen a tiszta levegővel vagy az ivóvízzel, ezért senki se vigyáz rá úgy, mintha a sajátja lenne. Mit lehet tenni, ha túl sok birka szennyezi a közös levegőnket?
Tegyük fel, hogy egy erdő melletti településen megállapodnak abban, hogy minden család kivághat egy fenyőfát év végén, amit hazavihet karácsonyfának. Ennyi fa magától újratermelődik az erdőben, ezért nem csökken az erdő fennmaradásának az esélye. De lehet, hogy valakinek eszébe jut, hogy ha ő kivág még egy fát, abból baj nem lehet, és el is tudja adni jó pénzért a szomszéd faluban, ahol csak bükkerdő van a közelben. Önmagában ettől még nem borul fel az erdő egyensúlya. Ha viszont egy embernek eszébe jut, akkor eszébe jut többnek is. Mindenkinek megéri több fát kivágni, mert csak az ő plusz egy fája miatt nem pusztul el az erdő, de jól jár a keresett jövedelemmel. Amikor azonban már mindenki több fát vág ki, mint amit lehetne, az erdő már nem tudja pótolni a nagy faveszteséget és kipusztul, így pár év múlva már a saját karácsonyfáikat is máshonnan kell beszerezni.
A példa jól szemlélteti, hogy mi a baj az olyan erőforrásokkal, amiből nem zárhatjuk ki a fogyasztókat. A tragédia lényege, hogy
egy bizonyos pontig megéri többet használni a közös erőforrásokból, mint amennyi jut. De mivel mindenki így gondolkodik, az összesített kár sokkal nagyobb lesz, így végül mindenki rosszabbul jár az eredeti állapotnál.
Donald Trump amerikai elnök számára például úgy tűnhet, hogy megéri kilépni a párizsi klímaegyezményből, hiszen a szabályozások nélkül olcsóbban termelhetnek, és nem jár hatalmas károkkal, ha csak ők bocsátanak ki többet. De ha más is követi az USA példáját, akkor hamar akkora szén-dioxid-kibocsátást érünk el, ami rövid távon ellehetetleníti az életet a Földön (a mostani kibocsátás mellett ez csak középtávon igaz).
Az egyik megoldás, ami részben már ma is működik, a kvótarendszer. Sokszor az működik a legjobban a közgazdaságtan szerint, ha a piacra bízzuk, hogy megoldja a tervezéssel nem feloldható problémákat. Ha kiszabunk egy fenntartható mennyiségű kvótát, akkor ezeket a piac automatikusan beárazza, és a szennyezési jogokkal való kereskedéssel elérhető, hogy összesen ne legyen magasabb a kibocsátás. Így minden ország optimálisan választhatja meg magának, hogy deficitet termel, vagy inkább többletet halmoz fel és értékesít ezekből a szennyezési jogokból. Magyarország például nagy hasznot tud húzni az értékesített CO2 kvótáiból, tavaly ebből 72 milliárd forint folyt be. Ez a megoldás viszont csak akkor működik, ha megfelelően alacsony a megengedett kibocsátás, és ha kényszeríthető, hogy ne fogyasszon senki se többet. Sajnos egyelőre ezek nem teljesülnek.
Egy másik megoldás lehet, ha megfizettetjük a kárt azokkal, akik szennyezik a levegőt. Ennek legegyszerűbb módja, ha a szennyező termékek adóját változtatjuk. Ennek optimális esetben olyan magasnak kell lennie, amennyi a társadalmi költsége a termék által kibocsátott szennyező anyagnak. Ezzel sok embert eltántorítanak a termék fogyasztásától, aki pedig még így is megveszi, az gyakorlatilag fedezi a költségét annak, hogy helyrehozzák az ezzel okozott kárt. Az így beérkező bevételt környezetkímélő technológiák fejlesztésére lehet költeni, hogy senkinek se érje meg szennyezni a környezetet.
Végül az is jó megoldás lehet, ha támogatásokkal ösztönözzük az embereket a tudatosabb fogyasztásra. Erre jó példa az itthon sikeres Otthon Melege program, ahol régi és energiaigényes háztartási gépeinket cserélhetjük le környezetkímélő új eszközökre. Ehhez az állam nyújt támogatást, hogy minél több háztartásból eltűnjenek a túlzott CO2 kibocsátással járó gépek.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
