Olaszországban évek óta csökken az oktatásra fordított közkiadások aránya a nemzeti össztermékhez képest, ami csökkenti a tanári kezdőfizetéseket. A tanári fizetések és az állami kiadások között az összefüggés jellemzően erős, mivel a kiadások nagy részét teszik ki a tanári bérek. Emiatt kevesebb fiatal választja a pályát, a tanárállomány elöregedése pedig egy új kutatás szerint negatív hatással van a diákok teljesítményére.
Irene Martelli, Lorenzo Corsini és Alex Bryson a 2017/2018-as tanév év végi eredményeit vizsgálta meg toszkán középiskolák esetében, arra fókuszálva, hogy a tanári kar öregedése milyen hatással van az érettségizők átlagos eredményeire. Bár az eredményekre pozitív hatással volt, ha egy adott tanár régebb óta tanított egy iskolában – tehát az adott közegben több tapasztalata volt -, de összességében az iskolák, diákok és tanárok egyéb tulajdonságainak kiszűrésével is egyértelmű volt, hogy a tanárok átlagéletkorának növekedése negatív hatással volt az átlagos érettségi eredményekre*A tanárok átlagéletkorának hatéves növekedése egy szórással csökkenti az átlagos érettségi átlagot. A tanulmány szerint az átlag 76 volt, a szórás pedig 3,6..
A kutatók szerint bár kevés az átfogó kutatás az olasz oktatási rendszerben a tanárok motivációjára vonatkozóan, de vannak olyan tanulmányok, amikből kiderül, hogy a motiváció sokat számít. Egy kutatás szerint például összefüggés van a tanárok pozitív karrierértékelése és a negyedikes diákok olvasási képességei között. Egy másik tanulmány szerint a PISA-felméréseken elért gyenge olasz eredmények oka leginkább az olasz tanárok alacsony motivációjával magyarázható.
A kutatók szerint több tényező is magyarázhatja az összefüggést. Az egyik az lehet, hogy az idősebb tanárok kevésbé motiváltak, mint a fiatalabbak. De az is elképzelhető, hogy a fiatalok képzettebbek. Ehhez Martelli és társai azt a magyarázatot fűzik, hogy régebben ritka volt, hogy a tanárok Phd-fokozattal rendelkezzenek, de manapság ez már egyre gyakoribb Olaszországban. De például az is elképzelhető, hogy az újabb technológiák alkalmazásában jobbak az idősebb kollégáiknál.
A tanulmány következtetései a magyar oktatási rendszerre vonatkozóan is relevánsak lehetnek, ugyanis sok hasonló folyamat jellemzi az olasz oktatási rendszert, mint a magyart. Például csökkennek az oktatási kiadások, és nő a tanárok átlagéletkora. Olaszországban 2000 és 2017 között 4,4-ről 3,8 százalékra csökkentek az oktatási kiadások a GDP százalékában. Magyarországon 2004 és 2018 ugyanez az arány 5,23 százalékról 4,28 százalékra esett.
Olaszországban a középiskolai tanárok átlagéletkora az OECD adatai alapján 46-ról 53 évre nőtt 1998 és 2015 között. Magyarországon 2018-ban a (nem csak a középiskolában tanító) tanárok átlagéletkora 48 év volt, ami négy évvel magasabb az OECD-átlagnál, és a tanárok 48 százaléka volt 50 évnél idősebb (az OECD-átlag 34 százalék).
Magyarországon a tanárképzések 2007 és 2016 között egyre kedveltebbé váltak: a 2012-es évet leszámítva szinte folyamatosan nőtt a pedagógiai szakokra jelentkezők aránya az összes felvételi jelentkezésen belül. Kilencévnyi majdnem folyamatos, összesen kilenc százalékpontos emelkedés után azonban 2017-ben megtört a trend. (Ráadásul közel sem lép mindenki, illetve marad tartósan a tanári pályán azok közül, akik ilyen diplomát szereznek.) A Közoktatás indikátorrendszere 2019 című jelentés alapján 2003 óta folyamatosan nő az idős tanárok aránya a magyar oktatási rendszerben.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
