Öt éve nem volt ilyen gyors a drágulás, szigorodni fog a magyar monetáris politika
Utoljára öt évvel ezelőtt, 2014. januárban volt olyan magas a maginfláció, mint idén februárban. A mutató éves összevetésben 3,5 százalékos drágulást mutat, és a 2018 első felében tapasztalható elbizonytalanodás óta élesen emelkedik. Ez nehéz helyzetbe fogja hozni a magyar jegybankot, amely korábban jelezte, hogy a 3 százalékot meghaladó adószűrt maginflációt tekinti annak a szintnek, ami után el kell gondolkodni a monetáris politika szigorításán.
Persze nem véletlen, hogy egyszerű fogyasztóként teljesen máshogyan érezzük ezeket a folyamatokat, hiszen nem hogy az egyes termékek, hanem még a legnagyobb termékcsoportok árai is teljesen más pályán vannak.
Az üzemanyag- és élelmiszerárak szélsőségesen ingadoznak, miközben a tartós fogyasztási cikkek ára hosszú ideje nyomott, és a – sokkal nehezebben mérhető – szolgáltatás-árak is csak lassan emelkednek. A maginflációs mutatót azért jó figyelni, mert ebben nincsenek benne ezek a külső hatások miatt mozgékony dolgok (így a nem feldolgozott élelmiszerek, az üzemanyagok és az energia, illetve a hatósági áras termékek-szolgáltatások árváltozásainak hatását is kiszűrik).
A Magyar Nemzeti Bank azért nincs könnyű helyzetben, mert nehéz eldönteni, hogy mi hat erősebben a magyar árakra: a drágulás felé ható belső tényezők (munkaerőhiány és az ebből következő kétszámjegyű béremelkedés) vagy az ezt lassító külső tényezők. Főleg ezért nehéz dilemma ez, mert Magyarországon erősen nyitott gazdaság, azért az importárak különösen fontosak.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a jelek szerint egy sor, nem csak az árstabilitás megőrzéséről szóló feladatot is követ az MNB. Cél a gyenge forint és kamatok minél alacsonyabban tartása, és nem is csak a gazdaság egészének élénkítése miatt, hanem azért is, mert az MNB saját eredményét is rontaná a forint erősödése, vagy a kamatok emelkedése. Ráadásul még egy csavar, hogy az Európai Központi Bank az eurózóna gazdasági lassulása miatt éppen tegnap jelentette be, hogy újra lazítani kezd monetáris politikáján.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
