A zeneipar bevételeinek mindössze 12 százaléka jutott el a zenészekhez 2017-ben az Egyesült Államokban, de még ez is jelentős, 50 százalékos emelkedés a 2000-es évekhez képest – derül ki a Citigroup jelentéséből.
A zenészek a mostani állapothoz képest kifejezetten rosszul kerestek 2000-ben, amikor a hagyományos zenepiac a csúcsán volt. 1984 és 2000 között meredeken emelkedtek a kazetták, majd a CD-k eladásai, de az internetes zenehallgatás/letöltés megjelenésével stagnálni kezdtek a zeneipari bevételek az USA-ban.
A 2008-as gazdasági válság után mostanra tért magához a szektor, és az idei 43 milliárd dolláros bevételével tért oda vissza, ahol a 2000-es években járt. Annyiban viszont lényegesen rosszabb volt a helyzet, hogy 2000-ben a bevételek mindössze 7 százaléka jutott el a zenészekhez a mostani 12 helyett.
A zenészek szerzeményeiből származó pénz döntő része a közvetítőknél csapódik le: a kiadóknál, a jegykereskedőknél, a lemezboltoknál, a koncerthelyszíneknél, a promótereknél, az ügynököknél vagy a menedzsereknél. A zenészek korábbinál magasabb részesedése mögött alapvetően két ok áll: a koncertek és a fesztiválok növekvő népszerűsége, valamint az, hogy egyre többen adják ki maguk a szerzeményeiket.
A lemezkiadók közvetítőként szerepelnek az együttesek és a zenemegosztók között (mint az Apple vagy a Spotify), de a koncerteknél nincs szerepük, így jóval több marad a bevételből a zenészeknél. A zeneipar egyik nagy változása az elmúlt 10-20 évben az volt, hogy a zenehordozók visszaesése miatt a zenészek rákényszerültek arra, hogy többet koncertezzenek.
A másik nagy változás az elmúlt időszakban az volt, hogy a zenefogyasztók a zene fizikai (CD vagy kazetta) megvásárlása helyett egyre inkább “bérelnek” zenét, tehát zenemegosztókon keresztül hallgatnak meg számokat. Bár a zenehallgatási szokások jelentősen változtak, a zeneipar struktúráján ebből alig látszik valami. A zenekiadók zenekiadók maradtak, a zenemegosztók (mint a Spotify) zenemegosztók, a promóterek pedig promóterek.
A Citigroup szerint akkor részesedhetnek nagyobb arányban a zenészek a zeneiparból, ha kevesebb közvetítő lenne. Ilyen strukturális változás lehet a vertikális integráció (például promótercégek és zenemegosztók egyesülése), a horizontális integráció (a zenemegosztók egymással való egyesülése) vagy az organikus vertikális integráció (például egy zenemegosztó, mint a Spotify belépése a kiadók közé).
Magyarországon a zenészek döntő többsége nem a zenélésből él. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért egyesület kérdőíven alapuló kutatása szerint a zenészek több mint 75 százaléka elsősorban nem a zenélésből él, pedig a 87 százalékuk csak a zenével foglalkozna, ha megengedhetné magának.
A ténylegesen a zenéből élők jövedelmének 57 százaléka származik koncertekből. Ezt követik a jogdíjak 20 százalékkal, majd a rögzített zene értékesítés (tehát a fizikai eladások) hat százalékkal. A megkérdezett zenészek szerint a sikeres zenei pálya három legfontosabb összetevője a YouTube-jelenlét, Facebook-kommunikáció és élő fellépések.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
