Jelentősen nőtt az utóbbi években a Magyarországon dolgozó külföldiek száma. Míg az EU-n kívülről érkező munkások a rosszul fizető hiányszakmákban helyezkednek el, a nyugati munkavállalók a legjobban fizető állásokban ülnek. A kettős állampolgárság is jelentős hatással volt az  elmúlt évek folyamataira.

Ebben a cikkben összeszedtünk minden adatot, amit tudni lehet a Magyarországon élő és dolgozó külföldiekről. Ez alapján az látszik, hogy egyre több külföldi él nálunk, de csak kisebb részük vállal munkát, többségében lehetnek azok, akik tanulási célból vannak itt.

A magyarországi külföldi munkavállalók ügye az utóbbi hónapokban kényes politikai témává vált, hiszen a bevándorlásellenes Fidesz tette lehetővé, hogy az ukrán és szerb munkavállalók engedély nélkül is dolgozhassanak a hiányszakmákban. A legtöbb cikk a témában az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság statisztikáiból indult ki, és azt emelte ki, hogy az utóbbi időben gyorsan nőtt a tartózkodási engedéllyel hazánkban tartózkodó külföldiek száma.

Az alábbi ábrán összegyűjtöttük, hogyan alakult az elmúlt években a Magyarországon élő külföldiek száma. Az EU, Norvégia, Svájc és Liechtenstein (együtt az Európai Gazdasági Térség, EGT) állampolgárai bár akármeddig külön engedély nélkül itt élhetnek, a statisztikák azt is megmutatják, közülük mennyien élnek itt huzamosabb ideig.  

Ahhoz képest, hogy a kormányzat a bevándorlás elleni hadjáratot hirdetett, sose látott magasságokba emelkedett a Magyarországon élő külföldiek száma.

2018 végére már negyedmilliónál is többen éltek legálisan Magyarországon, ami 46 százalékos növekedés 2014 óta.

Az adatokból látható, hogy a menedékkérők és befogadottak száma valóban csökkent, de az a néhány ezer fő gyakorlatilag észrevehetetlen a statisztikákban. Tehát a menedékkérők száma változásának nem volt hatása. Azt is fontos kiemelni, hogy sokan csak egy rövid időszakra maradnak Magyarországon: tartózkodási engedélyt nem csak munkavállalási, de tanulási céllal is lehet kapni, vagy ha valakinek megfelelő összegű fedezete van rá, hogy munka nélkül itt élhessen, az is megkapja. Azaz a tehetősek akkor jönnek, amikor csak akarnak, és addig is maradnak. 

Az adatok azonban azt nem mutatják meg, hogy a tartózkodási és regisztrációs engedéllyel rendelkezők közül mennyien dolgoznak valóban Magyarországon: könnyen lehet, hogy valaki megkéri, és mégsem jön Magyarországra. Vagy éppen megkapja az engedélyt hosszabb időszakra, de néhány hónap után odébb áll – mivel a magyar nettó béreknél csak a román és a bolgár átlagbér alacsonyabb az EU-ban, nem csoda, ha tömegével nem akarnak munkavállalók hozzánk jönni. Magyarország viszont ugródeszkaként szolgálhat az EU-ban a fejlettebb országok felé.

A Magyarországon tartózkodó külföldiek több mint 90 százaléka az alábbi négy kategóriába tartozik:

1. Regisztrációs igazolás (123 ezer fő 2018 végén): ezt az EGT állampolgárok kapják, aki 180 napnál hosszabb ideje tartózkodnak Magyarországon és keresőtevékenységet folytatnak. A hazánkban tartózkodó külföldiek fele tartozik ebbe a kategóriákba, és 2014 óta negyedével nőtt számuk. Érdemes ezt a közel félmillió magyar számával összevetni, aki más EGT tagállamban dolgozik.
2. Tartózkodási engedély (77 ezer fő): erre van szükség az EGT-n kívüli országok állampolgárainak magyarországi munkavégzéshez, de tanuláshoz és munka nélküli huzamosabb itt tartózkodáshoz is. Az ő számuk közel duplájára nőtt, de nem mindenki vállal munkát.
3. Nemzeti letelepedési engedély (29 ezer fő): ez főként az EGT-n kívüli, így ukrajnai és szerbiai magyaroknak nyújt segítséget, egyszerűen és gyorsan tudnak ezzel az eljárással Magyarországra költözni. Igaz, magyar állampolgárság felvétele esetén erre sincsen már szükség, mégis sokan választják. Ahogy a magyar állampolgárság felvétele kapcsán számos visszaélésre derült fény, nem lenne meglepő, ha ezt a tartózkodási lehetőséget is kihasználnák nem magyar származású ukrán és szerb állampolgárok is.
4. Állandó tartózkodási kártya (17 ezer fő): ezt azok az EGT állampolgárok kérhetik, akik legalább öt éve Magyarországon élnek, de 3. országok egyéb jogviszony alapján itt élő állampolgárainak hozzátartozói is.

