Egy német-belga kutatásban azt vizsgálták, hogy a dolgozók termelékenységére milyen hatással van, ha tisztességtelennek tartott főnöki magatartással szembesülnek. Az eredmény nem meglepő, de a mértéke talán mégis.

A kísérletben a kutatók kibéreltek egy telefonos ügyfélszolgálatot, és felvettek összesen 195 dolgozót. Az embereket három, egymástól elkülönített csoportra osztották, és minden csoportnak azt a feladatot adták, hogy végezzenek egy telefonhívásokra épülő kutatást, két egymást követő műszakban. A munkakörülmények kiválóak voltak, a dolgozók jó fizetést kaptak, a szervezők pedig nyomon követték, hogy ki hány telefonhívást teljesít egy-egy műszakban.

A három csoportot azonban eltérően kezelték. Az első csoport tagjai a két egymást követő műszak között semmilyen különbséget nem észleltek. A másodikban viszont 20 százalékos leépítést szimuláltak: a második műszakra ennyivel kevesebb embert tartottak munkában, de a maradóknak nem szóltak semmit a lépésről. A harmadik csoportban is végrehajtották a leépítést, de ezúttal a második műszak előtt közölték a maradókkal, hogy miden ötödik embert kirúgtak költségcsökkentés miatt, az elbocsátottakat pedig véletlenszerűen választották ki. A második műszakra maradók a munka elején megkapták a fizetésüket, így nem kellett attól tartaniuk, hogy kár éri őket a munkájuk során.

Az első csoportban a telefonhívások száma, vagyis az elvégzett munka mennyisége a két műszak között átlagosan 6,56-tal csökkent, a második csoportban pedig átlagosan 6,77-tel kevesebb volt a hívás. Az elbocsátás nélküli, és az elbocsátásról hivatalosan nem tájékoztatott csoport tehát ugyanúgy teljesített. A harmadik csoportban viszont 17,05-tel csökkent a hívások száma, ami 12 százalékos teljesítményesésnek felelt meg.

A kísérlet után elbeszélgettek a résztvevőkkel, akik egyöntetűen meg voltak elégedve a fizetéssel és a munkahelyi körülményekkel, még a menedzsment bánásmódjával is. A harmadik csoport dolgozóinak viszont egyáltalán nem tetszett az, ahogy a vezetők az elbocsátott emberekkel bántak. Rákérdeztek náluk, hogy mit tartanak tisztességtelennek, és azt felelték, hogy egyrészt önmagában az elbocsájtást, másrészt viszont az érintettek véletlenszerű kiválasztását is.

A kutatók ezek után 43 német HR menedzserhez fordultak, és megkérték őket, hogy becsüljék meg a kísérlet végeredményét. Ők pedig összességében elég pontosan eltalálták, hogy mi történt. Megjósolták, hogy az első két csoportban kis mértékben, a harmadikban azonban sokkal nagyobb mértékben fog visszaesni a munkakedv, és azt is megmondták, hogy azért, mert tisztességtelennek fogják érezni a cégvezetők eljárását.

Végső soron a tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy ha egy vállalat a dolgozói létszám csökkentésére kényszerül, akkor borzasztóan oda kell figyelnie a HR megoldásokra, ha nem akarja, hogy a lépés nagy visszaesést okozzon a tevékenységében.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet felmérés HR kirúgás kutatás ügyfélszolgálat Olvasson tovább a kategóriában