Hírlevél feliratkozás
Kőműves Zsófia
2023. március 9. 16:36 Adat

Hogyan használhatjuk a kibocsátáscsökkentésre szánt EU-s pénzeket az energiaszegénység felszámolására is?

Kőműves Zsófi a Cambridge Econometrics szenior elemzője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

Az energiahatékonyság javítását szolgáló uniós források Magyarország számára is elérhetők: az Európai Bizottság decemberben 74,3 millió euró folyósításáról döntött a hazai energiarendszerek korszerűsítésének támogatására és további források is felhasználhatók a tagállamok saját programjai szerint a lakóházak energiafelhasználásának mérséklésére és károsanyagkibocsátásuk csökkentésére. A hazai épületállomány energetikai korszerűsítése egyúttal csökkentheti a hazai energiaszegénységet is, amelynek mértéke az uniós átlagot jelentősen meghaladja.

A rossz szigetelésű otthonok és az elavult fűtési rendszerek miatt a magyar háztartások energiafelhasználásuk jóval nagyobb részét – nagyjából 72-74 százalékát – fordítják fűtésre és hűtésre, mint az EUs országok átlaga, amely jelenleg 64 százalék körül áll, derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) januárban megjelent tanulmányából. Ráadásul nálunk a fűtésben jóval alacsonyabb a megújuló energiaforrások aránya, az épületállomány pedig rossz állapotú és energiapazarló. Kiemelkedően magas az 1990 előtt épült családi házak aránya (a Kádár-kockák adják a lakóépületek közel harmadát), melyek fajlagos energiaigénye az új házakénak akár több mint négyszerese is lehet. Az egyetlen jó hír, hogy Magyarország EUs átlagnál rosszabb mutatói miatt a lakóépületszektorban nagyobb megtakarítás érhető el a korszerűsítéseknek köszönhetően, ahogy ezt a Cambridge Econometrics egyik legújabb, még nem publikált elemzése mutatta ki.

A magyar háztartások energiaszegénységi jellemzői (Habitat for Humanity, Magyarország, 2023)Forrás: Feldmár Nóra, Habitat for Humanity Magyarország, 2023. Az energiaszegénység indikátorai Magyarországon. Előadás a Fitfor55 és az energiaszegénység tanulmánybemutatón.

A legnagyobb megtakarítások a leginkább energiapazarló lakóépületeknél érhetők el. Ezek jellemzően alacsony jövedelmű, energiaszegény háztartások otthonai. Az energiaszegénység csapdájában élők forráshiányuk miatt nem tudnak energiahatékonyabb rendszerekbe beruházni, emiatt kénytelenek jövedelmüknek az átlaghoz képest jóval magasabb arányát energiaszámlákra költeni. Ugyanakkor magas kiadásaik miatt képtelenek megtakarítani és összegyűjteni a felújításhoz szükséges forrásokat. A legkiszolgáltatottabb rétegek esetében az önerő hiánya miatt a szabályozás és a piaci alapú, szennyezésre kivetett adók nem nyújtanak elégséges ösztönzőt az energetikai felújtásokhoz. Az energia- és karbonadók és az esetleges felújítási kötelezettségek csak tovább növelnék terheiket. Azonban, ha az új előírások kiszámítható, átgondolt támogatási struktúrával társulnak, az széles tömegek számára teremtheti meg a lehetőséget, hogy végre kiléphessenek az energiaszegénység csapdájából.

Kit tekintünk energiaszegénynek? Az energiaszegénységnek nincs egységes definíciója, mértékét több különböző jellemzővel szokták leírni. A leggyakrabban használtak a következők:

Két legyet üthetünk egy csapásra: csökkenthetjük az energiaszegénységet és közelebb kerülhetünk a klímacélokhoz is

Figyelembe véve, hogy a fűtési célú energiafelhasználás az üvegházhatású gázok nagy mértékű kibocsátásával jár és jelentős megtakarítási lehetőséget hordoz magában, nem meglepő, hogy az elmúlt években az Európai Unió klímapolitikával foglalkozó stratégiáiban kiemelt helyet kaptak az épületenergetikai reformok. A már rendelkezésre álló korszerű technológiáknak köszönhetően – szigetelőanyagok és hőszivattyús fűtési rendszerek – az épületek kibocsátását más gazdasági szektorokhoz képest jóval költséghatékonyabban lehet csökkenteni. Ráadásul a felújítások rengeteg munkahelyet is teremthetnek segítve a gazdasági növekedést. 2022 áremelkedései a szociális szempontokat is előtérbe helyezték, hiszen egész Európában aggasztóan emelkedtek a fűtési költségek.

