Jócskán megváltozott tavasz óta a járványhelyzet Európában. Az év első felében többnyire Olaszországban és az Egyesült Királyságban jelentett nehézséget a hatóságoknak lépést tartani a vírus terjedésével, most viszont a járvány első hullámát viszonylag jól kezelő kelet-közép-európai országok küszködnek ezzel a feladattal.
Erről árulkodik a pozitív vírustesztek aránya, ami jól jelzi, hogy mennyit tudunk meg a fertőzés terjedéséről az elvégzett tesztek alapján. Amennyiben ez az arány tartósan meghaladja az öt százalékot, a napi új esetek száma nem fogja kellő pontossággal jellemezni a járvány dinamikáját. Ez Magyarországon szeptember közepe óta folyamatosan és egyre nagyobb mértékben jelent problémát, októberben jellemzően már a tíz százalékos szint felett alakult e mutató értéke.
A jelenlegi elégtelen mennyiségű tesztelés tehát nem magyar sajátosság, hanem a visegrádi régió egészére jellemző. A tavasszal még a nyugati szemmel nézve példásan védekező – és a fentebbi ökölszabály tükrében akkoriban nagyjából eleget tesztelő – kelet-közép-európai országok most már nem, sőt, egyre kevésbé tartják a lépést a koronavírus terjedésével. Hozzájuk képest az első hullám veszélyét csak későn felismerő, majd a fertőzés következményeit jócskán megszenvedő briteket és olaszokat viszont felkészültebben érte a második hullám.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
