A járvány első hónapjaiban sokan azt jósolták, hogy a karantén miatti összezártság egyik következménye egy olyan jellegű baby boom – tehát a születések megugrása – lesz majd 9 hónappal a kijárási korlátozások elrendelése után, mint amilyen például a II. világháború vége után zajlott le, 9 hónappal a katonák hazatérése után.
Az eddig beérkezett adatok alapján viszont az látszik, hogy a gazdagabb országokban, ahol az emberek többsége számára elérhető a fogamzásgátlás, növekedés helyett csökkent a születések száma decemberben.
Sok nyugati országhoz hasonlóan Magyarországon is tavaly márciusban robbant be a koronavírus-járvány, így a decemberi adatok már érdekesek ebből a szempontból. A KSH ezen a héten közölte ezeket, és az derült ki, hogy az év utolsó hónapjában 7,9 százalékkal kevesebb gyermek született az egy évvel korábbihoz képest. Pedig egészen odáig ellentétes volt a tendencia, azaz január és november között több gyermek született 2020-ban, mint 2019-ben.*Az év egésze végül 3,4 százalékos pluszt hozott.
Egyetlen hónapból persze nem feltétlenül érdemes messzemenő következtetéseket levonni, de a gazdagabb országok eddig közölt adatai szintén ebbe az irányba mutatnak. Öt amerikai államban, Arizonában, Kaliforniában, Hawaii-on és Ohióban bezuhant a születések száma 9 hónappal a korlátozó intézkedések első körének bevezetése után, összesen 50 ezerrel kevesebb gyerek született az öt államban, mint egy évvel korábban.
Ahogy azt a Bloomberg cikke is megjegyzi, a teljes kép még változhat a többi állam adatközlését követően, ugyanakkor az eddig elérhető adatok megerősítik a Guttmacher Institute járvány elején elkészített közvélemény-kutatása alapján várható trendeket. A megkérdezett nők 40 százaléka nyilatkozott ugyanis úgy, hogy a járvány miatt módosított a gyerekvállalással kapcsolatos tervein. A nők harmada kifejezetten azt mondta, hogy kevesebb gyereket akar, vagy az eredetileg tervezettnél később vállalna gyereket.
Hasonlók derültek ki egy több nyugat-európai országban elvégzett közvélemény-kutatás eredményeit ismertető nemrég megjelent tanulmányból is: eszerint eltérő mértékben bár, de Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban is sokan döntöttek a gyerekvállalás halasztása mellett, vagy teljesen meggondolták magukat. Franciaországban a megkérdezettek 51 százaléka tartozott az első, 17 százalékuk a második kategóriába, aminek a hatása a nemrég publikált születési rátában tapasztalható 2 százalékos visszaesésben is megmutatkozik.
A lengyel adatokról beszámoló Euractriv és a Rzeczpospolita szintén arról ír, hogy Lengyelországban is elmaradt a baby boom, sőt: egész konkrétan 2003 óta nem született az országban annyira kevés gyerek, mint tavaly, és ezen belül is kiemelkedően kevés születés volt az utolsó negyedévben. A Rzeczpospolitának nyilatkozó demográfus szerint ennek az lehet az oka, hogy a kijárási korlátozások idején a stressz és a kórházakhoz való hozzáférés bizonytalansága miatt sokan halaszthatták el a tervezett gyerekvállalást.
Eva Beaujouan, a Bécsi Egyetem demográfusa a francia helyzetről beszámoló France24.com-nak azt mondta, hogy történetileg a nagy gazdasági és egészségügyi válságokat követően általában visszaesik a születésszám. Ez volt a helyzet a gazdasági világválságot követően a 30-as években, vagy az 1918-as spanyolnátha után is.
Az, amilyennek a karantént az emberek végül megtapasztalták, nagyon eltér attól, mint amit arról képzeltek, hogy milyen lesz. Sokkal stresszesebb volt a vártnál, és sok embernek nagy változásokkal járt együtt a munkájában, vagy a munkahelye elvesztése formájában. Ez a gyerekvállalás helyett arra ösztönözte az embereket, hogy elhalasszák az ilyen jellegű terveiket a bizonytalanság és az új helyzet miatt
– magyarázta Beaujouan.
A gazdagabb országokban egyelőre tehát úgy néz ki, hogy nem lesz baby boom, viszont az eddigi tapasztalatok alapján egy másik, a szegény országokra vonatkozó előrejelzés bejön majd. Az ENSZ Népesedési Alapja ugyanis tavasszal arra figyelmeztett, hogy a szegény országokban a fogamzásgátlókhoz való nehezebb hozzáférés nem kívánt terhességek millióihoz vezethet majd. Most úgy néz ki, hogy ezek a félelmek nem voltak alaptalanok. Az ENSZ becslése alapján a Fülöp-szigeteken például 40 százalékkal nőtt a nem kívánt terhességek száma, a Dw.com tudósítása pedig Indonéziában számol be ugyanerről a jelenségről.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