Az EU klímacéljai eléréséhez szükséges javaslatcsomag (Fitfor55), az orosz fosszilis energiaforrásoktól fennálló függés csökkentését célzó csomag (REPowerEU terv) és az épületszektort érintő stratégiák egyaránt tartalmaznak épületenergetikai elemeket és számos ponton külön figyelmet fordítanak az energiaszegénység kérdésére is. A legfontosabb javaslatok a következők:

  • A kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztése a lakóépületszektorra 2025-től. A rendelkezés a háztartásokat a kibocsátott széndioxid mértékében adóztatná fokozatosan növekvő mértékben a kibocsátáscsökkentési cél eléréséig. A Cambridge Econometrics elemzései azt mutatják, hogy a kelet-közép európai háztartások számíthatnak – uniós viszonylatban – az egyik legnagyobb fűtésdrágulásra a rendszer bevezetését követően, ami akár a 27 százalékot is meghaladhatja 2030-ig. Az áremelkedés különösen nagy terhet ró a legkiszolgáltatottabb rétegekre, mivel ők jövedelmük nagyobb részét költik energiára és kevesebb pénzük van a fűtési rendszerek átalakítására. Súlyos egészségügyi kockázatot hordoz továbbá, hogy sokan csak úgy tudják fűtési költségeiket mérsékelni, hogy túlzottan alacsony hőmérsékletre fűtik otthonaikat. Annak érdekében, hogy a kibocsátáskereskedelem kiterjesztése ne egy regresszív adó legyen, komoly és átgondolt támogatási rendszerrel együtt kell bevezetni. A rendszer bevételei szolgálhatnak a támogatások finanszírozási alapjaként (becsatornázva a Szociális Klímaalapba), a rászorultakat segítő juttatások pedig enyhíthetik az új szabályozás szegénységi kockázatait.
  • A fűtési szektor dekarbonizációjára szolgáló célok, az épületekhez kapcsolódó kibocsátások 60 százalékos csökkentése 2030-ig. Fontos irányelv a megújuló energiaforrások arányának növelése, a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése a fűtésből új szabályozással és a fosszilis energiaforrásokra vonatkozó támogatások és kedvezmények megszüntetésével. A REPowerEU terv alapján a fosszilis tüzelőanyagot használó kazánok forgalomba hozatalát várhatóan erősen korlátozni fogják és majd be is tiltják a tagállamokban 2030-ig.
  • Az épületekre vonatkozó energetikai minimumkövetelmények bevezetése 2030-ig. Az épületenergetikai irányelvvel és a Renovation Wave stratégiával összhangban tervben van az is, hogy az épületek energiatanúsítványain alapuló energiahatékonysági elvárásrendszert léptetne életbe az unió. Egy fokozatosan bevezetett, kiszámítható, épülettípusonként kialakított rendszer fontos sarokköve lehet az épületekhez kapcsolódó kibocsátások csökkentésének. Itt is fontos szempont, hogy az új elvárások olyan támogatási rendszerrel társuljanak, melyek a kiszolgáltatott rétegek számára segítséget nyújtanak az alkalmazkodásban.

Hogyan ne szalasszuk el a lehetőséget?

Az uniós programok lefektetik a legfontosabb irányelveket, ám azok megvalósítása és a támogatási rendszerek részleteinek kidolgozása tagállami felelősség – tehát elsősorban az egyes országok helyi vezetőinek döntésein múlik. Az egyes programok hatékonysága a kibocsátás és az energiaszegénység együttes csökkentése terén pont ezeken a tagállami megvalósítási terveken és részleteken áll, vagy bukik. A MEHI 2023-as tanulmánya kiváló kiindulási alap az épületenergetikai javaslatok magyarországi megvalósításához és pontosan feltárja az energiaszegénység különböző rétegeit. A hazai energiaszegények összetett csoportot alkotnak, emiatt többfajta támogatási struktúrát érdemes kialakítani a jobb eredmények érdekében.

  • Energiapazarló épületek hitelképes, átlagos jövedelmű lakói: Az energiaszegénység nem csak a legalacsonyabb jövedelműeket érintheti, hanem a rossz állapotú épületek lakóit (például Kádár-kockák, öreg bérházak), akik műszaki, esetleg jogi akadályok miatt nem tudják kigazdálkodni az energetikai felújítás költségeit és a jövedelmük rendkívül magas hányadát költik fűtésre. A jelenlegi energiaárak mellett és a rezsicsökkentés új szabályai alapján egyre több háztartást érinthet az átmeneti vagy tartós energiaszegénység. Esetükben nagy segítséget jelentenek az adókedvezmények, kedvezményes hitelek, esetleg az állagmegóvási, felújítási, vagy fűtéskorszerűsítési támogatások, melyekhez az önerő is feltétel lehet. A támogatás ebben az esetben lehet épület- és beruházástípusra célzott, a kedvezmények pedig növekedhetnek az elért energiamegtakarítás mértékével arányosan. Fontos a kiszámítható, tervezhető támogatási rendszer, információs kampányok és akár egyablakos információs és tanácsadó pontok létesítése (például a RenoPontok mintájára), hogy az érintettek ki tudják használni a program adta lehetőségeket.
  • Energiaszegény, alacsony jövedelmű háztartások: Az alacsony jövedelmű, energiaszegény háztartások nem rendelkeznek önerővel az energetikai felújításokhoz, az adókedvezmények pedig számos háztartásnál nem jelentenek valós segítséget. Esetükben szociális alapon célzott, minimális önerőt elváró támogatás jelenthet megoldást. A legrosszabb állapotú ingatlanok esetében a felújítás helyett energiahatékony szociális bérlakás juttatása is megoldást jelenthet (a program bővítése esetén). A szociális tarifák, a közműkikapcsolás elkerülése és a védendő státusz szintén fontos elemei lehetnek a stratégiának, ám hatásuk ideiglenes és a kibocsátáscsökkentéshez nem járulnak hozzá. A rászorultsági szempont miatt különösen fontos az önkormányzatok és a szociális szféra bevonása a programokba.
  • Mélyszegények: A szegregátumok és a települések külterületeinek háztartásai rossz infrastrukturális ellátottságú, sok esetben szigeteletlen és pazarló fűtésű épületekben élnek. Esetükben az energetikai felújítás sokszor nem reális lehetőség. Jellemzően az alapvető infrastrukturális ellátottság elérése, az épületek állagjavítása és szigetelése után jöhet szóba a fűtéskorszerűsítés – amennyiben gazdaságos az épület bármilyen javítása vagy felújítása. A mélyszegények az energiaszegénységgel legsúlyosabban érintett csoport, ám esetükben a helyzetük súlyossága miatt komplex kríziskezelésre van szükség. A területfejlesztési alapon utcáról utcára haladó energiaszegénységi felújítási program lehet működőképes, a szociális szféra és a helyi önkormányzatok együttműködésével.

