Döbbenetes mértékben esett vissza tavaly az olyan fertőző megbetegedések száma Magyarországon, amelyekről adatokat közöl a statisztikai hivatal. Az esetszámok csökkenése a koronavírus-járvány megjelenése, illetve a pandémia miatti védőintézkedések bevezetése után lett különösen látványos.
Eltűnt a bárányhimlő és a skarlát
A legnagyobb visszaesés a cseppfertőzés útján terjedő betegségeknél volt. Bárányhimlős már január-februárban is kevesebb volt, mint a korábbi években, amiben minden bizonnyal szerepe van, hogy a kór elleni oltás alig fél évvel a koronavírus-járvány kirobbanása előtt lett kötelező. Mivel a vakcinát a 2018. július 31-e után született gyerekeknél kellett pótolni (pdf), korábban pedig csak ajánlott volt, így az átoltottság annyira nem lett magas, hogy radikálisan visszaszoruljon a betegség, de kisebbfajta csökkenést már ez is magyarázhat
Áprilistól azonban már nem kisebbfajta visszaesés volt. A KSH szerint
a bárányhimlős esetek száma a megszokott tizede-huszadára szorult vissza.
A skarlátnál (amit a statisztikai hivatal régies nevén vörhenynek nevez) még szembetűnőbb volt a változás: itt ugyanis január-februárban egy kicsit még a sokéves átlag felett is volt a megbetegedések száma, és innen zuhant a megszokott huszadára.
Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának volt vezetője szerint G7-nek azt mondta:
a visszaesés egyértelműen a védőintézkedések pozitív mellékhatása, és így jól mutatja, hogy ezekkel eredményesen lehet harcolni az egyéb fertőző betegségek ellen is.
A bárányhimlő és a skarlát ráadásul leggyakrabban óvodai, iskolai közösségekben terjed, így nem véletlen, hogy épp a tavaly március-áprilisi karanténidőszakot követően voltak a legalacsonyabbak a számok.
A KSH adatain ráadásul még a betegségek lappangási ideje is elég jól látszik. A gyorsabb lefolyású skarlát már áprilisra szinte teljesen eltűnt, míg az alsó hangon két hétig lappangó bárányhimlőnél kissé eltolódva zuhantak be az esetszámok.
No party, no szalmonella
Nemcsak a cseppfertőzéssel, hanem a nem megfelelő higiénés körülmények miatt terjedő betegségek is jelentősen visszaszorultak tavaly. Rotavírusos megbetegedésből tavasszal szintén az olyankor megszokott tizede-huszada volt, de fertőző májgyulladásból is egész évben csak az átlagos harmadát-felét diagnosztizálták. Az utóbbit okozó vírusok közül ráadásul csak a Hepaptitis A az, amelyik rossz higiéniás körülmények között terjed, a többi megelőzésében egy sima kézmosás nem segít.
Sőt, még olyan betegségekből is kevesebb volt, amelyeket élelmiszerekkel bejutó baktériumok okoznak. A szalmonellás megbetegedések száma például január-februárban a korábbi évek átlagának megfelelően alakult, a járvány kitörését követően viszont a megszokottnál 40 százalékkal kevesebb esetet regisztráltak. Ócsai Lajos szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a korlátozó intézkedések eredményeként 2020-ban sokkal kevesebb rendezvény, összejövetel volt, márpedig az ilyen fertőzések számát azok a tömeges megbetegedések dobják meg, amikor nagyobb csoportok esznek például egy nem megfelelően tárolt hidegtálból.
Persze a fenti változásokat akár más is okozhatta volna, de elég jó kontroll a KSH által szintén rögzített Lyme-kór. Ezt a betegséget ugyanis kizárólag kullancs terjeszti, így a koronavírus ellen hozott intézkedéseknek nagyjából semmilyen hatása nem lehetett a fertőzöttek számának alakulására. Ennek megfelelően itt nem is volt érdemi eltérés a korábbi évekhez képest, sőt kismértékben még emelkedést is mutattak az adatok.
A fertőző betegségek visszaszorulása a koronavírus-járvány pozitív hozadéka, Ócsai Lajos ugyanakkor attól tart, hogy ez nem lesz tartós. Szerinte a védőintézkedések hirtelen elhagyása, ami most jellemző, ugyanolyan hatással lehet, mint a bevezetésük, csak éppen ellentétes irányba. Mint elmondta: az idén a korlátozások eredményeként influenzajárvány sem volt, az a vírus azonban szintén egy komolyabb pandémiával térhet vissza. Most ugyanis kisebb a lakossági átvészeltség, mint korábban, és a következő járvány idején vélhetően védelmi intézkedések sem lesznek.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
