A máltaiak és a portugálok után arányaiban a magyarok a laknak a legtöbben saját megítélésük szerint túl sötét lakásban – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának közleményéből.
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió lakosságának 4,9 százaléka tartotta problémának, hogy túl sötét lakásban lakik. A tagállamok közül Máltán volt a legmagasabb a lakásukkal elégedetlenek aránya, tízből egy máltai ítélte meg úgy, hogy sötét a lakása, de a portugálok (8,2 százalék), a magyarok (8 százalék) és a lettek (7,9 százalék) is a lakásuk fényviszonyaival elégedetlenebb európai nemzetek közé tartoztak az EU-SILC*European Union statistics on income and living conditions – az Európai Unió háztartási költségvetési és életkörülmény statisztikája. adatbázisa alapján.
Régiós összehasonlításban érdekes, hogy az EU-tagállamok közül Szlovákiában egyenesen a legkevesebben (2,8 százalék, bár ez 2018-as adat), de Csehországban is csak 3,2 százalékban tartják problémának, hogy nem elég világos az ingatlan, amiben laknak. A Magyarországgal szomszédos országok közül Romániában, Horvátországban és Szlovéniában is uniós átlag alatt van azoknak az aránya, akik nem elégedettek a lakásuk fényviszonyaival.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016-ban publikált részletesebb felmérést a magyar lakáskörülményekről. Eszerint 2015-ben a magyar lakosok kevesebb mint 40 százaléka volt elégedettek azzal az ingatlannal, amelyben lakott. A legtöbb probléma az épületek állagával és hőszigetelésével volt, a magyarok csaknem harmada ítélte úgy meg, hogy “a lakás állapota nem megfelelő”. Konkrétabban a lakás zsúfoltságát emelték ki (11 százalék), és azt, hogy a lakást nem tudják fenntartani (10,8 százalék). A megkérdezettek nagyjából tizede elégedetlen volt a szomszédaival vagy a környékkel.
2003 és 2015 között egyébként jelentősen nőtt a lakásukkal elégedetlenek aránya – bár a zsúfoltsággal és a rezsifizetéssel arányaiban már kevesebb embernek volt problémája -, ezért is érdekes, hogy a sötétségre panaszkodók aránya is minimális mértékben bár, de csökkent az uniós statisztikák szerint: 2005-ben még a magyarok tizede panaszkodott erre, a 2010-es években viszont már 8 százalék körül mozgott az elégedetlenek aránya.
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
