Nagyon látványosan megugrott a sajttermelés az év első három hónapjában Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban közzétett adatai szerint valamivel több mint 24,4 ezer tonna sajtot állítottak elő tehéntejből január és március között, ami hetedével több az egy évvel korábbinál. Ennél is többet mond azonban, hogy az első negyedévben két olyan hónap volt, amikor a termelés meghaladta a nyolcezer tonnát, márpedig a KSH adatai szerint ilyen nem is volt korábban.
Nem a sajt az egyetlen tejtermék, aminek a kibocsátása nőtt, pörög az egész ágazat. Utóbbiban Sallai Attila, a Naszálytej vezérigazgatója szerint komoly szerepe van a januári áfa-csökkentésnek, aminek hatására a hazai termelők versenyképessége javult, és sikerült teret nyerniük a külföldi konkurensek kárára. Így az import is látványosan visszaszorult: a legnagyobb volumenű termékkörben*tej, tejszín nem sűrítve, nem édesítve, több, mint 1, max 6 százalék zsírtartalommal. például közel a harmadával.
Ez azonban főleg a tartós UHT tejekre igaz, a sajtnál egészen más hajtja a piacot. Itt érdemben nem is csökkent a behozatal, a korábbi évek látványos felfutása után az idei első két hónapban stagnálást mutattak az adatok. A hazai termelés megugrásának a magyarázata így itt sokkal inkább az, hogy
évek óta egyre több sajtot eszünk.
Miközben 2010-ben az éves átlagos sajt és túrófogyasztás mindössze 5,5 kilogramm volt, 2017-ben már 7,6, azaz majdnem 40 százalékkal több. Ez azt jelenti, hogy kilenc éve összesen nagyjából 55 ezer tonna sajtot ettünk, tavalyelőtt viszont ennél majdnem 20 ezer tonnával többet.
Ez egyébként azt is jól mutatja, hogy nem Magyarországon adják el az összes itthon előállított sajtot, havi 12-14 millió dollárért értékesítenek a magyar termelők külföldön is. A legtöbbet Olaszországban, de meglepően sok sajtot szállítunk a Közel-Keletre is. A második legnagyobb külkereskedelmi partner például Libanon de top 5-ös Szaúd-Arábia és Jordánia is, így ez a három ország szívja fel a teljes export közel harmadát.
Az elsőre meglepőnek tűnő trend magyarázata, hogy az egyik legnagyobb hazai gyártó, a 2017-ben 31 milliárdos forgalmat produkáló Kőröstej Kft. tulajdonosa, Riad Naboulsi nagyon erős kapcsolatokkal rendelkezik a térségben.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
