Egyre több Magyarországon a biogazdaság, de még így is nagy a lemaradásunk
Soha nem nőtt még olyan mértékben az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület mérete Magyarországon, mint tavaly. A statisztikai hivatal napokban közzétett adatai szerint 2019-ben több mint 303 ezer hektáron gazdálkodtak a kritériumoknak megfelelően, ami majdnem másfélszerese az egy évvel korábbinak, és két és félszerese az öt évvel ezelőttinek.
Más kérdés, hogy ebből most csak 185 ezer hektár a ténylegesen ökológiai terület, tehát az, ahol minősített biotermékeket állíthatnak elő. Ehhez ugyanis az adott területnek először át kell esnie egy két-három éves átmeneti perióduson, amikor az átállási besorolást kapja. Az elmúlt évekre jellemző felfutást elég jól mutatja, hogy 2019-ben közel 120 ezer hektárnyi ilyen átállási terület volt.
A biotermelés felfutása minden bizonnyal elsősorban a támogatási rendszer átalakításának köszönhető, legalábbis a növekedés akkor lett kifejezetten dinamikus, amikor 2016-tól új támogatási formák nyíltak meg. Jelenleg attól függően, hogy mit termelnek az adott területen, hektáronként akár 600-800 eurós dotációt is lehet igényelni évente (pdf). A gyümölcsösöknél például kifejezetten magas a fajlagos támogatás mértéke, így nem meglepő módon itt volt a legnagyobb növekedés, de jelentősen nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont legelők és rétek területe is. Utóbbiak egyébként a teljes terület nagyjából 60 százalékát adják.
Nemzetközi összevetésben a teljes mezőgazdasági termelés arányában ugyanakkor még mindig elég visszafogott itthon a biogazdálkodás aránya. Ez jelenleg nálunk a tavalyi hatalmas ugrással is csak 5,7 százalék, miközben az Európai Unióban átlagosan már az előző években is 7-7,5 százalék volt. Leginkább Ausztriában elterjedt az ökológiai gazdálkodás, ott a teljes mezőgazdasági terület közel negyedét így használják, de Észtországban és Svédországban is 20 százalék feletti ez az arány. Az 5,7 százalékkal valószínűleg éppen kikerültünk az EU-s rangsor alsó harmadából, amit néhány régiós ország mellett Írország, Hollandia, az érdemi mezőgazdasági területtel nem rendelkező Málta és az unióból éppen távozó Egyesült Királyság béreltek ki az elmúlt években.
Az EU egyes tagállamaiban egyébként egyáltalán nem törvényszerű, hogy nő a biogazdálkodás szerepe. Az Egyesült Királyságban és Lengyelországban például látványos visszaesést hoztak az elmúlt évek.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
