Az ukrajnai háború kirobbanása óta folyik kisebb-nagyobb intenzitással a vita arról, hogy mennyire érdemes megnehezíteni az orosz átlagemberek külföldi utazásait. A szigorítás mellett főként azzal érvelnek, hogy így az a tehetős réteg is némileg a saját bőrén érezheti az orosz agresszió következményeit, amelynek tagjait az otthoni gazdasági problémák (még) nem érték el. Az ellenzők ezzel szemben azt mondják, hogy ezek az intézkedések – például a vízumkiadás megnehezítése, a bankkártyák blokkolása és a közlekedési kapcsolatok elvágása – csak ellehetetlenítik vagy megnehezítik azok távozását, akik nem szeretnének az egyre keményedő putyini diktatúrában élni.

Ez a vita nem teljesen új keletű, ahogyan az Ukrajna elleni orosz agresszió sem idén február 24-én kezdődött, hanem 2014-ben. A Krím félszigetet ekkortól kezdve megszállva tartó, a kelet-ukrajnai megyékben szeparatistákat támogató, bábállamokat létrehozó Oroszország ellen számos szankciót vezetett be az Európai Unió, az Egyesült Államok és más szövetségesek mellett. Könnyen gondolhatnánk, hogy már ennek is hatása volt az oroszok európai uniós beutazására.

Főleg azzal együtt, hogy az elmúlt években egymást érték a kémbotrányok, illetve egyre nyíltabban és agresszívebben léptek fel az oroszok. Tavaly bebizonyosodott, hogy 2014-ben az orosz titkosszolgálat robbantott fel egy cseh raktárat, ahonnan az ukránoknak adtak volna el fegyvereket. 2018-ban Szergej Szkripalt és lányát az Egyesült Királyságban novicsokkal úgy akarták megmérgezni, hogy számos civilt is közvetlen veszélybe sodortak. Németországban egy korábbi csecsen lázadó parancsnokot végeztek ki 2019-ben orosz megbízásból.

Ami feltűnő lehet a sokasodó esetek kapcsán, hogy az orosz ügynökök milyen sokan és milyen könnyen jöttek-mentek Európa országaiban. Mindezek hatására azonban az egyetlen érdemi nehezítés az oroszok számára a vízumigénylésben az lett, hogy a törvénytelenül annektált Krímben kiállított útlevelekkel nem lehetett schengeni vízumot igényelni 2019-től.

Pedig elvileg nem könnyű Európába utazni, hiszen ma már a legtöbb uniós ország mellett Norvégia, Svájc és Izland is a schengeni övezet tagja. Az ide történő beutazáshoz az egységes szabályok alapján kell vízumkérelmet benyújtani. A legutolsó, 2020-as adatok alapján az egy év alatt benyújtott 2,9 millió kérelemből nagyjából minden hetediket elutasítottak.

Az oroszokkal viszont nem voltak ilyen szigorúak az európai országok: míg az összes ország esetében 13,6 százalék volt 2020-ban az elutasítási arány, az oroszok esetében csak 2,6 százalék. Még a szövetséges az Egyesült Államokból is nehezebb volt schengeni vízumhoz jutni – 3,8 százalékot tett ki az elutasítási arány -, mint a már szankciók alatt álló Oroszországból. Csupán öt olyan ország volt, ahonnan nagyobb eséllyel lehetett sikeresen schengeni vízumot igényelni, mint Oroszországból^*A legalább 500 vízumot kiállító országokat vettük a követségek adatai alapján figyelembe. Az orosz adatnál jobbat mutathat fel Fehéroroszország, Líbia, Palesztina – ahonnan számos menekült érkezik – Horvátország (itt más balkáni országok állampolgárai is igényelhetnek) és Szerbia..

Ráadásul nem kevés kérelemről van szó:

minden ötödik schengeni vízumot oroszoknak állították ki.

A 2020-as 653 ezer orosz vízum annyira sok, hogy háromszorosan meghaladja a második helyen lévő Törökország adatát. A kiállított összes vízum 61 százaléka volt három évre szóló, többszöri belépést lehetővé tevő. Ebben is kitűnnek az oroszok: náluk 78 százalék ez az arány, ami a hatodik legmagasabb érték^*Szintén a legalább 500 vízumot kiállító országokat vettük a követségek adatai alapján figyelembe. Az orosznál jobb értéket Belarusz, Líbia, Palesztina, Horvátország, Szerbia és Bahrein ért el.. Az Egyesült Államokban európai vízumot igénylőknek csak a 44 százalék kapta ezt meg.

Nemcsak 2020-ban vezették az oroszok a toplistát: a koronavírus-járványt megelőzően, 2019-ben még inkább ez volt a helyzet. Akkor minden negyedik vízumot oroszországi követségeken állítottak ki. Az összesen 4 millió kiadott vízumból ráadásul 3,4 millió több évre szólt, amelyek ma is érvényesek. Ha 2021-ben is a koronavírus-járvány miatti alacsony mennyiségben állítottak ki vízumokat, akkor körülbelül 5,5-6 millió orosz állampolgár rendelkezhet ma is érvényes beutazási engedéllyel.

Az oroszok 4 százaléka rendelkezhet jelenleg is érvényes vízummal a schengeni övezetbe.

De nemcsak február 24. előtt volt könnyű oroszként vízumot kapni, az azóta elrendelt szankciók sem érintették érdemben az uniós beutazásokat. Csupán néhány oligarcha, valamint a luhanszki és donyecki „népköztársaságok” elismerését megszavazó orosz parlamenti képviselők jogát vették el az uniós területre utazástól – alig 680 emberét.

