Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. október 27. 10:03 Adat, Támogatói tartalom

Minden tizedik forintunkat már online költöttük idén

A koronavírus-járvány az online kereskedelemben óriási növekedést hozott Magyarországon. A GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatásából az derül ki, hogy az év első hat hónapjában bruttó 355 milliárd forint volt a hazai webáruházak forgalma, ami 35 százalékos növekedés a tavalyi adatokhoz képest. Mindezt úgy, hogy közben a GDP 5,8 százalékkal csökkent ebben az időszakban.

A KSH adatai is jelentős bővülést mutatnak: a statisztikai hivatal eltérő módszertannal, a csomagküldő és internetes értékesítést veszi számításba. Az ő adataik szerint az idei első két negyedévben 499 milliárd forintra nőtt az e-kereskedelem forgalma.

A bővülés már régi folyamat, eddig 30-40 százalék körül volt negyedévente, majd 2020 II. negyedévében 62 százalékra gyorsult. Eközben azonban a teljes kiskereskedelmi forgalombővülés korábbi év/év alapon számított 8-10 százalékos értéke az április és június közti időszakban alig 3 százalék volt.

 

Ahogy a grafikonon is látható, jelentős szintet ugrott a hazai online kereskedelem, mert 2020 II. negyedévében

Magyarországon már minden 10. elköltött forintot online költöttek el az emberek.   

Európai összehasonlításban azonban Magyarország igencsak le van maradva. Az idei évre nem érhetők el még több országra is összevethető adatok, de a 2019-es európai felmérés, amit az E-commerce Europe állított össze, azt mutatja, hogy hazánk az utolsó volt a vizsgált országok közül, amikor az e-kereskedelem GDP-hez mért arányát vizsgálták.

 

A mostani megugrással azonban nagyot lép előre hazánk, a GDP arányában már 2,2 százalék lesz az e-kereskedelem aránya a KSH adatai alapján. E szerint közel 50 százalékos volt az idei első féléves magyar bővülés, ami kiemelkedő, Európa egészére csak 12,8 százalékos bővülést várnak az előrejelzések.

Természetesen a többi országban is gyors növekedést hozott a koronavírus, de az európai online vásárlás királyainak számító britek 8 százalékos értéke azt jelentené nálunk, hogy 3600 milliárdos lenne az online kereskedelem.

Óriási, több ezer milliárd forintos növekedés várható tehát a következő években. Nem biztos azonban, hogy ez teljes mértékben a hazai cégek bevétele lesz. Az eNET kutatásai szerint 2018-ban a hazai online kereskedők nettó árbevétele 669 milliárd forint volt, míg a külföldi áruházaknál a magyarok 300-320 milliárd forintot hagytak ott – ez utóbbi bruttó adat.

2019-ben is növekedett a külföldi cégek részesedése a magyarok online vásárlásaiból, ám a koronavírus ebben is változást hozott. Egyre kevesebbet és kevesebbszer vásárolnak a magyarok külföldről. A három legnépszerűbb külföldi webáruház az eBay (58%), az AliExpress (49%) és a Wish (48%) a Reacty Digital felmérése szerint.

Az e-kereskedelem felfutása teljesen új kihívások elé állítja a kereskedőket: egy-egy üzlet forgalmát nagyban befolyásolja az elhelyezkedése. Egy forgalmas sétálóutcán vagy egy autópálya melletti bevásárlóközpontban mindenképpen sokan betévednek egy üzletbe. Bár ez online is lehetséges, itt sokkal nagyobb szerepe van a marketingnek, hirdetésnek. Ahhoz, hogy egy cég jól tudjon hirdetni, az is kell, hogy tudja, kinek, mikor és mit akar eladni.

Egy hazai startup pedig nemzetközileg is sikeres abban, hogy a webshopok vásárlóinak hatékonyan ajánljon olyan termékeket, amiket jó eséllyel meg is fognak venni. A Gravity R&D Zrt. tavalyi 1 milliárd forintos árbevételéből 900 millió exportból származott, a Disney+ online streamingszolgáltató és a Cora hipermarketlánc is velük dolgozik.

A cég ajánlórendszer-motort működtet e-kereskedelmi és online tartalomszolgáltató felületeken, ami sokkal összetettebb feladat, mint elsőre gondolnánk. A legtöbb honlapon látható a kosárba tett termék után egy ajánlás, hogy mit vegyünk még. Ezek sokszor csak annyit figyelnek meg, hogy akik ezt a terméket vették, mit vették még.

A Yusp nevű megoldás azonban ennél több tud: Tikk Domonkos, a Gravity R&D alapító-ügyvezetője ezt úgy magyarázta kérdésünkre, hogy ők nem csak egy-egy lépést vesznek figyelembe, hanem a vásárlókról megtudható legtöbb információ segítségével, gépi tanulással állítják össze az ajánlást. A nagy webáruházak rendszeresen versenyeztetik az ilyen rendszereket: a felhasználók egy része az egyik, a másik része a másik cég ajánlórendszere által kiválasztott termékeket látja. Az ilyen A/B tesztekből pedig még mindig győztesen kerültek ki.

