A feldolgozóipar üzleti klímáját a februári kedvezőtlen járványügyi fejlemények sem kezdték ki érdemben a visegrádi országokban és az eurózónában, habár Magyarországon a januári viszonylagos optimizmus szertefoszlott az elmúlt hónapban. A hazai beszerzési menedzserindex (BMI vagy angolul PMI) az év elején viszonylag magasan alakult, innen azonban egy hónappal később visszakorrigált a tavaly nyár óta megszokott 50 pont körüli szintre – ez a kedvező és kedvezőtlen üzleti helyzetről beszámoló cégvezetők egyenlő arányára utal.
A legfrissebb, tavaly decemberi termelési reáladatokon is látszik a magyar feldolgozóipar lendületvesztése, amit a többi visegrádi országban elkerült az ágazat. Az eurózónában működő gyáraknál viszont hasonló tendencia látszik, mint a magyarországi üzemeknél.
A szolgáltató szektort illetően csak az eurózónából érhető el a BMI értéke. Ez továbbra is arról árulkodik, hogy a járvány előtt az iparvállalatoknál még jobb üzleti klímáról beszámoló szolgáltatók helyzete jelenleg jelentősen rosszabb a gyártóknál.
A magyar ipar üzleti helyzetének romlására az uniós konjunktúrafelmérés friss adatai is rávilágítanak. Ez a kutatás a BMI-hez hasonlóan cégvezetők szubjektív helyzetértékelését hivatott felmérni, igaz, némileg eltérő módszertannal*Például a jórészt csak gyártást végző feldolgozóipar helyett a tágabb ipari ágazatra vonatkoznak az alábbi statisztikák, amibe többek között a bányászattal vagy az energiatermeléssel foglalkozó cégek is beletartoznak. Továbbá az indexek nulla alatti értékei utalnak a pesszimista, a nulla feletti értékei pedig az optimista vállalatok túlsúlyára., és a februári eredményei sok tekintetben a fentiekkel megegyező tendenciákat mutatnak. A magyar iparvállalatokhoz hasonlóan a szlovák gyártócégek kilátásai is romlottak, miközben az iparvállalatok jellemzően kedvezőbb üzleti klímáról számoltak be, mint a szolgáltatók (kivéve Csehországban).
Az uniós felmérés az üzleti szféra mellett a háztartási fogyasztók helyzetét is vizsgálja – a visegrádi országokban a tavalyi nyár vége óta alapvetően romlanak a lakosság anyagi kilátásai, miközben az eurózónában inkább stagnálást mutatnak.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
