Rekordokat dönt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a tavalyi harmadik negyedévben már 4,5 millió főállású alkalmazott volt. De nemcsak itthon aktivizálták magukat a magyar munkavállalók, hanem Ausztriában is új csúcsot ért el a foglalkoztatottak száma: 2019-ben már majdnem százezer magyar állampolgár dolgozott ott teljes munkaidőben.
Már csak a németek járnak a magyarok előtt, de nem sokkal: 2019 novemberében 93 ezer főállású magyar dolgozott Ausztriában, míg német 106 ezer. (Az alábbi grafikonnál a teljes éves értékhez szükséges 2019. decemberi adatot a 2018-as havi eloszlás alapján arányosítással határoztuk meg.)
Az elmúlt években dinamikusan nőtt az ausztriai magyar munkavállalók száma, 2014 óta folyamatosan évi 10 százalék körüli mértékben bővült a táboruk. 2019-ben az újabb rekord ellenére azonban látványosan lassult a bővülés, már csak 5 százalék volt az éves növekedés. Vagyis a trendek azt mutatják, hogy lassan tetőzik az ausztriai magyar munkavállalás.
Míg a legtöbb kivándorló magyar Angliát és Németországot választotta, az Ausztriában dolgozók több mint 40 százaléka ingázik. Bár – főként Sopron környékén – nehézkes a közlekedés, megéri naponta átjárni, mert így a magasabb osztrák béreket az olcsóbb Magyarországon költhetik el, ezáltal jóval többet ér a fizetésük. Az elmúlt években nem is változott az ingázók száma.
Bár a közel százezer magyar munkavállaló soknak tűnik, csak az összes ausztriai munkavállaló 2,6 százalékát alkotják. Igaz, nem csak a főállás vonzza Ausztriába a magyarokat: egyre több egyéni vállalkozó is van az országban, illetve részmunkaidőben is egyre többen dolgoznak.
Minden foglalkoztatási formát figyelembe véve már 112 ezer magyar dolgozik Ausztriában.
Ha a 78 ezer betöltetlen magyarországi álláshelyhez viszonyítunk, ez egy jelentős szám. Ráadásul a külföldön dolgozó magyarok közül az ausztriaiakat lehetne a legkönnyebben hazacsábítani, hiszen 41 ezren itthon laknak, és úgy látszik, eszük ágában sincs áttelepülni.
A gyors magyarországi jövedelememelkedés tükrében elvileg nem tűnne lehetetlennek az Ausztriában dolgozók hazacsábítása. A magyarok ugyanis messze az osztrák átlagbér alatt keresnek, a 2017-re vonatkozó adatok alapján a 2440 eurós bruttó havi fizetés helyett csak 1770 eurót. Ez nettóban havi 1380 euró, jelenlegi árfolyamon 455 ezer forint*Ausztriában a legtöbb iparágban a kollektív szerződések kötelezővé teszik a 13. és 14. havi fizetést is, ami az előbbi összegen felül értendő..
Ez azonban még mindig magasabb, mint a 2019-es magyar 239 ezer forintos nettó átlagbér. Ráadásul a forint folyamatos leértékelődése alaposan inflálja a forintban fizetett bérek dinamikus növekedését. Ha valaki az eurós bérét hasonlítja az idehaza forintban elérhetőhöz, akkor nem igazán látszik a béremelkedés.
Ráadásul a magyarok Ausztriában úgy keresik meg a hazai bérek közel dupláját, hogy nem éppen a legmagasabb bérű iparágakban dolgoznak. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy hogyan oszlanak meg a munkavállalók az egyes iparágak között Ausztriában, és mi a helyzet a magyarokkal ebből a szempontból. Jól látható, hogy a magyarok néhány, alapvetően alacsonyabb jövedelmű, kevés szaktudást igénylő ágazatban koncentrálódnak.
Kiemeltük azt is, hogy mely iparágakban a legmagasabb a magyar munkavállalók aránya. Ez pedig azt is megmutatja, miért érezhetjük úgy egy ausztriai kirándulás során, hogy szinte csak magyarok dolgoznak mindenhol, és miért tűnik túl alacsonynak az összességében 2,3 százalékos hivatalos magyar arány.
A vendéglátásban és a szálláshelyeken ugyanis minden tizedik munkavállaló magyar már Ausztriában.
Még egy oka lehet, hogy sokkal többnek érezzük az ausztriai magyarok számát egy kiránduláson: a legtöbbjük Burgenlandban és a határhoz közel dolgozik.
Burgenlandban már minden hatodik munkavállaló magyar.
Az alábbi térképen azt mutatjuk meg, hogy tartományonként hogyan alakul a legfrissebb, 2019-es adatok alapján a magyarok aránya.
Hiába dolgozik sok magyar Ausztriában, kevés magyar gyermek látogatja az osztrák iskolákat. Az osztrák Munkaügyi, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium adatai szerint 2019-ben csupán 1087 magyar állampolgárságú tanuló volt az általános és középiskolákban. Ez ráadásul visszaesés a 2017-es 1165 fős csúcshoz képest. Ez is azt mutatja, hogy a kint dolgozók közül viszonylag kevesen képzelik el ott hosszú távon a jövőjüket, nem ott élnek családjukkal, vagy nem viszik magukkal.
Ennek egyik oka az is lehetne, hogy a gyerekek felveszik az osztrák állampolgárságot. Ausztriában azonban az egyik legnehezebb az állampolgárság megszerzése az EU-tagországok közül, 10 éves tartózkodás szükséges hozzá az országban. 2018-ban csupán 258 magyar kapta meg az osztrák állampolgárságot a Statistik Austria adatai szerint, így ennek szerepe elhanyagolható.
Az is érdekes ennek kapcsán, hogy nem fiatalok választják alapvetően az osztrák munkát: az összes ausztriai munkavállaló átlagéletkora 40,3 év, a magyaroké pedig csak alig alacsonyabb, 38,9 év volt 2019 novemberében. A korfát érdemes az osztrák munkavállalókéval összehasonlítani: kifejezetten sok a 40-es éveiben járó magyar munkaváló, és még 50 felettiek is szép számmal akadnak.
Talán ez is magyarázhatja, hogy miért nincs olyan sok iskolás magyar gyerek Ausztriában: nem ritkán a gyermekeiket már felnevelő emberek választják az osztrák munkát. Bár a munkaerejük és az adóbevételük most nagyon is hiányzik Magyarországon, érdekes lesz, hogy közülük mennyien térnek majd vissza nyugdíjasként. Évi több ezer, esetleg tízezer ember esetében az osztrák nyugdíj jelentős külső finanszírozást biztosíthat az országnak.
