Idén év elején nagyjából kora tavaszig feltűnően sok volt a sztrájk az országban, és nemcsak érzetre volt több a munkabeszüntetés, hanem a statisztikák is megerősítik ezt a jelenséget.
A Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója, Berki Erzsébet friss tanulmánya a 2010 óta eltelt időszak munkaügyi akcióit elemzi. A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy 2010 óta a sztrájkok száma végig a 2010 előtti évek átlaga alatt maradt,
az idén viszont már annak ellenére a korábbi időszak átlagát meghaladó számú sztrájk volt, hogy még csak egy hónappal vagyunk túl az év felén.
Az ábrán az is látszik, hogy 2010 óta sok volt a munkabeszüntetéssel együtt nem járó akció, mint például a tüntetés vagy az aláírásgyűjtés. Ennek a tanulmány szerint az az oka, hogy 2010-ben megváltozott a sztrájktörvény, és ettől a potenciális sztrájkszervezők megijedtek, és inkább tüntetéseket szerveztek munkabeszüntetés helyett.
„A törvénymódosítás interpretációi szinte kivétel nélkül arról szóltak, hogy ettől fogva lehetetlen a sztrájk, holott a még elégséges szolgáltatás nyújtására nem kötelezett szektorokra nézve mindössze annyi változás történt, hogy a jogellenes sztrájkok közé bekerült az az eset is, ha a szervezők nem tesznek eleget a munkáltatóval való együttműködési kötelezettségüknek. Hogy ez utóbbi mit jelent, annak a tartalmi kifejtésére nem került sor” – írja Berki a tanulmányban, aki szerint ugyanakkor ez a félelem alaptalannak bizonyult, amit a 2019-es sztrájkhullám bizonyít.
Az akciók címzettje leggyakrabban a kormány vagy a parlament volt. Ennek a tanulmány szerint az az oka, hogy Magyarországon a kormány elég gyakran belefolyik a munkafeltételek alakításába, a versenyszférában például a minimálbér és a garantált bérminimum meghatározásán, a közszférában pedig a jogállási törvények és a szaktörvények meghozatalán keresztül, ezekkel közvetlenül szabályozva a munkafeltételeket. A másik ok pedig az, hogy a munkáltatók és a munkavállalók a közvetlen tárgyalás helyett a kormány segítségével akarják megoldani a problémáikat.
Az akciók célja egyébként leggyakrabban bérrel volt kapcsolatos. Tíz év alatt az akciók követelései csak az esetek 6 százalékában teljesültek teljesen, 17 százalékban részben; 64 százalékban viszont teljesen eredménytelenek voltak. A leghatékonyabb akció a figyelmeztető sztrájk volt, ami az esetek felében volt eredményes a vizsgált időszakban, a sztrájkok hatékonysága 30 százalék körül alakult, viszont az összes többi akcióból csak minden ötödik-hatodik vezetett értékelhető eredményre.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