Korábbi cikkünkben azt is bemutattuk, hogy a kormány évi 6 milliárddal támogatja, hogy EU-n kívül diákot vonzzon Magyarországra, és már jóval 5 ezer felett jár az ösztöndíjas hallgatók száma, akik alapvetően tartózkodási engedéllyel tanulhatnak hazánkban. Emellett egyre többen tanulnak Magyarországon más ösztöndíjak segítségével, vagy fizetik saját maguk a tanulmányaikat, így a tartózkodási engedélyek közel tizedét tanulók kaphatják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA keleti nyitás miatt érkező külföldi diákokra a sokszorosát költi a magyar állam, mint a hazaikraBecslésünk szerint idén már tízmilliárd forintnál is többet költ a magyar állam ötezer, főként szegény országokból érkező diákra. Eközben a magyar diákokra egyre kevesebb jut.

Az Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet adataiból az is kiderül, hogy mennyi uniós állampolgár dolgozott Magyarországon az elmúlt időszakban, és hány darab harmadik országbeli munkavállalási engedélyt adtak ki. Ezeket kiegészítettük a KSH tavalyi kereseti adataival.

Jól látható, hogy az elmúlt évtizedben nem csak a harmadik országbeli – főként ukrajnai – állampolgárok száma ugrott meg, hanem a más uniós országokból Magyarországon munkát vállalók száma is. Az is látható, hogy 2010 után, a kettős állampolgárság bevezetésével élesen csökkent a harmadik országokból érkezőknek kiadott munkavállalási engedélyek száma. Ez nem véletlen: a korábban évi tízezer körüli szerb és ukrán munkavállalási engedélyek száma évi alig néhány ezerre esett vissza.

Azt is sikerült megtudnunk, hogy melyik országból mennyien kaptak érvényes munkavállalási célú tartózkodási engedélyt.^*Sajnos ebből nem látszik, hogy mennyi ideig érvényesek ezek: a hatóság az egyedi esetekben különböző módon dönthet, de legfeljebb öt év lehet.  Ebből kiderül, hogy nem csillapodik a vendégmunkások beáramlása, ha az év első 8 hónapjában látható folyamatok év végégig kitartanak, idén új rekord születhet, és 54 ezren juthatnak munkavállalási lehetőséghez hazánkban. Az igénylők kétharmada ukrán volt idén, de érdekes módon vietnámi és indiai igénylőből is egyre több van.

A KSH adatai azt is megmutatják, hogy mennyien dolgoznak valóban a külföldi állampolgárok közül Magyarországon. A legutolsó adatok alapján a számuk 51 ezer fő volt, kétharmaduk érkezett az EGT-n kívülről.

A külföldi munkavállalók közül Magyarországon minden 3. ukrán állampolgár, a hivatalos adatok szerint 15 ezren vannak.

Romániából érkezett Magyarországra a második legtöbb munkavállaló, őket a szlovákiai és szerbiai állampolgárok követték. A 2018-as átlagos magyarországi bruttó 329 ezer forintos keresethez képest a külföldi országból érkezők érezhetően többet kerestek: 443 ezer forint volt a havi bruttó átlagfizetésük.^*Mindkét esetben csak az öt főnél többet foglalkoztató cégek adatai szerepelnek A harmadik országból érkezőknél azonban szinte pontosan a magyar átlagnak megfelelő, 328 ezer forint volt az átlag, a legkevesebbet a koszovóiak (199 ezer forint), a legtöbbet az oroszok (813 ezer forint) vitték haza.

