A kilencvenesek években a volt szocialista országok szinte egyszerre nyitották meg gazdaságaikat a nemzetközi kereskedelem és tőkeáramlás előtt. A friss piacgazdaságok hamar bekapcsolódtak a globális termelésbe és kisvártatva az európai feldolgozóipar gerincévé váltak. A közgazdászokat gyakran foglalkoztató kérdés, hogy mindezek következtében mennyire lettek kiszolgáltatottak a külpiacoknak ezek az országok, amit nemrégiben a lengyel nemzeti bank munkatársai vizsgáltak meg alaposabban.
Röviden összefoglalva az ő válaszuk is az, hogy nagyon. Lengyelországban például az 1995 és 2014 közötti átlagos évenkénti gazdasági növekedés a hozzáadott értéket alapul véve 3,7 százalék volt, aminek nagyjából a fele volt köthető a külpiacokra termelt javakhoz. Ez az arány Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában még magasabb volt: rendre 70, 78, illetve 80 százalék. Mindeközben a nyugati országokban, amelyekhez a nyitottá és exportorientálttá vált posztszocialista gazdaságok igyekeznek felzárkózni, egy kivételtől (ez Németország) eltekintve jóval kisebb súlya van az exportnak a növekedésben – például Franciaországban 34, Spanyolországban 32, az Egyesült Királyságban pedig 26 százalék.
Mindezt szemléletesen mutatja az alábbi ábra oszlopainak narancssárga része:
A hozzáadott érték növekedése és annak összetevői, 1995 és 2014 közötti átlag (%) Forrás: Hagemejer&Mućk (2019): Export-led growth in Central and Eastern Europe
A kutatók szerint a posztszocialista országok egyre intenzívebb részvétele a nemzetközi értéktermelésben növelte a kelet-közép-európai régió gazdasági aktivitását. Eközben viszont a nyugat-európai országokban az onnan kiszervezett tevékenységek hiányát lehetett érzékelni. Érdemes kiemelni azt is, hogy a globális termelési láncokban részt vevő országok között gyakran félkész termékek mozognak: a tanulmányban szereplő becslés szerint a Kelet-Közép-Európából exportált javaknak legalább a hatvan százalékát ezek teszik ki. Mindezt figyelembe véve következtethetünk arra, hogy a volt keleti blokk országaiban tapasztalt konvergenciát is jelentős részben az az exporttevékenység hajtja, amit a multinacionális cégek helyi fiókvállalatai generálnak, sokszor a még készülőfélben lévő áruk összetevőinek mozgatásával, amelyeket korábban jobbára még a nyugati országokban hoztak létre.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
