(A szerző a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem PhD hallgatója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Habár Románia és a négy visegrádi ország (V4) termelékenysége az elmúlt időszakban dinamikusan növekedett, az európai uniós átlaghoz való teljes felzárkózáshoz a régió gazdaságainak továbbra is jelentős lemaradást kell ledolgozniuk.

A termelékenység vagy gazdasági hatékonyság mérésére számos indikátor szolgál. Mi most egy hagyományos megközelítést alkalmazunk a munkaerő-termelékenységre fókuszálva: az egy foglalkoztatottra vetített hozzáadott érték (angolul GVA – Gross Value Added) alakulását vizsgáljuk, ezen belül pedig a nominális értékeket vettük alapul. Az egyes vizsgált országok esetében tapasztalható árszínvonal-különbségek miatt ez a fajta megközelítés némileg felnagyítja az elsősorban a kelet- és nyugat-európai gazdaságok között továbbra is meglévő szakadékot. Azonban mivel a bérek és általánosan az életszínvonal hosszútávú felzárkózási folyamatának egyik velejárója lehet az árak konvergenciája, ezért úgy véltük, hogy a vásárlóerő-paritáson mért (PPS) termelékenységi adatok mellett érdemes lehet megvizsgálni a nominál értékek alakulását is.

Románia és a V4 országok (Cseh-, Lengyel- és Magyarország, Szlovákia) termelékenységi mutatóinak kontextusba helyezése érdekében az európai országok termelékenységi mutatóit is megvizsgáltuk: az Európai Unió tagállamait, az Egyesült Királyságot, Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot elemeztük. A szektorok és az országok közötti különbségek jobb érzékeltetése érdekében az európai uniós (EU) átlagtermelékenységet mindig megemlítjük, viszont ez csak az EU tagállamokat foglalja magába.

A termelékenység az Európai Unióban átlagosan 60 ezer euró/fő volt 2018-ban^*A GVA adatok 2019-re az EU szintjén még nem érhetőek el, így ebben az európai körképben minden ország esetében a 2018-as termelékenységi mutatót hasonlítjuk össze, habár azok már 2019-re is kiszámolhatóak.. Az európai élbolyban Írország (139 ezer euró/fő), Luxemburg (121 ezer euró/fő), Svájc (120 ezer euró/fő) és Norvégia (117 ezer euró/fő) található, valamint Liechtenstein. Utóbbinál csak a 2017-es adatok érhetőek el, azonban ez esetben már ekkor is 144 ezer euró/fő volt a termelékenység. A másik véglet Bulgária, ahol 14 ezer eurót ért el az egy főre eső hozzáadott érték.

Forrás: saját szerkesztés az Eurostat adatai alapján

A V4 országokra és Romániára koncentrálva azt láthatjuk, hogy 2000-től egészen 2019-ig Romániában volt a legalacsonyabb a termelékenység, viszont az ország lemaradása egyre inkább kezd eltűnni. A V4 országok közül Csehországban tapasztalhatóak a legmagasabb értékek, őt követi Szlovákia. Lengyelország és Magyarország már jelentősebb lemaradásban van a cseh és a szlovák pároshoz képest.

A kérdéskört érdemes a gazdasági ágazatok szintjén is megvizsgálni. Nem meglepő módon a mezőgazdaság, halászat és erdőgazdálkodás ágazatban a termelékenységi mutató az átlagtól jóval elmarad az Európai Unió szintjén, hiszen csupán 23 ezer euró/fő. Ebben az ágazatban Izland (117 ezer euró/fő), Norvégia (107 ezer euró/fő) és Hollandia (64 ezer euró/fő) számít kiemelkedően jónak.

Románia termelékenységi lemaradását nagyban magyarázza az, hogy a mezőgazdasági szektorban egy foglalkoztatott mindössze 5 ezer euró hozzáadott értéket állított elő még 2019-ben is, míg Magyarországon ez az érték 26 ezer euró volt, ami az uniós átlag fölötti. Lengyelországban szintén kifejezetten alacsony a mezőgazdasági szektor termelékenysége, de még így is 60 százalékkal magasabb, mint ami Romániát jellemzi. Romániában a mezőgazdaság alacsony termelékenysége leginkább a számos kis méretű, feldarabolt háztáji gazdasággal – amelyek ennek megfelelően nem érik el a méretgazdaságossági küszöböt – és sok esetben a technológiai fejlesztések jelentős lemaradásával magyarázható. Habár az EU-s források és a külföldi befektetők megjelenésével, illetve a hazai gazdasági szereplők fejlesztésein keresztül új lendületet vett a szektor, a hatékonyságbeli lemaradás továbbra is rendkívül magas.