Az uniós országok állampolgárai 40 százalékkal többet kerestek, mint a magyarok, náluk 460 ezer forint volt a havi bruttó átlagfizetés. A románoknál volt a legalacsonyabb (298 ezer), a franciáknál pedig a legmagasabb (1,3 millió forint).

Nettóban számolva a franciák 892 ezret vihetnek haza, ami negyedével magasabb a franciaországi 709 ezer forintnak megfelelő átlagbérnél. A németek 764 ezer forintos nettója nagyjából megegyezik az otthoni 775 ezer forintnak megfelelő átlagbérnek. Csakhogy a megélhetési költségek jóval – nagyjából 70 százalékkal – alacsonyabbak Magyarországon, mint a két nyugat-európai országban, így sokkal jobban élhetnek nálunk, mint otthon. 

A külföldi munkavállalókról a Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet honlapján is elérhetők adatok, de sajnos 2017-es az utolsó elérhető kiadvány.^*Cikkünk írásakor megkerestük a Nemzeti Foglalkoztatási Szervezetet is, hogy mikorra várhatók a 2018-as évre vonatkozó adatok, de két hét elteltével sem érkezett semmilyen válasz. Eszerint 2016-ban 6303, két évvel ezelőtt 9274 harmadik országból érkezett munkavállaló kapott itthon munkavállalási engedélyt. Ez 2018-ra közel 32 ezerre nőtt a KSH adatai szerint, így valóban nagyon gyorsan megnőtt a külföldi munkavállalók száma. 

Az iparágak szerinti megoszlás azt mutatja, hogy a legtöbben a jelentős munkaerő hiánnyal küzdő feldolgozóiparban és kereskedelemben helyezkedtek el. Az IT szolgáltatások és a szolgáltatást támogató tevékenységek azonban a magyar gazdaság nemzetközi beágyazódását mutatják. A közel 50 ezer főt foglalkoztató üzleti szolgáltató központokban sokszor nem csak Európában, hanem a világ szinte minden országában lévő többi multis leányvállalattal is együtt dolgoznak. Az ő életük elképzelhetetlen lenne, ha nem tudnának itt dolgozni más országokból is kollégáik hosszabb-rövidebb időre.

Ahogy az indiai munkavállalók magas átlagbére is mutatja, feltehetően programozók, magasan képzett szakemberek ékeznek hazánkba onnan. A nyugat-európai munkavállalók bére is azért lehet olyan magas, mert a magyarországi leányvállalatok vezető állásait csak ritkán bízzák hazai menedzserekre. Ez egyben azt is mutatja, hogy a magyarországi leányvállalatok alacsony önállóság mellett, alacsony hozzáadott értékű munkát végeznek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem csak a gyárakról kellene beszélni, a multik irodái nélkül nem pörögne a magyar gazdaságTeljesen más lenne Budapest, ha nem lenne ilyen jó fizetése annak a közel negyvenezer embernek, akik az SSC-kben dolgoznak. De mik ezek, hogy keveredtek ide, és hogyan kellene megtartani őket?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJó dolog külföldre dolgozni, de csapdahelyzet is lehet belőleBeragadhat Magyarország a tömegtermelésbe, ha nincs B-tervünk az olcsó exporthoz képest. 1725 vállalat adatainak elemzése is alátámasztja ezt.

A béreknél láthattuk, hogy mennyire különböző állásokba jönnek külföldiek, és a képzettség szerinti eloszlás is ezt mutatja. Magyarországra vagy a nagyon alacsonyan képzett munkavállalók jöttek (negyedüknek legfeljebb 8 általánosa van), vagy a jól képzett, magasan kvalifikált szakemberek (harmaduknak felsőfokú képesítése van, ami magasabb a hazai átlagnál).

Azt csak néhány év múlva tudhatjuk meg, hogy a most megugró külföldi munkavállalók milyen szektorokban helyezkedtek el, de a kirajzolódó trendek azt mutatják, hogy az alacsonyan képzett, rosszul fizetett feldolgozóipari munkavállalók iránt nőtt meg az igény.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat átlagfizetés bevándorlás migráció oif Olvasson tovább a kategóriában