Nemcsak hazai vagy régiós, de még uniós összevetésben is kifejezetten nagy megmozdulás volt a győri Audi-sztrájk. Bár az európai munkabeszüntetéseket összesítő adatbázis pontossága hagy némi kívánnivalót maga után, így is sokat elárul, hogy a januári akció több sztrájknapot eredményezett, mint amennyit 2009 óta összesen mértek Magyarországon.
Az uniós sztrájkadatokat az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) a munkabeszüntetéssel telt napok ezer lakosra vetített számával méri. Ezt úgy számolják, hogy a sztrájk napjait megszorozzák az abban résztvevők számával, majd elosztják az összes alkalmazásban állóéval, és az így kapott eredményt szorozzák ezerrel. A módszer előnye, hogy így időben és országok között is összehasonlíthatóvá válnak az adatok.
A módszertan alapján pedig az Audi-dolgozók munkabeszüntetése ezer lakosra vetítve 31 sztrájknapot eredményezett, közel nyolcszor annyit, amennyit az ETUI 2010 és 2017 közötti években átlagosan mért Magyarországon. Ez még akkor is durva különbség, ha figyelembe vesszük, hogy az érintett hét évben kifejezetten kedvezőek voltak a gazdasági körülmények, ilyenkor pedig viszonylag ritkán szoktak sztrájkolni az emberek. Ráadásul a mostani megmozdulás az ezt megelőző 10 év adatait is túlszárnyalta, 2000 és 2009 között ugyanis átlagosan évi 23 sztrájknapot jegyeztek fel az európai intézetnél, pedig ebben az időszakban egy gazdasági összeomlás is volt.
Más kérdés, hogy az ETUI számait érdemes fenntartásokkal kezelni. A módszertani információknál ők is felhívják a figyelmet, hogy jó eséllyel több okból is alulbecsülik a munkabeszüntetéssel töltött napok tényleges számát. Egyrészt nem jutnak hozzá minden információhoz, másrészt az adatgyűjtés és a jelentések módszertana is időről időre változik.
Az adatbázisuk alapján Magyarországon például 2013-ban nem volt érdemi megmozdulás, holott ebben az évben tartottak szintén közel egyhetes munkabeszüntetést a Dunaferrnél. Bár az acélműben csak harmadannyian dolgoztak akkor, mint most az Audinál, a statisztikákban ennek így is látványos kiugrást kellett volna eredményeznie.
Az elmúlt közel 20 év hazai adatait egyébként a 2000-es év húzta fel, az ETUI szerint az országos egészségügyi sztrájk miatt. Bár abban az évben valóban volt munkabeszüntetés az egészségügyben, valószínűbb, hogy a kiugró szám a vasutasok megmozdulásai miatt jött össze.
Egyébként Európában a görögök és a ciprusiak sztrájkolnak a legtöbbet. A 2000 és 2009 közötti időszakban Görögországban volt a legtöbb munkabeszüntetés, és bár 2010 óta ők nem közölnek adatot, annyit tudni lehet, hogy az adatközlés megszüntetését követő hét évben is 32 általános sztrájk volt náluk. Ez majdnem annyi, mint Európa összes többi országában együttvéve.
Ezek alapján a görögök valószínűleg a 2010 és 2017 közötti időszakban is vezethettek, adatok híján azonban Ciprus hozta a legmagasabb számot. A 316 sztrájknap két és félszerese annak, amit a második helyen álló, és egyébként kifejezetten aktívan és kiszámíthatóan sztrájkoló franciák összehoztak.
A sztrájkkal töltött napok száma egyébként összességében folyamatosan csökken Európában. A rendszerváltás évében volt a csúcs 272 nappal, 2017-ben azonban ez már csak 16 volt.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
