Az előző héten 299 koronavírus-fertőzött veszítette életét Magyarországon, ami már az összes halálozáshoz viszonyítva is kifejezetten magas arány. Az év 43. hetében az elmúlt öt évben átlagosan 2413 ember hunyt el Magyarországon, azaz attól függően, hogy mennyivel ugrott meg az idén a halálozás, múlt héten már minden nyolcadik-kilencedik elhunyt covidos volt.
Hirtelen ugrott meg
Pontos arányt azért nem lehet mondani, mert a statisztikai hivatal adatközlése majdnem négyhetes csúszásban van, így az egyelőre nem látszik, hogy ebből mennyi a többlethalálozás. A KSH csütörtökön tette közzé a 39. heti számokat, akkor még nem tért el radikálisan a halálozások száma a korábban megszokottól. Bár a közölt 2439 elhunyt némileg több volt az előző öt év átlagánál, de nem kiugróan: 2019-ben például ugyanazon a héten többen haltak meg Magyarországon.
Szeptember 21. és 27. között azonban még nem volt ennyire súlyos a járványhelyzet Magyarországon: az operatív törzs közlése szerint abban a hét napban 63 olyan ember veszítette életét, akinél kimutatták a koronavírus-fertőzést. Azaz alig több mint ötödannyi, mint az előző héten.
Ha azzal számolunk, hogy az összes halálozás száma nem változott az elmúlt években megszokotthoz képest, akkor múlt héten a koronavírusosok aránya az összes elhunyt számához viszonyítva már 12,4 százalék volt, ha pedig úgy kalkulálunk, hogy a covid teljes egészében többlethalálozás, akkor 11 százalék ez az arány. A tényleges szám minden bizonnyal valahol a kettő között van, azaz
szinte biztos, hogy négy hét múlva a KSH adatai is azt mutatják majd, hogy szignifikáns eltérés van halálozások számában a korábbi évekhez képest.
Erre utal az is, hogy az operatív törzs adatbázisában elég nagy számmal szerepelnek olyanok, akiknél a feltüntetett alapbetegség vagy nem halálos, vagy konkrétan a covid valamilyen szövődményének, esetleg tünetének látszik, tehát tulajdonképpen maga a betegség. A múlt héten például közel minden tizedik embernél szerepelt az alapbetegségek között a tüdőgyulladás.
A tíz százalékos többlethalálozás egyébként a nemzetközi tapasztalatok fényében még nem kiugró. Az Eurostat egy közelmúltban összeállított infografikája szerint tavasszal a járvány tetőzésének heteiben Olaszország és Spanyolország egyes régióiban a megszokott négyszeresét is meghaladta az elhunytak száma.
A fenti térképen az is jól látható, hogy tavasszal, miközben több nyugat-európai országban is elszabadult a pokol, addig régiónkban és különösen Magyarországon a többéves átlag alatt volt a halálozások száma. Valószínűleg jelentős részben ez magyarázza, hogy miért teljesen más az emberek – és így a sokszor az elvárásoknak megfelelően működő politikai vezetők – hozzáállása a második hullámhoz a két térségben. Miközben a spanyoloknál és az olaszoknál ősszel viszonylag korán szigorú intézkedésekkel reagáltak a fertőzöttek számának emelkedésére, addig a jelenleg globális összevetésben is rendkívül magas fertőzöttségi és halálozási adatokat mutató Kelet-Közép-Európában sokkal később és visszafogottabban léptek csak a kormányok.
Nem túl jók a kilátások
A múlt heti hazai adatok is azt bizonyítják, hogy nem minden korosztályt érint ugyanolyan súlyosan a pandémia. A 70 év fölöttiek körében az átlagosnál is jóval magasabb, 14-16 százalék volt a koronavírussal diagnosztizált elhunytak száma az elmúlt években megszokott halálozáshoz képest. A férfiaknál még magasabb ez az arány: a 80 és 90 év közöttiek körében majdnem 20 százalék. Összességében egyébként a nemek között nincsen jelentős eltérés: a 299 elhunytból múlt héten 150 volt férfi és 149 nő. (A grafikonon a nyilakkal vagy a legördülő menüben lehet váltani a kategóriák között.)
Az egyelőre nem látszik, hogy rövid távon hogyan javulhatna a helyzet. A nemzetközi tapasztalatok alapján a covidhoz köthető halálozás mértéke még akkor sem csökkenne érdemben a következő három-négy hétben, ha teljes karantént rendelne el a kormányzat Magyarországon. Izraelben szeptember közepén lépte ezt meg a helyi vezetés, és a fertőzöttek száma egy hónap alatt a töredékére is esett, a halálozás azonban nem csökkent jelentősen. Mindez arra utal, amit korábban már más országok adatai is megmutattak, hogy az elhunytak számának megugrása, illetve visszaesése nagyjából egy hónap késéssel követi a fertőzöttek számának változását.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