Érdemi korlátozást elsőként Csehország jelentett be, Ukrajna megtámadása miatt felfüggesztette a vízumok kiállítását az orosz állampolgárok számára, és ugyanerre kérte uniós partnereit. Őket Lettország és Litvánia követte, Izland az üzleti utasok és politikusok kérelmeit nem fogadja, Görögország pedig a gazdagok kedvezményes vízumigénylését szüntette meg – igaz, a már kiállított engedélyek érvényben maradnak. Ezek az egyedi lépések azonban nem sokat érnek a gyakorlatban, hiszen bármely schengeni ország követségén lehet vízumot igényelni.

Szeretettel várt oroszok

A háború kirobbanása előtti statisztikához visszatérve, az oroszok lakosságarányosan az ötödik legtöbb vízumot kapták: a jelentősebb országok közül csak a levert felkelés miatt menekülő beloruszoknak adtak több schengeni vízumot. Emellett csak a Dél-Amerikában az – EU-tag Francia Guyana mellett fekvő – egykori holland gyarmat Suriname lakosai, az egykori portugál gyarmat Zöld-foki szigetek lakosai, illetve a katariak kaptak lakosságarányosan több schengeni vízumot.

Fontos azonban kiemelni, hogy vízumra, tartózkodási engedélyre nem minden ország állampolgárainak van egyformán szükségük. Az amerikai országok, a nem EU-tag európai országok Belarusz és Oroszország kivételével, illetve Ausztrália, Új-Zéland, Japán, Dél-Korea, Malajzia és még néhány más ország állampolgárai 90-180 napra – alapvetően turisztikai céllal – vízum nélkül jöhetnek a schengeni övezetbe. Az oroszoknak ehhez is vízumra van szükségük.

Minden 230. orosz tehát jó eséllyel manapság is rendelkezhet a schengeni országokba belépésre jogosító vízummal – ahogy már írtuk, ezt az eddigi szankciók nem érintették. Igaz, a légi összeköttetés leállásával gyakorlatilag Finnország, Észtország és Lettország^*illetve az enklávé Kalinyingrád esetében Lengyelország és Litvánia irányába. irányába hagyhatják el hazájukat, már ami a schengeni övezetet illeti.

A legtöbb vízumot lakosságarányosan a finnek és a baltiak állították ki az oroszoknak – akik egyébként hagyományosan a legtartózkodóbbak az oroszokkal kapcsolatban. Meglepően sok vízumot állít ki Izland: ennek feltehetően nem az országba irányuló turistaáradat az oka, hanem náluk könnyebben juthatnak hozzá. Hiszen a schengeni vízumot bármely tagország követsége ki tudja állítani.

A jelentősebb kibocsátók közül Csehország, Görögország és Málta mind alkalmaznak olyan letelepedési kötvényhez hasonló rendszereket, amivel könnyített vízumhoz juthatnak gazdag oroszok – feltehetően ez áll előkelő helyezésük mögött. A kilencedik helyen áll Magyarország, tehát az átlagnál több vízumot állítanak ki hazánk orosz követségei is.

Nagyon eltérő az egyes országok vízumkérelmi elbírálási gyakorlata is, de mindenkinél közös, hogy az oroszok kérelmeit sokkal nagyobb eséllyel fogadták be, mint más országok állampolgáraiét. Ebben a mutatóban Szlovákia a leginkább kiugróan oroszbarát: eleve ők utasították el a legkisebb eséllyel az oroszországi vízumigényeket (0,1 százalék), és náluk volt a legnagyobb a különbség, mivel egy orosz vízumigény 76-szor nagyobb eséllyel kapott jóváhagyást, mint egy átlagos.

Az oroszok lelkesedését az izlandi vízumbírálat iránt visszaigazolják a sikerességi ráták, hiszen a második leglágyszívűbbek ők voltak a 0,6 százalékos visszautasítási aránnyal. A baltiak és a finnek is nagyon könnyen osztogatták a schengeni vízumot, de még az Oroszország ellen hagyományosan erős fenntartásokat hangoztató lengyelek is. Az orosz pénzek tisztára mosásában fontos szerepet játszó Luxemburgot a hosszú ideje orosz kémközpontnak számító Ausztria követi. Magyarország ezen a listán a tizedik helyen áll.

Hiába volt tehát az orosz-magyar közeledés, sokkal barátságosabb országok is voltak az orosz vízumigénylőkkel kapcsolatban Európában szép számmal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb tízezer kétes hátterű oroszt engedtek be az EU-ba jó pénzértErős versenybe nevezett be a magyar letelepedési kötvényprogram, amely még úgy is az uniós engedélyek negyedét produkálta, hogy csak az előző évtized felében működött.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHihetetlen vagyonokat loptak ki Oroszországból, de a háború előtt ez nem zavarta a pénzeket fogadó NyugatotHirtelen mindenki feleszmélt, egymással versenyt futva kobozzák el a rendszert kiszolgáló oligarchák dollármilliós jachtjait, villáit, kastélyait Európában és Amerikában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem fognak hiányozni az orosz cégek a magyar gazdaságból, ha távozni kényszerülnekOrosz vállalatok és magánszemélyek félezer magyarországi cégben tulajdonosok, köztük atomipari, informatikai és kereskedő társaságokban, de ezek gazdasági jelentősége csekély.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet orosz-ukrán háború Oroszország schengen vízum Olvasson tovább a kategóriában