(Erhart Szilárd kutató, Erhart Kornél szoftvermérnök.)
Világszerte 50 ezer nagyvállalatnak kell jelentést készítenie a klímaváltozási és további ötféle környezeti hatásairól a következő jelentési évtől, miután az EU törvényalkotói a közelmúltban elfogadták az új fenntarthatósági követelményeket (Vállalati fenntarthatósági jelentési irányelv, Fenntartható pénzügyi közzétételi rendelet, EU-taxonómia). Így a környezeti hatások jobb megértése, mérése és jelentése elengedhetetlen lesz idéntől a termelővállalatok, a befektetők és a vásárlók számára.
Szennyezési mennyiség ≠ szennyezési hatás
Az ipari kibocsátás egészségügyi, éghajlati vagy környezeti és társadalmi következményeinek súlyossága nem értékelhető, ha csak a vállalatok által levegőbe vagy vízbe kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét használjuk fel. Legújabb kutatásaink során az ipari kibocsátások hatásait úgy értékeltük, hogy a szennyezőanyag-kibocsátási adatokat kombináltuk a globális felmelegedési, humánegészségügyi és ökotoxiológiai modellekkel.
A vállalatok környezeti lábnyomának számításához összekapcsoltuk az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartást*European Pollutant Release and Transfer Register, E-PRTR a USEtox-szal, valamint az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület*Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC globális felmelegedési hatás potenciálértékeivel és népességtérképpel. Az USEtox az ENSZ, az Európai Unió és a Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága által támogatott számítási módszer, amely lehetőséget biztosít a levegőt és vizet terhelő kibocsátások emberi egészségügyi kockázatainak és vízi ökotoxikológiai hatásainak mérésére.
Az áramtermelés direkt lábnyoma a legnagyobb
Ágazati bontásban a szennyezésekből fakadóan a legnagyobb becsült humánegészségügyi lábnyomot a villamosenergia-termelés (46%), vas-, acél- és vasötvözetek gyártása (20%) és a cementgyártás (10%) okozta 2017-ben. Az ökotoxicitás tekintetében a szennyvízkezelés (50%) volt a legnagyobb lábnyomú iparág. A villamosenergia-termelési szektor nagy becsült humánegészségügyi lábnyoma és üvegházhatásúgáz-kibocsátási potenciálja tovább növeli az energiaszektor környezeti lábnyoma kezelésének jelentőségét.
A karbon és egészségügyi lábnyom számvitele
A villamosenergia persze más gazdasági ágazatok termelésének jelentős inputja, ezért az energiaszektor közvetlen hatásáért közvetve más ágazatok vállalatainak áramigénye felelős. Hasonlóképpen, a szennyvízkezelési és csatornázási ágazat ökotoxikus hatása más ipari ágazatokban végzett tevékenységektől is függ, hiszen minden szektor tisztítatlan szennyvize ezekhez a szennyvízkezelési vállalatokhoz kerül. Ezért érdemes itt is azt az elszámolási megközelítést alkalmazni, mint az üvegházhatású gázoknál, azaz megkülönböztetni a közvetlen (SCOPE1) és a közvetett (SCOPE2-3) kibocsátásokat az értékláncokban.
Európai vállalati környezetterhelési térkép és rangsor
Az alábbi három térképen azok az európai létesítmények, vállalatok láthatók, amelyek a legnagyobb mértékben felelősek a szennyezésért a három említett kategória szerint. Mindegyik nagyítható a szokásos módon (Ctrl+görgetés vagy + jel a jobb felső sarokban), a kurzort az adott pont fölé mozgatva pedig a cég neve is megjelenik.
Az első térkép a humánegészségügyi szempontból kockázatos létesítményeket mutatja. Ezek közül egyébként számos szerepel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2016-os ipari légszennyezési negatív listáján,*EEA 2021. Például: PGE Górnictwo Bełchatów Nr 1, RWE Power AG Nr. 2, LEAG; Kraftwerk Jänschwalde Nr. 4, Kraftwerk Boxberg Nr 5 ami megerősíti megközelítésünk robusztusságát.
A következő térkép az üvegházhatású gázok kibocsátásával szennyező társaságokat mutatja. Az előbbihez hasonlóan ebből a szempontból is a lengyelországi PGE Górnictwo Bełchatów erőmű a legnagyobb szennyező az EU-n belül, ami nem csoda, hiszen a Lengyelország legnagyobb energiaipari vállalatcsoportjához tartozó létesítmény a világ egyik legnagyobb széntüzelésű erőműve.
Jól látható, hogy a globális felmelegedési és egészségügyi hatások Európa leginkább iparosodott régióiban a legnagyobbak, a nagy szennyezők Észak-Anglia, Észak-Olaszország, a német Ruhr-vidék, Dél-Lengyelország, a Benelux államok, illetve Spanyolország, Portugália és az északi országok tengerparti területein találhatók.
Az ökotoxicitás szempontjából magyar szemmel nézve az a legfeltűnőbb különbség az előző két térképhez képest, hogy milyen jelentős szennyezők egyes Belgrád körüli létesítmények.
Karbonlábnyom ≠ környezeti lábnyom
A korábbi módszertanok segítettek külön-külön felmérni az erőforrás-felhasználást, a szén-dioxid-kibocsátást és a kapcsolódó éghajlatváltozási kockázatot, de általában figyelmen kívül hagyták a releváns hatások integrált értékelését, például a vegyi anyagok kibocsátásával kapcsolatban.
Annak megállapítására, hogy a létesítmények szénlábnyoma használható-e, és ha igen, milyen mértékben az átfogó környezeti teljesítmény indikátoraként, kutatásunkban kiszámítottuk a normalizált mutatók páronkénti korrelációs együtthatóját. A szennyezési egészségügyi kockázatok, az ökotoxicitás és a globális felmelegedési potenciálok korrelációs aránya pozitív, bár nem túl erős (0,25-0,42 tartományban). Az ebből származó fontos szakpolitikai tanulság az, hogy a globális felmelegedési potenciál fontos mérőszáma az éghajlatváltozás kockázatainak, de nem elégséges vagy teljes mércéje az ipari tevékenységek általános környezeti teljesítményének.
A környezeti kibocsátások mérésének minősége
Az EU-ban a mérgezőanyag-kibocsátások mintegy háromnegyedét mérik, az országokon belül azonban nagy eltérések vannak. Egyes EU-országokban a mérgező szennyezőanyag-kibocsátás magasabb arányát legjobb feltételezések vagy szakértői becslések alapján becsülik meg, amelyek nem nyilvánosan elérhető referenciákon, elismert kibocsátásbecslési módszereken alapulnak. Az egészségügyi kockázatok tekintetében a légszennyezésnek mindössze harmadát mérik a legerősebb CEN/ISO szabványok szerint, és körülbelül egyötödét a legkevésbé megbízható egyéb módszerek szerint. Ezeket az eltéréseket mutatja országonként az alábbi grafikon:
A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), Globális Jelentéstételi Kezdeményezés (GRI), Fenntarthatósági Számviteli Szabványügyi Testület (SASB) szabványaival kapcsolatos információk a vállalatok igen szűk, 1-2 százalékos körére érhetőek csak el. Továbbá az ESG*Environmental Social and Governance, azaz környezeti, társadalmi és vállalatirányítási fenntarthatóság-minősítők csak néhány ezer, tőzsdén jegyzett vállalatra készítenek értékeléseket. Így módszertanunk a jövőben segíthet abban, hogy a vállalatok szélesebb körére álljon rendelkezésre minél hamarabb értékelésre és összehasonlításra alkalmas adat.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
