Jócskán megváltozott tavasz óta a járványhelyzet Európában. Az év első felében többnyire Olaszországban és az Egyesült Királyságban jelentett nehézséget a hatóságoknak lépést tartani a vírus terjedésével, most viszont a járvány első hullámát viszonylag jól kezelő kelet-közép-európai országok küszködnek ezzel a feladattal.
Erről árulkodik a pozitív vírustesztek aránya, ami jól jelzi, hogy mennyit tudunk meg a fertőzés terjedéséről az elvégzett tesztek alapján. Amennyiben ez az arány tartósan meghaladja az öt százalékot, a napi új esetek száma nem fogja kellő pontossággal jellemezni a járvány dinamikáját. Ez Magyarországon szeptember közepe óta folyamatosan és egyre nagyobb mértékben jelent problémát, októberben jellemzően már a tíz százalékos szint felett alakult e mutató értéke.
A jelenlegi elégtelen mennyiségű tesztelés tehát nem magyar sajátosság, hanem a visegrádi régió egészére jellemző. A tavasszal még a nyugati szemmel nézve példásan védekező – és a fentebbi ökölszabály tükrében akkoriban nagyjából eleget tesztelő – kelet-közép-európai országok most már nem, sőt, egyre kevésbé tartják a lépést a koronavírus terjedésével. Hozzájuk képest az első hullám veszélyét csak későn felismerő, majd a fertőzés következményeit jócskán megszenvedő briteket és olaszokat viszont felkészültebben érte a második hullám.
