Az áprilisban mért 9,5 százalékos áremelkedés az egy évvel korábbi árszínvonalhoz képest elsősorban az élelmiszerek drágulásának köszönhető, ez a termékkategória az átlagos inflációt bőven meghaladó ütemben drágult. Ugyanakkor vannak a drágulásban kevésbé érintett árucsoportok – például a ruházkodási cikkek – is, sőt, olyan termékeket is találhatunk, amelyek ára a hivatalos statisztika tükrében egyáltalán nem változott egy év alatt, és nem a hatósági árszabályozásoknak köszönhetően.
A részletesebb áru- és szolgáltatáscsoportokat nézve – és elvonatkoztatva az olyan, többé-kevésbé szabályozott kategóriáktól, mint a rezsidíjak vagy akár a tankönyvek – leginkább a távközlési, számítástechnikai cikkek tartották az árukat tavalyhoz képest. A számítógépekért, fényképezőgépekért és telefonkészülékekért alig kellett többet fizetni, sőt, a telefon- és internelszolgáltatások jellemzően valamivel olcsóbbá is váltak. Mindezeken kívül a sportszerek és játékok árai sem változtak a KSH gyűjtése szerint. Érdekesség a külföldi üdülés alig növekvő költségeire vonatkozó becslés, mert bár a forint tavaly és idén április között jelentősen gyengült (egy euró 15-20 forinttal drágult ebben az időszakban), 2021 tavaszán még világszerte erős járványügyi korlátozások szorongatták a turisztikai szektort, ami az árképzést is befolyásolhatta.
A rangsor másik végén zömmel élelmiszereket találhatunk, noha a legnagyobb drágulást épp egy állami, önkormányzati és piaci árazású cikkeket vegyesen tartalmazó kategóriában, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás esetében mutatta ki a statisztikai hivatal. Továbbá a lakásjavító és a karbantartó cikkek is a lista elejére kerültek a 25 százalékot meghaladó drágulásnak köszönhetően.
Kérdés, hogy az elektronikai termékek viszonylagos árstabilitása meddig maradhat fenn – az infláció általános élénkülése nem kecsegtet kedvező kilátásokkal a kategóriára nézve, ugyanis a szorultabb helyzetbe kerülő háztartások gyakran e cikkek megvásárlásának elhalasztásával kezdik a spórolást, amit egyes kereskedők már most érzékelnek.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
