A feldolgozóipari vállalatok vezetői továbbra sem aggódnak a gazdasági helyzet miatt, a beszerzési menedzserindexek (BMI) legfrissebb, novemberi adatai is viszonylag kedvező feldolgozóipari üzleti klímát mutatnak. Úgy látszik tehát, hogy az elmúlt hetekben bevezetett járványügyi korlátozások az üzemek működését nem fogják vissza, és egyelőre a gazdaság többi részében – leginkább a szolgáltatások területén – tapasztalt visszaesés sem kezdi ki az ágazat kilátásait.
A fenti ábrán látható egyenlegmutatók 50 feletti értékei az optimista, az 50 alattiak pedig a pesszimista vezetői álláspontok többségét jelentik. Jól látszik, hogy a visegrádi régióban (Szlovákiát kivéve, mert onnan nincsenek adatok) és az eurózónában is a normálisnak tartott 45 és 60 pont közötti intervallumban maradtak a feldolgozóipari üzleti klímát jellemző indexek.
A szubjektív, cégvezetői benyomásokon alapuló mutatók mellett
a termelési reáladatok is arra utalnak, hogy a gyártással foglalkozó cégek gyorsan kilábaltak a járvány első hullámának válságos helyzetéből.
Az ipari termelés volumenindexe nemzetközi összehasonlításban még csak szeptemberre van meg, de a menedzserindexek alapján különösebb okunk nincs arra következtetni, hogy azóta jelentősebb fordulat történt volna.
Az ősz elejére mindenesetre
a visegrádi régióban már megközelítőleg a járványt megelőző szinten működött a feldolgozóipar (sőt, Lengyelországban és Magyarországon a január-februári szinthez egészen hasonló számokat regisztrált az Eurostat szeptemberben)
míg az eurózónában a 2020 elejinél csak valamivel alacsonyabb szintre emelkedett vissza az első hullám után a termelés.
Amint azt nemrég bemutattuk, a gazdaságban óriási törést okozott a járvány elleni védekezés, és ez továbbra is szembeötlő. Míg az ipar jól megy, a szolgáltatószektor üzleti helyzete tovább romlott novemberben. Igaz, ennek mutatója csak jóval kevesebb országra érhető el, az eurózóna adatai alapján mégis arra következtethetünk, hogy a feldolgozóipar és a szolgáltatások területén a kilátások között egyre szélesebbre nyílik az olló.
Az Európai Bizottság (más módszeren alapuló, ezért a fentiekkel nem jól összehasonlítható) üzleti és fogyasztói bizalomra vonatkozó adatgyűjtéséből az derül ki, hogy Magyarországon és az eurózónában a szolgáltató cégek és a háztartások kilátásai a legrosszabbak, míg a tágabb értelemben vett ipar (tehát nem csak a jórészt gyártást végző feldolgozóipar, hanem például a bányászattal vagy az energiatermeléssel foglalkozó cégek is ide értendők) és az építőipar hozzájuk képest optimista.
A magyar szolgáltatószektor helyzete viszont különösen aggasztó, az alábbi ábrán látható, hogy a konjunktúramutatója novemberre az áprilisi mélypontot közelítette. Ennek következtében egyrészt az országon belül is messze pesszimistábbak az ágazat cégei a többiekhez képest, másrészt még régiós összehasonlításban is csak a szlovák építőiparban volt ennél mélyebb borúlátás.
Az unió által közzétett konjunktúramutatók arról is árulkodnak, hogy még a sok szempontból hasonló visegrádi régión belül is meglehetősen változatos a gazdasági szereplők helyzetértékelése. Csehországban és különösen Szlovákiában például hatalmasak az ágazatok közötti különbségek, de ha csak a görbék alakjait figyeljük, már akkor is jól látszik, hogy a fertőzések második hulláma elsősorban a szolgáltatói szféra üzleti bizalmát rengette meg.
Érdemes a háztartási fogyasztók kilátásaira vonatkozó görbéket is alaposabban szemügyre venni. A lakossági hangulat ugyan mindenütt javult az áprilisi mélyponthoz képest, Csehország kivételével a visegrádi országokban a járvány két hulláma között sem tudott helyreállni. Őszre azonban a cseh egyéni fogyasztók kilátásai is letörtek, méghozzá annyira, hogy már az áprilisban tapasztalt szintet is alulmúlták.
Az elmúlt hónapokban a lakosság pesszimizmusa fokozódik a térség országában és az eurózónában is.
Adat
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
