Lassuló növekedést, és közben lassan romló egyensúlyi helyzetet jósol Magyarországnak az OECD a most megjelent éves gazdasági kitekintésében. Ugyan úgy látják, hogy a világgazdasági növekedési lendületét éppen a Magyarországon túlsúlyos feldolgozóipari szektor fogja visszafogni, mivel a kereskedelmi háborús bizonytalanság a termelés visszafogására készteti a cégeket.
Hiába kitett azonban Magyarország ennek a szektornak, a gazdaság növekedése az OECD szerint továbbra is erős lesz. Ugyan Szlovákia és Lengyelország a magyarnál gyorsabb növekedésre számíthat, de a fejlett országokhoz képest mindenképpen gyors a magyar bővülés.
Ez persze teljesen logikus, a kevésbé gazdag országok jellemzően gyorsabban növekednek a felfelé ívelő gazdasági periódusokban. Ugyanakkor Magyarország esetében feltűnő, hogy mennyire elszaladt a növekedés a gazdaság alapjaitól. Mint az OECD is megállapítja, a gazdaságot már a belső kereslet hajtja, nem a feldolgozóipari export szektor. Ez, ahogyan ilyenkor lenni szokott, az inflációt is felpörgetheti, 2020-ra már 3,9 százalékos maginflációt várnak.
A szervezet szerint már idén el fog fogyni a folyó fizetési mérleg többlete, ami 2020-ra mínusz 0,7 százalékra eshet, miközben a magánfogyasztás (és pláne a bérek) a GDP-nél gyorsabban fognak növekedni. A GDP bővülése eközben idén 3,9 százalékra fékeződhet, jövőre pedig 3 százalékra; az valamivel alacsonyabb a magyar kormány legutóbbi konvergenciaprogramban bemutatott becslésénél, ők ugyanis egészen 2023-ig 4 százalékos, vagy valamivel afölötti bővülést remélnek.
Az OECD azt javasolja Magyarországnak, hogy – a munkaerőtartalék felszabadítása érdekében – gyorsabban építse le a közmunka-programot, segítse a fiatal szülők visszajutását a munkaerőpiacra. A jó pénzügyi helyzetet a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer, valamint az államháztartás rendbetételére kellene használni, írják.
Adat
Fontos