Az Országgyűlés ma több mint negyven javaslatról dönt, és ezek közül egy csupán a rabszolgatörvényként elhíresült jogszabály-módosítás. A legfontosabb mégsem ez lesz, hanem a közigazgatási bíróságokra vonatkozó új szabályok. A túlórák emelését szolgáló javaslattal a kormány remekül elvonja a figyelmet a bírósági rendszer átalakításától.

Pedig ezzel súlyos hátrányt okoz az állampolgároknak és a hazai vállalatoknak, amit akkor fognak érezni, ha vitás ügybe keverednek az állami hatóságokkal.

Mi történik, ha egy vállalkozó nem ért egyet az adóhivatal, vagy éppen a Gazdasági Versenyhivatal határozatával? Elmegy a bíróságra, ahol megvizsgálják az adott esetet és a bizonyítékok alapján eldöntik, kinek van igaza. Az új törvényjavaslat szerint azonban a kormány egyik tagjának, az igazságügyi miniszternek vétójoga lesz a közigazgatási bírák kinevezésében.

Konkrétan, egy kormánytag fogja a jövőben kinevezni a független bíróságok tagjait.

Ez elméletileg még nem jelenti azt, hogy az igazságügyi miniszter feltétlenül pártérdekek mentén hozna döntéseket. Viszont az utóbbi évek tapasztalatai alapján biztosra vehetjük, hogy a kormány ezzel be fog avatkozni a független bíróságok működésébe. Jó példa erre a már megszállt, elvileg a pártpolitikától mentesen működő, független intézmények listája.

Az Országgyűlés az utóbbi években olyan vezetőket nevezett ki a független intézmények élére, akik nemcsak szimpatizálnak a kormánypárttal, hanem konkrétan fideszes képviselők voltak. Ha csak a legközvetlenebb eseteket említjük meg, akkor is nyolc, elvileg független és nagy hatalmú intézmény élére került fideszes politikus, vagy közvetlen családtagja.

• Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, fideszes országgyűlési képviselő volt.
• Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, fideszes országgyűlési képviselő volt.
• Polt Péter, legfőbb ügyész, fideszes országgyűlési képviselőjelölt volt.
• Áder János, köztársasági elnök, fideszes országgyűlési képviselő volt.
• Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, volt fideszes országgyűlési képviselő felesége.
• Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság korábbi elnöke, fideszes országgyűlési képviselő volt.
• Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, fideszes országgyűlési képviselő volt.
• Lukács Tamás, a Független Rendészeti Panasztestület vezetője, fideszes országgyűlési képviselő volt.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a változtatás arra ad lehetőséget a kormánynak, hogy törvényesen módon hozzá lojális emberekkel töltse fel a bírói testületet. Az új rendszerben a magánembereknek és a vállalkozóknak sokkal nehezebb dolga lesz, ha például az adóhivatallal, a rendőrséggel, az önkormányzattal vagy a választási bizottsággal pereskedik majd.

A szervezet szerint, ha a törvényjavaslatot elfogadja a parlament, akkor az adókról, építkezésekről, tüntetésekről, közbeszerzésekről, sztrájkokról vagy a választásokról szóló ügyekben és még rengeteg más esetben olyan bírók fognak dönteni, akik a miniszter révén a kormánynak köszönhetik a tisztségüket. Ez a változás a rendszerváltás óta példátlan erőt adna a kormány kezébe, és sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét.

Mindez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a közigazgatási bírók választott képviseleti szerve, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács rangsorolja a bírónak jelentkezőket, de ennek a demokratikus szervnek a döntését az igazságügyi miniszter megváltoztathatja, és ebben semmilyen lényeges fék nem korlátozza. Vagyis a miniszter gyakorlatilag egy személyben dönt majd a bírók kinevezéséről.

A kormány már többször nekilendült, hogy az utolsó független intézményeket, a bíróságokat megregulázza. Ez eddig nem sikerült, mert vagy a bírák ellenkezése, vagy a nemzetközi felháborodás miatt, a kabinet inkább visszavonult. (Nemzetközi visszhang ebben az esetben is van, a Bloomberg európai kiadása például címlapon foglalkozik az üggyel.)

Vannak olyan szakmai vélemények is, hogy a jogszabályban néhány durvább sort is elrejtettek. Ez arra kell, hogy ha az Európai Unió kifogásolná a törvényt, akkor az együttműködés jegyében a kormány feláldozzon néhány problémás pontot a jogszabályban, de cserébe a leglényegesebb részt – az igazságügyi miniszteri vétót – megtartsa.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet kormány közigazgatási bíróságok Orbán Viktor Trócsányi László Olvasson tovább a kategóriában