Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2023. április 14. 17:02 Adat

A magyar infláció 10 százalékponttal jár Közép-Európa előtt

A márciusban mért magyarországi pénzromlás rendkívüli ütemét mi sem szemlélteti jobban, mint az alábbi térkép, amelyen a kelet-közép-európai régió leggyakrabban viszonyítási alapul szolgáló országai múlt havi inflációs adatai is látszanak: ezek rendre 15 százalék körül alakulnak, szemben a 25,2 százalékos magyar rátával, ami nagyjából tíz százalékpontos különbség.

Az eurózóna egészében ráadásul még alacsonyabb, 6,9 százalékos lehetett az éves infláció márciusban az Eurostat becslése szerint (a végleges adat még nem áll rendelkezésre). Az unió fejlettebb országaiban tehát már egy számjegyűre mérséklődött a pénzromlás üteme, aminek magyarországi bekövetkeztét Orbán Viktor idén decemberre prognosztizálta még tavaly ősszel.

Sok esély tehát nem látszik arra, hogy a legfrissebb adatok tükrében Magyarország lekerüljön az uniós inflációs rangsor éléről, ahova még tavaly novemberben került fel. Az infláció mérséklődését – februárban még két tizeddel magasabb, 25,4 százalékos értéket mért a statisztikai hivatal – péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor sem tartotta kielégítő mértékűnek.

Ami eddig történt, az kevés.

fogalmazott a miniszterelnök, ám vélekedése szerint a következő hónapokban érdemi csökkenésre lehet számítani. Az áremelkedés fokozatos lassulása ugyanakkor a térség más országaiban is várható.

Noha a magyar kormány jellemzően a háborúval, illetve az Oroszországra kirótt szankciókkal magyarázza a kivételes inflációt, szerepet játszanak az árak növekedésében a rendhagyó hazai gazdaságpolitikai lépések – például az ársapkák és a tavalyi országgyűlési választás előtti fokozott pénzköltés – is. Régiós probléma továbbá a munkaerőpiac túlfűtöttsége, aminek révén az ár-bér spirál veszélye is fennáll, miszerint az árak és a bérek emelkedése egymást erősítve okoz vezet jelentős és hosszan fennmaradó inflációt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHibás számítás alapján állítja Matolcsy, hogy az ársapkák növelték az inflációtTéved a Magyar Nemzeti Bank a kiugróan magas hazai infláció okával kapcsolatban, sokkal inkább a fogyasztási adók növelésének következményeit kellene számszerűsíteni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte minden alapélelmiszer ára megduplázódott az elmúlt két évbenA KSH szerint egyre kevésbé tűnik durvának a tavalyi rezsiemelés, de az inflációs adat így is magasabb lett a várakozásoknál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJelentős lassulást mértünk az élelmiszer-inflációbanEgyetlen hónap alatt majdnem 10 százalékot csökkent a mérésünk szerinti élelmiszer-infláció, de még így is 40 százalék felett van az éves szintű drágulás.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat árak áremelkedés infláció visegrádi országok Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.