Az áprilisban mért 9,5 százalékos áremelkedés az egy évvel korábbi árszínvonalhoz képest elsősorban az élelmiszerek drágulásának köszönhető, ez a termékkategória az átlagos inflációt bőven meghaladó ütemben drágult. Ugyanakkor vannak a drágulásban kevésbé érintett árucsoportok – például a ruházkodási cikkek – is, sőt, olyan termékeket is találhatunk, amelyek ára a hivatalos statisztika tükrében egyáltalán nem változott egy év alatt, és nem a hatósági árszabályozásoknak köszönhetően.
A részletesebb áru- és szolgáltatáscsoportokat nézve – és elvonatkoztatva az olyan, többé-kevésbé szabályozott kategóriáktól, mint a rezsidíjak vagy akár a tankönyvek – leginkább a távközlési, számítástechnikai cikkek tartották az árukat tavalyhoz képest. A számítógépekért, fényképezőgépekért és telefonkészülékekért alig kellett többet fizetni, sőt, a telefon- és internelszolgáltatások jellemzően valamivel olcsóbbá is váltak. Mindezeken kívül a sportszerek és játékok árai sem változtak a KSH gyűjtése szerint. Érdekesség a külföldi üdülés alig növekvő költségeire vonatkozó becslés, mert bár a forint tavaly és idén április között jelentősen gyengült (egy euró 15-20 forinttal drágult ebben az időszakban), 2021 tavaszán még világszerte erős járványügyi korlátozások szorongatták a turisztikai szektort, ami az árképzést is befolyásolhatta.
A rangsor másik végén zömmel élelmiszereket találhatunk, noha a legnagyobb drágulást épp egy állami, önkormányzati és piaci árazású cikkeket vegyesen tartalmazó kategóriában, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás esetében mutatta ki a statisztikai hivatal. Továbbá a lakásjavító és a karbantartó cikkek is a lista elejére kerültek a 25 százalékot meghaladó drágulásnak köszönhetően.
Kérdés, hogy az elektronikai termékek viszonylagos árstabilitása meddig maradhat fenn – az infláció általános élénkülése nem kecsegtet kedvező kilátásokkal a kategóriára nézve, ugyanis a szorultabb helyzetbe kerülő háztartások gyakran e cikkek megvásárlásának elhalasztásával kezdik a spórolást, amit egyes kereskedők már most érzékelnek.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
