Az Európai Unióban a magyaroknál csak a görögök, lengyelek, lettek, litvánok és bolgárok közül dolgoznak arányaiban többen olyan munkahelyen, ahol a magas elvárásokhoz gyenge szervezeti kultúra és szervezeti vagy pénzügyi ösztönzők társulnak, esetleg az utóbbi mellett még az elvárások sem magasak a munkáltató részéről.
A Eurofound nemrég megjelent munkahelyi motivációról szóló kiadványa, a European Company Survey 2019 összesen 21 869 menedzserrel és 3073 munkavállalói képviselővel készült interjú és kérdőív alapján állt össze. A felmérések alapján négy kategóriára osztották az európai cégeket.
Az első kategóriára magas elvárások és magas motivációs törekvések jellemzőek, a felmérés alapján a cégek 29 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Az ilyen cégeknél elvárás, hogy a munkavállalók segítsenek egymásnak, proaktívan próbáljanak hozzájárulni a cég fejlődéséhez, és ha a munka úgy követeli meg, dolgozzanak munkaidőn kívül is. Ezért cserébe ezek a munkahelyek gyakran adnak kihívást jelentő és izgalmas feladatokat a munkavállalóiknak, egyértelműen kommunikálják a cég céljait, képzik a munkavállalóinak, és pénzügyi ösztönzőket is alkalmaznak.
A második kategóriára közepes elvárások és motivációs törekvések jellemzőek. A cégek 40 százaléka tartozik ide. A segítség és a proaktivitás itt is fontos, viszont a túlóra már kevésbé jellemző. A munkaadói oldalról ezért cserébe hasonló dolgok járnak, mint az előző kategóriában, csak kisebb mértékben vagy előfordulással. A pénzügyi ösztönzők sem annyira hangsúlyosak.
A harmadik kategóriában, ahova az európai cégek 14 százaléka tartozik, közepes mértékben jellemző a munkavállalóktól elvárt kooperatív és proaktív szemlélet, viszont munkaadói oldalról sem figyelnek oda a dolgozók motiválására. A negyedik kategóriába az európai cégek több mint hatoda tartozik. Erre a magas elvárások és az alacsony motiváció kombinációja a jellemző. Elvárás a kooperatív és proaktív jelenlét, de ezért ritka az extra törekvés a munkaadó részéről a motiváció növelésére.
Az alábbi ábrán látszik, hogy az első típus (zöld) Svédországban és az Egyesült Királyságban, a második (világoskék) Hollandiában és Dániában fordul elő a leggyakrabban.
Az olyan munkahelyekből, ahol az alacsony elvárások alacsony motivációs törekvésekkel párosulnak (rózsaszín), Lettországban, Bulgáriában és Lengyelországban van a legtöbb. A magas elvárású és nem motiváló munkahelyekből (sötétkék) pedig Görögországban, Olaszországban és Romániában van. Az ábrán az is látszik, hogy utóbbi két kategória Magyarországon is eléggé elterjedt uniós összevetésben.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
