Magyarországon az összes dolgozó háztartásban nagyjából az éves jövedelem 12-16 százalékát, a versenyszférában dolgozó háztartások tagjai pedig a jövedelem ötödét-hatodát titkolták el 2015-ben. A jövedelemeltitkolás viszont a 2015 és 2017 közötti három évben nagyjából lefeleződött országosan – ez derül ki Keresztély Tibor és Madari Zoltán tanulmányából, ami a friss Közgazdasági Szemlében jelent meg.
A fogyasztási és jövedelmi statisztikák összevetése alapján az látszik, hogy
leginkább a legalacsonyabb és legmagasabb jövedelműek, az országhatáron keresztül ingázók és a fiatalabb munkavállalók titkolták el a jövedelmük egy részét.
A szerzők a KSH háztartási költségvetési és életkörülmény-felvételének (HKÉF) adatai alapján próbáltak becslést adni a jövedelemeltitkolás nagyságára országosan és a magyar társadalom különböző csoportjaira vonatkozóan. Az adatok alapján a háztartások két csoportját hozták létre.
Az egyikbe olyan háztartások tartoznak, ahol a keresők a közszférában dolgoznak. Itt például a bértábla miatt nehezebb a jövedelemeltitkolás, ezért a szerzők azzal a feltételezéssel éltek, hogy a közszférában dolgozók nem rejtegetik a jövedelmeiket (a szerzők azt is megjegyezték, hogy ez az általuk alkalmazott módszertan egyik jelentős korlátja, hiszen tudjuk, hogy a közszférában is van példa a jövedelem eltitkolására). A másik csoportban pedig a versenyszférában dolgozó háztartások vannak, ahol könnyebb csalni.
Ezt követően megbecsülték, hogy a közszférában dolgozó háztartások átlagosan mekkora részét fogyasztják el a nettó jövedelmüknek, és ez alapján megbecsülték, hogy mekkora lehet a versenyszférában dolgozók valódi jövedelme. A bejelentett és becsült valódi jövedelem különbsége alapján jött ki az eltitkolt jövedelem aránya.
Mivel a rejtett jövedelem arányát a szerzők minden vizsgált háztartás esetén megbecsülték, különböző szempontok szerint is meg tudták nézni, hogy mekkora a jövedelemeltitkolás mértéke.
Ez alapján az egyik legérdekesebb eredmény, hogy a legalsó és legfelső jövedelmi tizedekben volt a legmagasabb az eltitkolt jövedelmek aránya, tehát leginkább a legjobban és legrosszabbul keresők nem vallották be el a jövedelmük egy részét.
Utóbbira a tanulmány szerint az lehet a magyarázat, hogy ezek az emberek gyakran kényszerülnek a szürkefoglalkoztatásba, a gazdagabbaknak pedig több könnyebben elrejthető jövedelmük van (például a tőkejövedelmeik).
Keresztély és Madari azt is megvizsgálták, hogy az országon belül hol jellemző leginkább a jövedelmek eltitkolása. Kiderült egyrészt, hogy Budapesten lényegesen kisebb a jövedelemeltitkolás aránya, mint vidéken, amire az lehet a magyarázat, hogy a fővárosban több a jól fizető, bejelentett munkahely, így kisebb a késztetés a jövedelem rejtegetésére.
Megyei lebontásban Hajdú-Bihar és Vas emelkedik ki, amit az magyarázhat, hogy ezeken a környékeken sokan dolgoznak a szomszédos országokban. Közülük sokan lehetnek azok, akik az Ausztriában és Romániában szervezett jövedelmeiket nem vagy csak részben vallják be Magyarországon.
Forrás: Keresztély Tibor–Madari Zoltán A háztartások eltitkolt jövedelmének becslése inverz keresleti függvénnyel
Ezeken kívül kiderült még, hogy:
- a nők körében lényegében nincs jövedelemeltitkolás,
- az adott háztartásban élő személyek számának növekedésével emelkedik az eltitkolás mértéke,
- és az idősebb munkavállalók kevésbé hajlamosak eltitkolni a jövedelmeiket.
A tanulmány a 2015 és 2017 közötti trendeket elemezve arra jutott, hogy mind a versenyszférában, mind pedig az összes háztartás körében jelentősen csökkent a jövedelemeltitkolás aránya. Ezzel kapcsolatban Keresztély és Madari megjegyzi, hogy ebben az időszakban jelentős bérnövekedés volt az országban, és kedvező gazdasági helyzetben alapjáraton is jellemző a gazdaság fehéredése. Emellett azt is fontos, hogy a 2017-es jelentősebb minimálbér-emelés is hozzájárulhatott a fehéredéshez. Ennek az az oka, hogy sok munkavállalót csak minimálbérre jelentenek be, ők a pénz ezen felüli részét „borítékban” kapják, így az emelés automatikusan csökkentette az eltitkolt jövedelmek arányát.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
