Az Európai Unióban a magyaroknál csak a görögök, lengyelek, lettek, litvánok és bolgárok közül dolgoznak arányaiban többen olyan munkahelyen, ahol a magas elvárásokhoz gyenge szervezeti kultúra és szervezeti vagy pénzügyi ösztönzők társulnak, esetleg az utóbbi mellett még az elvárások sem magasak a munkáltató részéről.
A Eurofound nemrég megjelent munkahelyi motivációról szóló kiadványa, a European Company Survey 2019 összesen 21 869 menedzserrel és 3073 munkavállalói képviselővel készült interjú és kérdőív alapján állt össze. A felmérések alapján négy kategóriára osztották az európai cégeket.
Az első kategóriára magas elvárások és magas motivációs törekvések jellemzőek, a felmérés alapján a cégek 29 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Az ilyen cégeknél elvárás, hogy a munkavállalók segítsenek egymásnak, proaktívan próbáljanak hozzájárulni a cég fejlődéséhez, és ha a munka úgy követeli meg, dolgozzanak munkaidőn kívül is. Ezért cserébe ezek a munkahelyek gyakran adnak kihívást jelentő és izgalmas feladatokat a munkavállalóiknak, egyértelműen kommunikálják a cég céljait, képzik a munkavállalóinak, és pénzügyi ösztönzőket is alkalmaznak.
A második kategóriára közepes elvárások és motivációs törekvések jellemzőek. A cégek 40 százaléka tartozik ide. A segítség és a proaktivitás itt is fontos, viszont a túlóra már kevésbé jellemző. A munkaadói oldalról ezért cserébe hasonló dolgok járnak, mint az előző kategóriában, csak kisebb mértékben vagy előfordulással. A pénzügyi ösztönzők sem annyira hangsúlyosak.
A harmadik kategóriában, ahova az európai cégek 14 százaléka tartozik, közepes mértékben jellemző a munkavállalóktól elvárt kooperatív és proaktív szemlélet, viszont munkaadói oldalról sem figyelnek oda a dolgozók motiválására. A negyedik kategóriába az európai cégek több mint hatoda tartozik. Erre a magas elvárások és az alacsony motiváció kombinációja a jellemző. Elvárás a kooperatív és proaktív jelenlét, de ezért ritka az extra törekvés a munkaadó részéről a motiváció növelésére.
Az alábbi ábrán látszik, hogy az első típus (zöld) Svédországban és az Egyesült Királyságban, a második (világoskék) Hollandiában és Dániában fordul elő a leggyakrabban.
Az olyan munkahelyekből, ahol az alacsony elvárások alacsony motivációs törekvésekkel párosulnak (rózsaszín), Lettországban, Bulgáriában és Lengyelországban van a legtöbb. A magas elvárású és nem motiváló munkahelyekből (sötétkék) pedig Görögországban, Olaszországban és Romániában van. Az ábrán az is látszik, hogy utóbbi két kategória Magyarországon is eléggé elterjedt uniós összevetésben.
Adat
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Fontos
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