Forrás: saját szerkesztés az Eurostat adatai alapján

Az ipart tekintve az összes V4 ország esetében elmondható, hogy az EU-s termelékenység alig 50 százalékát, vagy még azt sem érik el. Romániára ez fokozottan igaz, hiszen a 26 ezer euró/fő termelékenység nagy lemaradást sejtet. Magyarországon az ipar termelékenysége 29 ezer euró/fő, míg Csehországban 38 ezer euró/fő. Az iparban Írország az első, kifejezetten magas, 458 ezer euró egy főre eső hozzáadott értékkel. Dániában (150 ezer euró/fő) és Hollandiában (123 ezer euró/fő) az ipar termelékenysége szintén magas. Németországban egy fő átlagosan 93 ezer euró hozzáadott értéket állít elő. A legnagyobb hátrányt ugyancsak Bulgária kell ledolgozza, hiszen itt csupán 15 ezer eurót ér el az egy főre eső hozzáadott érték.

Viszont olyan jelentős szektorokban, mint a kereskedelem, logisztika és vendéglátás, illetve az építőipar, a Romániában működő gazdasági egységek lényegében felzárkóztak a Magyarországon tapasztalható termelékenységi szinthez. Az előbbinél Svájc esetében láthatjuk a legmagasabb értékeket, 118 ezer euró/főt. Őt követi Luxemburg (86 ezer) és Belgium (79 ezer). Magyarország (19 ezer), Románia (szintén 19 ezer) és Bulgária (12 ezer) sajnos még nagyon messze vannak az EU-s átlagtól, ami 46 ezer euró/főt tett ki.

Az építőiparban Izland foglalja el az első helyet, 103 ezer euró/fő hozzáadott értékkel jóval meghaladva az EU-s átlagot, ami 51 ezer euró/fő. Őt követi Norvégia (90 ezer) és Svájc (86 ezer). Az utolsó helyen ebben a szektorban is Bulgária áll (11 ezer). Az utolsó előtti helyet Görögország foglalja el, 12 ezer euró/fő termelékenységi mutatóval. Magyarországon és Romániában a termelékenység az építőiparban a harmadik legalacsonyabb, 17 ezer euró/fő.

Az IT és kommunikációs szolgáltatások szektorában Románia termelékenységi mutatói relatíve magasak,

de még így is elmaradnak az EU szintjén mért átlagos 100 ezer euró/fő értéktől. Írország az EU-s átlag értéket nagyon jelentősen meghaladja (451 ezer euró/fő), köszönhetően annak is, hogy globális szinten meghatározó tech vállalatok itt működtetik európai központjaikat. Románia esetében érdemes megjegyezni, hogy a termelékenység az információs és kommunikációs (ITC) szolgáltatások szektorában 2013-tól látványos növekedésnek indult, majd pedig 2019-ben már elérte a 70 ezer euró/főt, ami alig 2 ezer euróval marad csak el a Csehországban látható értéknél.

A romániai ITC szektor dinamikus teljesítményét többek között az is nagyban támogatja, hogy a főváros és szűken vett vonzáskörnyezete mellett jelentős súllyal rendelkező regionális IT hubok is kialakultak az ország több gazdasági centrumában. Ezek között először is fontos kiemelni Kolozsvár szerepét. Kolozs megyétől némileg lemaradva, Temes és Jászvásár is egyre inkább meghatározó szerepet tölt be a romániai ITC szektoron belül. A rendelkezésre álló részletes megyei bontású információk szerint az említett régiós központokban az ITC szektor hozzáadott értéke közel megduplázódott a 2013-2017-es időszakban. Kolozs megye esetében 100 százalékos növekedés volt tapasztalható, míg a másik két régiót is 80 százalék feletti dinamika jellemezte, miközben a főváros és környezete 34 százalékos bővülést mutatott. A régiós központok kialakulását és megerősödését segítette a jelentős hagyományokkal rendelkező helyi egyetemi infrastruktúra, valamint magának az ITC szektornak a gyorsan növekvő népszerűsége is, továbbá ide sorolhatóak a szektort támogató specifikus adókedvezmények is.

