A nagy bürokráciacsökkentés után több lett az adófajta, mint bármikor az utóbbi nyolc évben
Megnőtt az adónemek száma az elmúlt két évben Magyarországon, ami trendfordulót jelez az adórendszer alakulásában, 2016 és 2022 között ugyanis még csökkenés volt megfigyelhető a Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemzése szerint.
Miért fontos ez? Az adórendszer struktúrája és az adóterhek mértéke jelentősen befolyásolja az ország versenyképességét, a bürokratikus terhek mérséklésére vonatkozó törekvésekkel – ha vannak – előszeretettel büszkélkednek a politikusok. Az elmúlt évek történései alapján erre most aligha lehet okuk.
Számokban: idén 61 adófajtát azonosított a Jalsovszky, ami az adatgyűjtés 2016-os kezdete óta a legmagasabb szám. A legalacsonyabb érték 2022-ben volt tapasztalható, amikor 51 különböző közterhet azonosított az iroda.
- Az adónemek visszaszorulását a -bevételek alakulása is követte 2016 és 2022 között, a GDP-hez viszonyítva ugyanis egyre kisebb arányt tettek ki az adóalanyokra kirótt terhek ekkoriban. Az adóelvonás mértékére vonatkozó adatok csak jókora csúszással érhetők el, az újabb adófajták bevezetésének következményei egyelőre kérdésesek e tekintetben.
Háttér: a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt a kormány 2022 nyarán különadókat vetett ki nyolc ágazatra: bank, energetika, biztosítás, kiskereskedelem, gyógyszerforgalmazás, telekommunikáció, repülés, reklámipar. A pótadók következménye már a 2022-ben növekedésnek indult adóterhelési adaton is látszik.
- A globális minimum adószintet biztosító kiegészítő adók bevezetését az OECD-s és az uniós jogalkotás írta elő. Ezek a terhek a 750 millió eurót meghaladó konszolidált árbevétellel rendelkező vállalatcsoportokat érintik, amelyek a tagországokban immáron egységes, legalább 15 százalékos adómérték alapján fizetik meg a közterheiket.
Tágabb kontextus: tavaly Magyarország az adórendszer versenyképességét tekintve a tizenegyedik helyen állt a 38 OECD-tagállam körében egy olyan komplex mérőszám szerint, ami az adókulcsok mértékétől kezdve azok számosságáig több, mint negyven tényezőn alapul. Az ország pozíciója 2022-höz képest nem változott az új adónemek bevezetése ellenére sem.
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
