Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. január 16. 17:00 Adat

Ha azt gondolnád, hogy egyre többet költünk kommunikációra, nagyot tévedsz

Az elmúlt tíz évben soha nem költöttek olyan keveset a magyar háztartások kommunikációra teljes büdzséjükhöz viszonyítva, mint 2017-ben. Az eurostat adatai szerint ilyen célra a teljes háztartási költségvetés átlagosan 3,6 százaléka ment el, ami érezhető visszaesés a korábbi évekhez képest.

Bár a hazaihoz hasonló mértékű csökkenés máshol nem volt, általános tendencia, hogy az uniós háztartások ilyen jellegű kiadásai arányaiban nem nőnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberek egyre kevesebbet költenének kommunikációra, azt pedig végképp nem, hogy kevesebb ilyen jellegű szolgáltatást vennének igénybe.

 


Egyrészt a háztartások évről évre egyre többet költenek, így ha arányaiban ugyanannyit, vagy kicsit kevesebbet szánnak valamire, az összegszerűen több lehet. Így van ez a kommunikációval is, amire 2017-ben több mint 210 milliárd eurót költöttek az EU-ban, szemben az egy évvel korábbi 207-tel.

Másrészt jelenleg ugyanannyi pénzért sokkal többet lehet kapni, mint néhány évvel korábban. Itthon a Központi Statisztikai Hivatal éppen ma közzétett adatai szerint 2018-ban valamennyi szolgáltatás közül a telefon és internet ára csökkent a legnagyobb mértékben, és nem volt ez másképp 2017-ben sem. A két év alatt összesen több mint 10 százalékkal lett olcsóbb a két szolgáltatás. Bár tavaly a tévé-előfizetések drágultak, egy évvel korábban itt is árcsökkenést mért a KSH.

Márpedig az összes kommunikációhoz köthető kiadás messze legnagyobb részét az ilyen szolgáltatások adják. Az eurostat ezek mellett a telefon és telefaxvásárlást illetve a postai szolgáltatásokat sorolja a kommunikációs kategóriában. Ilyenekre azonban évi kevesebb mint 50 eurót költünk fejenként. Ráadásul a mobilok is egyre olcsóbbak: abban a kategóriában, ahol a telefonkészülékek árváltozását is kimutatják, 2014 óta minden évben 4-5 százalékos árcsökkenést mért a KSH.

 

Más kérdés, hogy a teljes háztartási költségvetésben számolt 3,6 százalékos arány kifejezetten sok, az uniós államok többségében azért ennél kevesebbet költenek a háztartások kommunikációra. Az átlag 2,5 százalék, Ausztriában, Luxemburgban és az Egyesült Királyságban azonban a kettőt sem éri el. A magyarázat – akárcsak a közlekedés esetében – itt is az alacsonyabb jövedelmekben keresendő: bár összegszerűen is némileg kevesebbet költünk ilyen szolgáltatásokra, mint a nyugat-európaiak, mindezt sokkal kevesebb pénzből tesszük.

Adat háztartások kiadás kommunikáció telefon Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2019. szeptember 15. 12:21 Adat

Kevesebbet használjuk, mégis egyre több embernek van vezetékes telefonja

Az elmúlt években erősen ösztönözték a szolgáltatók, hogy vonalas telefonra is előfizessenek a háztartások, meg is lett az eredménye.

Jandó Zoltán
2019. szeptember 14. 17:37 Adat

Hadat üzentek az alkoholizmusnak, csúnyán elbukták a háborút

Észtországban minden ötödik embert az ital öli meg. A kormány lépni akart, de a gazdasági érdekek és a közös piac legyőzték az egészségügyi szempontokat.

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 13. 11:16 Adat

Matolcsynak vagy Vargának van igaza? Kétszer nyolc grafikon a vita eldöntéséhez

A németek készülnek a recesszióra, és minden jel szerint meg is van az okuk erre, a magyarok azonban mintha egész más pályán mozognának.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. szeptember 14. 08:08 Vállalat

Az állam és a mobilhasználók is milliárdokat bukhatnak a tegnapi döntés miatt

Mindenki arra számított, hogy a Digi frekvenciát szerez magának és szétrobbantja a magyar mobilpiacot, erre egyszerűen kivágták őket a frekvenciatenderről.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 13. 15:11 Pénz

Ha a béremelkedést akarják eltüntetni, jöhet a 444 forintos euró

Ha a jegybank célja a gyenge forinttal a versenyképesség javítása, akkor nem kell megállniuk 333 forintnál.

Stubnya Bence
2019. szeptember 12. 06:51 Élet, Világ

Alig használják több ezer tudós klímaváltozás elleni kedvenc fegyverét

A világ károsanyag-kibocsátásának 15 százalékát adóztatják jelenleg, és csak az országok töredékében olyan mértékben, amivel el lehetne érni a párizsi klímacélokat. A közgazdászok imádják a szén-dioxid-adót, a világ nem annyira. De miért?