Ha azt gondolnád, hogy egyre többet költünk kommunikációra, nagyot tévedsz
Az elmúlt tíz évben soha nem költöttek olyan keveset a magyar háztartások kommunikációra teljes büdzséjükhöz viszonyítva, mint 2017-ben. Az eurostat adatai szerint ilyen célra a teljes háztartási költségvetés átlagosan 3,6 százaléka ment el, ami érezhető visszaesés a korábbi évekhez képest.
Bár a hazaihoz hasonló mértékű csökkenés máshol nem volt, általános tendencia, hogy az uniós háztartások ilyen jellegű kiadásai arányaiban nem nőnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberek egyre kevesebbet költenének kommunikációra, azt pedig végképp nem, hogy kevesebb ilyen jellegű szolgáltatást vennének igénybe.
Egyrészt a háztartások évről évre egyre többet költenek, így ha arányaiban ugyanannyit, vagy kicsit kevesebbet szánnak valamire, az összegszerűen több lehet. Így van ez a kommunikációval is, amire 2017-ben több mint 210 milliárd eurót költöttek az EU-ban, szemben az egy évvel korábbi 207-tel.
Másrészt jelenleg ugyanannyi pénzért sokkal többet lehet kapni, mint néhány évvel korábban. Itthon a Központi Statisztikai Hivatal éppen ma közzétett adatai szerint 2018-ban valamennyi szolgáltatás közül a telefon és internet ára csökkent a legnagyobb mértékben, és nem volt ez másképp 2017-ben sem. A két év alatt összesen több mint 10 százalékkal lett olcsóbb a két szolgáltatás. Bár tavaly a tévé-előfizetések drágultak, egy évvel korábban itt is árcsökkenést mért a KSH.
Márpedig az összes kommunikációhoz köthető kiadás messze legnagyobb részét az ilyen szolgáltatások adják. Az eurostat ezek mellett a telefon és telefaxvásárlást illetve a postai szolgáltatásokat sorolja a kommunikációs kategóriában. Ilyenekre azonban évi kevesebb mint 50 eurót költünk fejenként. Ráadásul a mobilok is egyre olcsóbbak: abban a kategóriában, ahol a telefonkészülékek árváltozását is kimutatják, 2014 óta minden évben 4-5 százalékos árcsökkenést mért a KSH.
Más kérdés, hogy a teljes háztartási költségvetésben számolt 3,6 százalékos arány kifejezetten sok, az uniós államok többségében azért ennél kevesebbet költenek a háztartások kommunikációra. Az átlag 2,5 százalék, Ausztriában, Luxemburgban és az Egyesült Királyságban azonban a kettőt sem éri el. A magyarázat – akárcsak a közlekedés esetében – itt is az alacsonyabb jövedelmekben keresendő: bár összegszerűen is némileg kevesebbet költünk ilyen szolgáltatásokra, mint a nyugat-európaiak, mindezt sokkal kevesebb pénzből tesszük.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