Egy hagyományos webáruház esetében két alapvető cél van: az első az, hogy növeljék a kosárértéket, azaz az egy vásárlás során megvett termékek összértékét. Ezt a leginkább úgy lehet elérni, ha a webshopban vásárlás közben megjelennek ajánlatok arra, hogy mit vegyen még a vásárló, például kiegészítő termékeket. Ehhez persze az is kell, hogy optimális helyen jelenjen meg az ajánló doboz, a felhasználó eszközétől (mobil vagy számítógép), képernyőmérettől függően – a Yusp csapata pedig ebben is tud adatalapon segíteni.

Emellett azt is szeretnék a webáruházak elérni, hogy mielőbb visszatérjenek a vásárlók. Ebben is a személyre szabás a legjobb út: a Yusp segítségével például a vásárlókat jó eséllyel érdeklő termékekre tudnak személyre szabott kedvezményes virtuális kuponokat küldeni a cégek. Minél több adat van egy-egy fogyasztóról, annál pontosabban lehet célozni, de ma már akár csak néhány klikkelésből is elég információ lehet, hogy hatékony ajánlásokat tudjanak a rendszerek generálni.

Ezek jól hangzanak, és a legtöbb nagyvállalat alkalmaz már ilyen megoldásokat – vetem fel Tikk Domonkosnak -, de a kkv-k meg tudnak-e fizetni ilyen összetett rendszereket? A kisebb cégeknek is fejlesztettek egy kedvező árú és egyszerűen használható rendszert – ez lett a Yuspify. Nagyságrendileg ezer felhasználó és ezer termék már elegendő ahhoz, hogy hatékonyan működjön az ajánlórendszer, aki ezt teljesíti, annak már érdemes ilyen megoldásban gondolkodni.

A Yusipfy segítségével körülbelül tíz klikkel el tudja indítani egy kkv a személyre szabott ajánlórendszerért, és még csak befektetnie sem kell: forgalomarányosan kell jutalékot fizetni ezért a szolgáltatásért. Ez a szolgáltatás a tetszőleges online platformba integrálható, de a szintén magyar Unas webáruház-fejlesztő cég platformján már hamarosan az egyklikkes integráció is elérhető lesz. Az internetes vásárlások felfutásával nemcsak a nagyvállalatok, de egyre több kkv is megjelenik ügyfélként az ajánlórendszerek piacán, ezért is látott 2018-ban az OXO Holdings jó lehetőséget a befektetésre a Gravity R&D Zrt.-be.

Az online költések egyre nagyobb része azonban nem a webáruházakhoz, hanem a digitális szolgáltatásokhoz kapcsolódik. Itt pedig a fő kihívás, hogy a felhasználók előfizetők maradjanak. Az online streamingszolgáltatásoknál a lemorzsolódás lehetséges oka lehet, hogy a felhasználó nem talál számára érdekes filmet a tartalomdömpingben, mert nehéz eligazodni a kategóriarendszerben, vagy a tartalmak keresése kezdetleges.

Az ajánlórendszer itt is nagy segítséget tud nyújtani, és a felhasználó ízlésének vagy akár hangulatának megfelelő releváns filmeket ajánl. Emellett a tartalomfogyasztási szokásokból, mintázatokból arra is lehet következtetni, hogy kinek érdemes például kedvezményt vagy prémium tartalmakat ajánlani, hogy továbbra is előfizető maradjon. Az ilyen nézettségi mintázatok segítenek azt is megtalálni, hogy milyen tartalmakat érdemes a hirdetésekhez használni.

Ami közös a webes áruházaknál és a digitális szolgáltatásoknál, hogy sokat hirdetnek digitálisan. Az online hirdetések egyre nagyobb részét már robotok menedzselik: a Google, a Facebook és a médiavállalatok online reklám piactereket üzemeltetnek. Itt a cégek a tőzsdéhez hasonlóan licitálnak egy-egy hirdetési helyért, és ehhez is leginkább adatokra van szükség, hogy tudják, mennyit is ér meg nekik.

A cikk megjelenését az OXO Technologies Holding Zrt. támogatta.

Adat Támogatói tartalom e-kereskedelem gravity r&d oxo labs Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2021. szeptember 19. 17:03 Adat

Egy órát sem kell utazni, és egészen megváltoznak az életkörülmények az országon belül

Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 19. 07:11 Adat

Tényleg olcsóbb a Lidl külföldön?

Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

Hajdu Miklós
2021. szeptember 17. 17:59 Adat

A magyar tanárok fizetése a fasorban sincs, pedig több pénz jut az oktatásra

Nem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.

Hobot Péter
2021. szeptember 18. 16:25 Világ

Az arab világ alapjait változtatja meg az afganisztáni kivonulás

A konfliktusok súlypontja a Közel-Keletről Afganisztán felé tolódik, ahol Kína és Pakisztán, illetve India és Irán szövetsége nézhet szembe egymással.

Bucsky Péter
2021. szeptember 18. 07:10 Podcast

Városban vagy agglomerációban zöldebb lakni?

A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.