Bár a közéletben csak éleződött a kormány és a pedagógus szakszervezetek szembenállása a pedagógusbérekkel és a közoktatás helyzetével kapcsolatban, nem zuhant be tavalyhoz képest a pedagógus képzésekre jelentkezők száma, sőt, több a jelentkező, mint tavaly és tavalyelőtt. De ez nem jelenti azt, hogy nincs baj a tanárképzésben: a nagy arányú lemorzsolódás, a korai pályaelhagyás, valamint a tanárkar idősödő korfája miatt hosszú távon így sem jön ki az utánpótlás, a szaktanárhiány pedig már most is jelentős.

Több a jelentkező

Különböző számok keringtek az elmúlt időszakban a sajtóban arról, hogy hányan jelentkeztek tanárnak idén: osztatlan tanárképzésre például összesen 3357-en, ami egyébként még így is meghaladja a tavalyi számot. Igaz, idén mintegy 26 ezer fővel többen jelentkeztek a felsőoktatásba tavalyhoz képest, a nagyjából 126 ezer jelentkezőnél utoljára 2011-ben volt több.

Számos kérdést vetődik fel évről évre az ilyen számokkal, a tanárképzés adataival kapcsolatban: hogyan alakul a pálya népszerűsége a fiatalok körében? Hányan végzik el a képzéseket? És miért van mégis állandó tanárhiány? Nézzük őket sorban!

A jelentkezők és felvettek számát a felvi.hu képzésterületenkénti adatsoraiból gyűjtöttük ki az elmúlt tíz évre az alábbi grafikonhoz. A felvi.hu nem részletezi, hogy pontosan mely szakokat számolja a pedagógusképzés területéhez, de nyilvánvalóan az óvodapedagógusokat, tanítókat is beleveszi, és benne van mindenféle képzéstípus.^*A keresztféléves induló képzéseket az adott évhez adtuk, vagyis nem tanévenként összesítettünk. Így egy tízéves egységes adatsoron láthatjuk a változásokat, trendeket. 

Látható, hogy idén többen jelentkeztek a pedagógusképzések valamelyikére, mint tavaly: a 18 845 jelentkező majdnem eléri a 2019-es adatot. Úgy tűnik, a 2020-2022 közötti alacsony szintről elmozdult a jelentkezőszám, és visszatért a 2017-2019-es szintre. Nincs jelentős eltérés a valamely pedagógus szakot első helyen jelölők arányában sem, ez az adat is jelentősen több, mint a tavalyi.

Azt mondhatjuk tízéves időtávban, hogy az első években nőtt a jelentkezők száma, utána évekig stagnált vagy csökkent, de ez idén megfordult, és jelentősen megugrott. Tehát az idei számok alapján nem állítható, hogy drasztikusan fogyatkozna a pedagógusképzésre jelentkezők száma.

Értelemszerűen minél többen jelentkeznek első helyen, nemcsak annál több hallgatót tudnak felvenni az intézmények, de annál jobban is szelektálhatnak. 2020-ban, amikor a legkevesebb jelentkező volt, az első helyen tanárszakot megjelölők 76 százalékát felvették – ebben az évben csak 7569 főt –, míg 2016-ban ugyanez az arány 63 százalék volt.

Hogyan alakul a tanári pálya népszerűsége?

Ezt azon mérhetjük le, ha a pedagógusképzés területére jelentkezők számát az összes felsőoktatásba jelentkező fiatal számához hasonlítjuk. Ha az arányt nézzük, kiküszöböljük a teljes jelentkezőszám hullámzásait. Ahogy az alábbi grafikonon látható, a 2023-as adat így is növekedést mutat az elmúlt pár évhez képest, vagyis idén arányaiban is többen jelentkeztek pedagógusképzésre, mint az elmúlt három évben, de az arány azért elmarad a 2012 és 2019 közöttiektől. 

A különböző képzéstípusok népszerűségének változására a Közgazdaságtudományi Intézet Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kiadványában találunk információt a 2013 és 2021 közötti évekre. Látványos, hogy ebben az időszakban a tanári mesterképzés hogyan veszítette el súlyát, ahogy évről évre kevesebben jelentkeztek rá arányosan.

