A halálozás alapján még Csehországban sem volt olyan súlyos járványhelyzet, mint most idehaza
A napi új koronavírus-fertőzések cseh és szlovák idősorai szerint a hónap elején még a két legdrámaibb helyzetben lévő visegrádi országban a járvány visszahúzódása továbbra is tart. Velük ellentétben Lengyelországban még a járvány február közepén kezdődött meredek felfutása látszik. Magyarországon pedig ismét megtört a napi esetszámok lakosságarányos mozgóátlaga – ez azonban legfeljebb nagyon óvatos bizakodásra adhat okot, hasonló fordulatot láthattunk ugyanis két hete is, ami átmenetinek bizonyult.
A betegséget kimutató mintavételek aránya is némi reményt kelthet Magyarországon a járvány közelgő tetőzését sejtetve, a mutató stagnálásában azonban az elvégzett tesztek számának növekedése is szerepet játszik.
Magyarországon a napi halálesetek hétnapos mozgóátlaga napról napra új régiós csúcsot állít be, a környező országokban a lakosságarányos halálozási statisztika soha sehol nem volt olyan magas, mint az elmúlt egy hétben nálunk. A halálozási adatok Lengyelországban továbbra is viszonylag lassan emelkednek, Csehországban és Szlovákiában pedig ez a mutató is a járvány stabil visszaszorulását jelzi.
A járvány első kitörése óta Csehországban a lakosság arányában többen haltak meg koronavírusban, mint Magyarországon, de ott (a tavaly tavaszival együtt) nem három, hanem négy járványhullám volt. Így fordulhat elő, hogy az egyhetes mozgóátlag alapján példátlanul súlyosnak számít a mostani magyar járványhelyzet.
A lakosság átoltottságában Magyarország egyre inkább lehagyja a régiós szomszédokat, a beadott injekciók lakosságarányos számában második szlovákokhoz képest már több mint 1,6-szoros az előny. Szlovákiához és Lengyelországhoz most már felzárkózott Csehország is, vagyis a vakcináció a többi visegrádi országban nagyjából hasonló iramban zajlik.
Ebből a mezőnyből elképzelhető, hogy Szlovákia is ki tud majd ugrani a közeljövőben, mára várható ugyanis a szlovák gyógyszer-ellenőrzési hivatal állásfoglalása a március elején az országba érkezett 200 ezer adag Szputnyik V vakcina biztonságosságáról. (Az unióban még nem engedélyezett oltóanyag beszerzése mellesleg a miniszterelnök lemondásával járó kormányválsághoz vezetett Szlovákiában).
Az orosz szérum használatát Csehországban Andrej Babis miniszterelnök is szorgalmazta, az egészségügyi miniszter, Jan Blatný azonban megtagadta az ehhez szükséges engedélyt, szintén jelentős politikai feszültségeket okozva. A cseh államfő, Milos Zeman ugyanakkor Kínával is felvette a kapcsolatot Sinopharm-vakcinák beszerzésével kapcsolatban, amit Blatný szintén kifogásolt, Babis pedig azt nyilatkozta, hogy ha vesznek a vakcinából, eltárolják addig, amíg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóvá nem hagyja a használatát. A lengyel kormány nem tervezi Szputnyik V beszerzését, a Sinopharm-oltóanyagok vásárlásának lehetőségét azonban fontolóra vette március eleji nyilatkozatok szerint.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
