Az elmúlt két hétben két olyan megyében azonosították népességarányosan a legtöbb fertőzöttet, amelyeket tavasszal szinte egyáltalán nem ért el a koronavírus. A hivatalos adatok alapján a jelenleg az egyik legfertőzöttebbnek tűnő Vas megyében a kijárási korlátozás május 1-i feloldásáig mindössze 14 esetet regisztráltak, az elmúlt két hétben azonban több mint hetvenszer ennyit. Nagyon hasonló a helyzet Nógrádban is: ott a nagy leállás végére 24 főig emelkedett a fertőzöttek száma, most az előző 14 napban azonban 816 esetet rögzítettek.
Bár ezekkel az adatokkal Vas és Nógrád eléggé kiemelkedik, de az elmúlt egy hónapban tartósan magas volt a népességarányos fertőzésszám Borsod-Abaúj-Zemplénben és Győr-Moson-Sopronban is. Veszprémben és Zalában pedig az elmúlt egy-két hét tendenciái aggasztóak némileg, az előző 14 nap adatai ugyanis arra utalnak, hogy gyorsulhat a járvány terjedése.
A hivatalos adatok alapján a legalacsonyabb átfertőzöttség Somogy és Tolna megyékben lehet. A főváros, ahol tavasszal a lakosságszámhoz viszonyítva is messze a legtöbb esetet regisztrálták, most ebből a szempontból csak az országos középmezőnyben van. (A grafikonon a nyilakkal vagy a legördülő menüben lehet váltani a kategóriák között.)
Bár a népességarányos esetszám sok szempontból összehasonlíthatóvá teszi a helyzetet a különböző régiókban, azért ezekkel az adatokkal is érdemes óvatosan bánni. A tesztelési intenzitás például jelentősen befolyásolhatja, hogy hány fertőzöttet regisztrálnak egy-egy megyében, és a járványnak ebben a szakaszában az esetszámhoz hasonlóan fontos mutató az is, hogy az elvégzett mintavételek hány százaléka lesz pozitív.
Mivel az operatív törzs kizárólag a fertőzések számáról készít mindenki számára elérhető megyei bontást, így ezekből az adatokból biztos képet nem kaphatunk a járvány valós helyzetéről. Éppen ezért múlt hét hétfőn rákérdeztünk a tesztelési adatokra is. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy az előző két hétben, illetve a koronavírus megjelenése óta addig összesen hány tesztet végeztek el az egyes megyékben, ám az operatív törzs ezúttal sem válaszolt a megkeresésünkre.
A legfrissebb, hétfőn közzétett NNK-jelentés
Mindenesetre az elég jól látszik, hogy a megyei fertőzöttségi adatok véletlenül sincsenek mindig összhangban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által a megyeszékhelyeken végzett szennyvízvizsgálatokkal, amit az NNK korai előrejelző rendszernek hív. A vizsgálat során az egyes városokban a koronavírus koncentrációját mérik meg a szennyvízben, és ebből próbálnak következtetni a várható terjedésre. Ezt az teszi lehetővé, hogy a fertőzöttek előbb kezdik üríteni a vírust, mint ahogy a tünetek jelentkeznének. Az NNK két héttel ezelőtti beszámolójában azt írta, hogy a koronavírus koncentrációjának emelkedését 5 nappal követi az új esetek számának növekedése, igaz, az időeltolódás mértékben azért valószínűleg nincsen teljes egyetértés. Korábban ugyanis a központ kicsit eltérő számot kommunikált: még a három héttel ezelőtti jelentésben is 4-10 nap szerepelt.
Mindenesetre a tendenciákból elvileg következtetni lehetne arra, hogy a mérés utáni egy-két hétben az adott városban mi várható, és mivel a székhelyek a megyék jellemzően legnépesebb és legsűrűbben lakott részei közé tartoznak, ezért valami hatása ennek a megyei adatokra is kellene, hogy legyen. Egyelőre azonban ilyen kapcsolat nem igazán látszik. A szennyvízadatok a legrosszabb fertőzési számokat produkáló két megye székhelyén, Szombathelyen és Salgótarjánban nagyjából szeptember 20. óta mérsékelt és stagnáló víruskoncentrációt mutattak*Ebben Salgótarján esetében csak múlt héten volt változás, aminek a hatását elvileg majd csak a következő napokban kellene érezni., Veszprémben pedig, ahol látszólag szintén felfutóban van a járvány, egyenesen alacsony szintet mértek. Ezzel szemben Debrecenben és Nyíregyházán még a három héttel ezelőtti adatok is emelkedő trendről szóltak, pedig országos összevetésben sem Hajdú-Bihar, sem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem emelkedett az előző két hétben kiugróan a fertőzöttek száma.
Az összefüggés hiányának rengeteg magyarázata lehet, kezdve attól, hogy a szennyvízadat mégsem annyira jó előrejelző, a megyeszékhelyeken kívüli járványgócpontok kialakulásán át a területenként eltérő tesztelési intenzitásig. Az adatokat gyűjtő kormányzati illetékesek valószínűleg látják is a háttérben húzódó okokat, de a tavaszi gyakorlathoz hasonlóan ezúttal sem osztanak meg annyi információt, hogy azokból bármennyire is tiszta kép rajzolódhasson ki.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
