Alaposan csökkent a rosszul keresők aránya Kelet-Németországban, de a kelet-nyugati szakadék még megvan
Jelentősen csökkent az alacsony keresetűek aránya a 2010-es években Németországban. Annak ellenére viszont, hogy Németország keleti tartományaiban az alacsony jövedelműek aránya nagyobb mértékben csökkent mint nyugaton, továbbra is látványosak a különbségek az újraegyesítés előtti NDK-hoz és NSZK-hoz tartozó régiók között – derül ki a német szakszervezetekhez közel álló Hans Böckler Alapítvány Gazdasági és Társadalomtudományi Intézetének (Wirtschafts- und Sozialwissenschaftliches Institut) tanulmányából.
A jelentésből többek között kiderül, hogy:
- 2011 és 2020 között országosan 21,1 százalékról 18,7 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik 8 órában dolgoznak, de nem keresik meg a német medián fizetés kétharmadát (ez 2284 euró, ami jelenlegi árfolyamon nagyjából 824 ezer forint).
- Kelet-Németországban 39,3 százalékról 29,1 százalékra esett vissza ez az arány, Nyugat-Németországban viszont csak fél százalékponttal mérséklődött, 16,4 százalékra.
- 2020-ban a nők negyede, a férfiaknak viszont csak a 15 százaléka volt (ilyen értelemben) alacsony keresetű.
- A 25 évesnél fiatalabb munkavállalók 39 százaléka,
- A szakképzettséggel nem rendelkezők 41 százaléka, a szakképzettséggel rendelkezők 17,8 százaléka tartozott az alacsony keresetűek közé, míg az egyetemi diplomával rendelkezőknek csak 4,9 százaléka.
- Iparági lebontásban a vendéglátásban és a mezőgazdaságban dolgozott a legtöbb alacsony keresetű munkavállaló (69 és 53 százalék).
Helge Emmler, az intézet kutatója szerint egyértelműen pozitív trendként értékelhető, hogy a keleti régiókban sikerült visszaszorítani az alacsony keresetűek arányát, ám az még mindig jelentős arányú, és szerinte a kollektív szerződések arányának növelésével lehetne csökkenteni. Szerinte az új német kormány által támogatott óránként 12 eurós minimálbér is hozzájárulhat ehhez célhoz.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
