Ha azt gondolnád, hogy egyre többet költünk kommunikációra, nagyot tévedsz
Az elmúlt tíz évben soha nem költöttek olyan keveset a magyar háztartások kommunikációra teljes büdzséjükhöz viszonyítva, mint 2017-ben. Az eurostat adatai szerint ilyen célra a teljes háztartási költségvetés átlagosan 3,6 százaléka ment el, ami érezhető visszaesés a korábbi évekhez képest.
Bár a hazaihoz hasonló mértékű csökkenés máshol nem volt, általános tendencia, hogy az uniós háztartások ilyen jellegű kiadásai arányaiban nem nőnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberek egyre kevesebbet költenének kommunikációra, azt pedig végképp nem, hogy kevesebb ilyen jellegű szolgáltatást vennének igénybe.
Egyrészt a háztartások évről évre egyre többet költenek, így ha arányaiban ugyanannyit, vagy kicsit kevesebbet szánnak valamire, az összegszerűen több lehet. Így van ez a kommunikációval is, amire 2017-ben több mint 210 milliárd eurót költöttek az EU-ban, szemben az egy évvel korábbi 207-tel.
Másrészt jelenleg ugyanannyi pénzért sokkal többet lehet kapni, mint néhány évvel korábban. Itthon a Központi Statisztikai Hivatal éppen ma közzétett adatai szerint 2018-ban valamennyi szolgáltatás közül a telefon és internet ára csökkent a legnagyobb mértékben, és nem volt ez másképp 2017-ben sem. A két év alatt összesen több mint 10 százalékkal lett olcsóbb a két szolgáltatás. Bár tavaly a tévé-előfizetések drágultak, egy évvel korábban itt is árcsökkenést mért a KSH.
Márpedig az összes kommunikációhoz köthető kiadás messze legnagyobb részét az ilyen szolgáltatások adják. Az eurostat ezek mellett a telefon és telefaxvásárlást illetve a postai szolgáltatásokat sorolja a kommunikációs kategóriában. Ilyenekre azonban évi kevesebb mint 50 eurót költünk fejenként. Ráadásul a mobilok is egyre olcsóbbak: abban a kategóriában, ahol a telefonkészülékek árváltozását is kimutatják, 2014 óta minden évben 4-5 százalékos árcsökkenést mért a KSH.
Más kérdés, hogy a teljes háztartási költségvetésben számolt 3,6 százalékos arány kifejezetten sok, az uniós államok többségében azért ennél kevesebbet költenek a háztartások kommunikációra. Az átlag 2,5 százalék, Ausztriában, Luxemburgban és az Egyesült Királyságban azonban a kettőt sem éri el. A magyarázat – akárcsak a közlekedés esetében – itt is az alacsonyabb jövedelmekben keresendő: bár összegszerűen is némileg kevesebbet költünk ilyen szolgáltatásokra, mint a nyugat-európaiak, mindezt sokkal kevesebb pénzből tesszük.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