Végzők és pályakezdők – miért van tanárhiány?

Erre a kérdésre nincs pontos adatsorunk, de korábbi adatokból kiolvasható, hogy például a 2018/2019-es tanévben 8026-en fejeztek be sikeresen pedagógusképzést, és ebből 6039-en léptek be a pályára, hasonlóan a 2017/2018-as tanévhez.

Így néz ki, ha a grafikonra feltesszük a korábbi számokat a végzettekről. 

A képzés megkezdésétől a diplomaszerzésig az Oktatási Hivatal felmérése szerint 23-28 százalékos a lemorzsolódás. És utána következik az a kérdés, hogy a diplomával megkezdi-e a munkát a pedagógus. 

Egy korábbi adatigénylésre még az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölt adatokat a pályakezdő pedagógusok számáról: ez a 2020/2021-es tanévben 2095 fő volt, vagyis a 2018/2019-es tanévben végzettek számának mintegy harmada.

Ugyanakkor tény, hogy ezekben az adatokban az is megmutatkozhat – és pontosan erre hivatkozott a kormány is -, hogy megnőtt az oktatásban az óraadók aránya, a teljes állásban foglalkoztatottaké pedig csökkent. Ami lehetséges, bár nehéz elképzelni, hogy ekkora mértékű csökkenésért egymagában felelne ez a változás.

Ehhez jön a sok pályaelhagyó: a diplomás pályakövetési rendszer adatai szerint két évvel a végzés után a diplomát megszerzőknek csak a 82 százaléka dolgozott a szakmában, a nyolc évvel korábban végzetteknél még alacsonyabb ez az arány: 2020-ban közülük már csak 68 százalék dolgozott pedagógusként.

A szakszervezetek számításai szerint évi 2-3 ezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt. A folyamatot a szakma „elöregedése“ is hajtja. A pedagógustársadalom korfája a Magyar Tudományos Akadémia oktatási kiadványa szerint 2008 és 2018 között az idősebbek felé tolódott el: az 50-59 éves tanárok aránya 27-ről 35 százalékra, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan viszont a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya 9-ről 6 százalékra, a 30-39 éves korcsoporté pedig 27-ről 18 százalékra csökkent.

Az állami oktatási szektorban számon tartott betöltetlen álláshelyek száma is kilőtt az elmúlt években, ciklikusan egyre magasabbak a számok. 

A szaktanárhiányról árulkodik egy korábbi, a T-Tudok Zrt. által készített felmérés: 2021 elején 1500 pedagógust és 180 intézményvezetőt kérdeztek meg a betöltetlen tanári pozíciókról. Ez régióra és általános, valamint középfokú képzésre reprezentatív mintát adott. Ez alapján az iskolapszichológusok, családvédelmi szakemberek, matematika- és természettudományos tanárok hiánya a legégetőbb a magyar oktatási rendszerben.

A tanári korfa adottságai és a fenti lemorzsolódás- és pályaelhagyás-arányok alapján hiába jelentkeztek valamivel többen idén tanárnak, a tanárhiány sokkal inkább strukturális problémákból következik, és idővel az egyre több nyugdíjba vonuló tanárral csak intenzívebb lesz.

Így természetesen a főállású pedagógusok száma is csökken, bár a 2022-es adat valamivel kedvezőbb, mint a 2021-es mélypont. A 2019/2020-as tanévben 20 éves mélyponton volt ez a szám 149 773 fővel, de a 2020/2021-es tanévre tovább csökkent 146 730 főre. 2016-ban még 154 201, 2014-ben 153 142 főállású pedagógust tartott nyilván a Köznevelési Információs Rendszer. Öt év alatt tehát durván 7500-zal csökkent a pedagógusok száma.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány ábra arról, hogy miért sztrájkolnak a tanárokA tanárhiány más országokban is probléma, de a magyar pedagógusok helyzete kiugróan rossz, mert egyszerre magas a leterheltségük és alacsony a bérük.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat pedagógusbérek tanár tanárhiány tanárképzés tanárok Olvasson tovább a kategóriában