Az energiaszegénység által kisebb mértékben sújtott háztartások támogatásával nagyobb energiamegtakarítás érhető el, ám a rosszabb helyzetű háztartások esetében a felújítás sokszor az energiafogyasztás növekedésével jár. Ilyen esetekben elsősorban az alulfűtöttségi állapot szűnik meg, azaz a szakpolitika szegénységcsökkentő célja dominál a klímacélokkal szemben. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a legszegényebbeknek sokszor alacsony fűtőértékű és magas károsanyagkibocsátású tüzelőt (hulladékot, épületbontási anyagokat) használnak fűtésre, így egy energetikai felújítás után a magasabb energiafogyasztás kisebb ÜHG- és egészséget közvetlenül károsító kibocsátással járhat, valamint csökkenhet a hazai erdők tűzifa célú kivágása.

Az EUs irányelvek hazai megvalósításának több elengedhetetlen feltétele van, melyeket a MEHI tanulmánya is kiemel. Mind a klímacélok elérése, mind pedig az energiaszegénység csökkentése hosszútávú, kormányzati ciklusokon átívelő feladat. Fontos, hogy a szakpolitikát a felelős intézmény a kulcsszereplők bevonásával dolgozza ki, hogy a közgazdászok, a szociális és civilszféra és az önkormányzatok konszenzusa alapján hosszú távon is támogatott megoldás születhessen. Elengedhetetlen, hogy a reformterveket megfelelő felkészülési idővel indítsák el, jelentsék be és nagy hangsúlyt fektessenek az érintettek tájékoztatására. Az új elvárások és támogatások kiszámítható, tervezhető és fokozatos bevezetése a legcélravezetőbb.

Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegességet, 2030-ig pedig a kibocsátások 40%-kal történő csökkentését az 1990-es szinthez képest. A klímacélok és a szociálpolitika összekötése, az épületenergetikai programok energiaszegénységet csökkentő hatása nagy lehetőség Magyarország számára. Lehetővé teszi, hogy a zöld szempontok ne csak a privilegizált helyzetben lévő kevesek hóbortja maradjon, hanem a társadalom széles rétegei számára is elérhető választás legyen. Egy ilyen hazai stratégia megmutatná a klímacélok irányába lassan haladó kelet európai régiónak, hogy nem minden esetben kell választani a jólét és a fenntarthatóság között.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. február 19. 11:19 Adat

Egyre kevesebb fiatal termeli meg a nyugdíjasok jövedelmét

Magyarország a középmezőnyben van az Európai Unióban az időskori függőségi rátája alapján.

Bucsky Péter
2024. február 19. 04:34 Adat, Közélet

1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta

A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein.

Debreczeni Anna
2024. február 18. 13:13 Adat, Élet

Tarolnak a társkereső alkalmazások, egyre többen hajlandóak fizetni is értük

Csaknem 5 milliárd dollárosra (1800 milliárd forint) nőtt az online társkereső alkalmazások piaca 2022-ben, amit toronymagasan vezet a Tinder.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. február 23. 15:42 Közélet

Az akkugyárak után erőmű is érkezik a Távol-Keletről

Kínai befektetők által telepített naperőművekkel oldódna meg az akkumulátorgyárak energiaellátása.

Török Zoltán
2024. február 23. 04:34 Pénz

Érdemes lenne egy adóreformmal korrigálni a jelenlegi rendszert

Az adórendszerünk 10-15 éve bevezetett átalakításainak olyan következményei vannak, amelyeket érdemes egy újabb adóreformmal korrigálni.  

Torontáli Zoltán
2024. február 22. 16:37 Közélet, Vállalat

A magyar agrárium és élelmiszeripar gyengén teljesít, és a politika is dróton rángathatja

Siralmas gazdasági képet mutat a jegybank friss élelmiszeripari mélyelemzése, ha tudunk olvasni a számsorok között.