Nem zuhant még ilyen nagyot a magyar gazdaság teljesítménye, amióta a mostani rendszerben számolják a GDP-t (tehát 1996 óta), mint a mostani második negyedévben. Éves összevetésben 13,6, az idei első negyedévhez képest pedig 14,5 százalékot zuhant a magyar bruttó hazai termék.
Az adat egyáltalán nem váratlan, és ugyan rosszabb a Pénzügyminisztérium -9,9 százalékos becslésénél, valamint az elemzői konszenzusnál, de valójában az utóbbi várakozás most az átlagosnál kevesebbet mondott. A becslés is ingoványos talajon állhatott, és – mint a KSH is megállapítja egy lábjegyzetben – a járvány miatt a szokásosnál gyengébb az adatminőség, és bizonytalanabbak a statisztikai hivatalnak a GDP számításánál használt becslései is, ezért a jövőben jelentősen változhat a most közzétett szám.
Az adat ugyan meglehetősen borzasztó – teljesen átrajzolja a GDP változásának eddig ismert ábráját -, de nem kell teljesen kétségbeesni: ez nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaság egyheted része szinte egyik napról a másikra a semmivé lett.
Áprilisra és májusra esett a járványhelyzet miatti kényszerű leállás java, és több jel is arra utal, hogy nyárra már gyorsan javult a helyzet. A különböző okokból leállított ipari kapacitások jelentős részét könnyen vissza lehet kapcsolni; igaz, még júniusban is egyedül Írországban volt pozitív az ipar teljesítménye az egész EU-ban. Több országban, így Magyarországon is több mint tíz százalékkal maradt el az ipar teljesítménye az egy évvel korábbitól. A beszerzési menedzserindexek és más konjunktúramutatók szerint a gazdaság a mélypontról gyorsan felpattant, de még mindig messze van attól a pályától, amelyen a járvány előtt mozgott.
Az a következő hónapokban fog kiderülni, hogy ez a néhány hónap mennyire tartósan roncsolta a gazdaságot az egyes országokban és szektorokban. (Feltéve, hogy a vírus második hulláma miatt nem kell újra drasztikus intézkedéseket hozni, mert ez megállíthatja vagy akár vissza is fordíthatja az emelkedést ősszel.) A szolgáltató szektor jelentős része továbbra sem térhetett vissza, az pedig nyitott kérdés, hogy a vállalatcsődök és leépítések hogyan fogják hosszú távon rombolni a gazdaságokat.
Érdemes összevetni a második negyedéves helyzetet a többi európai országgal, amelyek GDP-változását szintén ma délelőtt hozta nyilvánosságra az Eurostat:
Mint látható, Magyarország a szegényebb, régiós EU-tagok között messze a legnagyobb mértékű GDP-csökkentést szenvedte el, negyedéves összevetésben pedig csak Spanyolország gazdasága zuhant nagyobbat. Igaz, ennek köze lehet ahhoz, hogy az első negyedévben még párját ritkítóan jó adatot tett közzé a magyar statisztikai hivatal.
Adat
Fontos