Európai összevetésben a pénzügyi szolgáltatások és biztosítások szektora termelékenység szintjén valamivel az ITC előtt jár, hiszen az EU-s átlag 118 ezer euró/fő. Európán belül az elsők között Norvégiát (338 ezer), Luxemburgot (294 ezer) és Svájcot találjuk (269 ezer). Az utolsók között Litvániát és Romániát (48 ezer), Magyarországot (47 ezer), valamint Lengyelországot (44 ezer) láthatjuk.

Az ingatlankereskedelemben a romániai termelékenység megelőzi a V4-es országokét, sőt az EU-s átlagtól is csak nagyon kevéssel marad el. Egyébként az ingatlankereskedelmet messze átlag fölötti termelékenységi mutatók jellemzik a többi európai országban is, hiszen az EU-s átlag 605 ezer euró/fő. Románia hajszállal marad el ettől (600 ezer), Magyarország, Lettország és Lengyelország viszont jelentős hátrányban van, mivel termelékenységi mutatójuk 140 ezer euró/fő. Itt azért érdemes megjegyezni, hogy a szektor súlya összességében alacsony, míg a statisztikai becsléseket illetően magasabbak a bizonytalanságok. Európai összevetésben az ingatlankereskedelemben az első helyen Írország áll, 1462 ezer euró/fővel, kevéssel lemaradva Görögország áll a második helyen (1443). Izland a harmadik, 1301 ezer euró/fő termelékenységgel. Liechtenstein esetében sajnos csak 2016-re és 2017-re tudtuk kiszámítani a mutatót, viszont mindkét évben 2200 ezer euró/fő értékeket kaptunk, így gyaníthatóan valójában ez az ország az első az ingatlankereskedelem szektorában.

A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységek, azaz

a professzionális szolgáltatások területén Románia szintén elöl jár V4-es összehasonlításban:

míg 2000-ben csak 5 ezer euró/fő volt a termelékenység (messze elmaradva a V4-es átlagtól), addig 2019-re ez 43 ezer euró/főre növekedett, ami már egyre jobban közelíti az 53 ezres EU-s átlagot. Írország ezt jelentősen meghaladja (138 ezer euró), de Izlandon (87 ezer), Luxemburgban és Svájcban (86 ezer) is magas értékeket láthatunk. Az utolsó helyen nem meglepő módon Bulgária áll (13 ezer).

A közszolgáltatások esetében az egy foglalkoztatottra vetített hozzáadott érték EU-s átlaga 47 ezer euró/fő, ezt legnagyobb mértékben Luxemburg haladja meg, ott 96 ezer euró, de Svájcban is kiemelkedően magas (90 ezer). Az elmúlt évek során Románia a közszolgáltatások területén Szlovákia közelébe zárkózott fel. Az utolsó helyen ebben a szektorban is Bulgária áll (13 ezer). A közszolgáltatások esetében azonban különösen fontos megjegyezni, hogy – a specifikus statisztikai mérési nehézségek miatt – jelentős kihívás a hozzáadott érték pontos számszerűsítése, illetve még inkább ezek országok közötti összehasonlíthatóságának biztosítása.

A sort az egyéb szolgáltatások zárják (ide tartoznak a művészeti, kulturális szolgáltatások is), itt az átlagos termelékenység 33 ezer euró/fő volt az EU-ban 2018-ban. Az első helyen Málta és Izland áll, 62 ezer euró/fő termelékenységgel. Románia ebben a szektorban is közelíti az EU-s átlagot a 27 ezer euró/fővel. Ezt az értéket a V4 országok közül egyedül Szlovákia haladja meg.

Összességében tehát Románia termelékenységét leginkább a mezőgazdaság húzza vissza. Ettől a szektortól eltekintve viszont a versenyszféra a V4-es országokkal összevethető szinten teljesít. A mezőgazdaság ellenpólusa az információs és kommunikációs szolgáltatások szektora, ahol Románia három visegrádi országot is leelőzött. Az ágazat súlya is relatíve magas, így érdemben képes javítani Románia termelékenységére vonatkozó mutatóit.

(A cikk szakmai koordinátora Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem társult oktatója.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÁtveszik az emberi munkát a robotok a magyar és román autóiparban, még sincs elbocsátásA kolozsvári egyetem egyik kutatócsoportja azt vizsgálja, hogy milyen hatásai vannak az Ipar 4.0 alkalmazásának az emberi erőforrásra, és már az első eredmények azt mutatják, hogy nem félni kell az újítástól, hanem alkalmazkodni hozzá.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Európai Unió felzárkózás Románia termelékenység V4 Olvasson tovább a kategóriában